Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

3-4. szám - Papp Szilárd: Komló-budafai V. sz. artézi kút csövezetének mesterséges vizsgálata

138 Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 3—4. sz. Lesenyei—Szabóné: A Balaton szennyezettségének vizsgálata és a keleti rész (a Tisztviselőtelep). A csatornahálózatba be van kötve az ingatlanok kb. 25%-a (250 bekötés). A szennyvíz a 400 mm-es 0 kőagyagcsövön át egy kb. 30 m

3 befogadóképességű aknán át közvetlenül a Sióba kerül. A régi, de használaton kívüli szennyvíztisztító-telepet a MOLAJ csőfenntartási telepe használja. Itt, valamint a Sióba való betorkolásnál vettünk szenny vízmintát. A két mintavételi hely között van a már említett kb, 30 m

3-es gyűjtőakna, mely igen kis mértékben ülepítő berendezésül is szolgál. Az itt vett vízminták elemzési adatait a 12. táblázat foglalja magában. 12. táblázat Főgyűjtő szennyvize Sióba betorkoló szennyvíz 1 10

h30' 11"30' 10

h30' llh30' Hőmérséklet °C .... 19,0 20,5 20,0 21,0 0

2-tartalom mg/l . . . 0,0 0,0 0,0 0,0 0

2-fogy. eredeti víz mg/l 248,0 238,0 283,0 261,5 ()

2-fogy szűrt víz mg/l 132,8 148,4 150,5 162,0 NH

3 mg/l 58,4 36,5 58,4 47,9 P0

4 „ • 8,34 — 7,5 — S0

4 81,6 — 83,0 — B. O. I.

5 mg/l Imhoff 1,5 óra cm

3/l 164,6 —• 165,2 — B. O. I.

5 mg/l Imhoff 1,5 óra cm

3/l 5,5 — 3,5 — Cl mg/l 107,8 51,5 60,8 53,9 0

2-tartalom mg/l Önfogyasztás eredeti víz mg/l , ••••• Önfogyasztás szűrt víz mg/l NH

3 mg/l NO

2 „ NO

3 „ so

4 „ P0

4 B. O. I.

5 mg/l Cl mg/l Sp. W Szennyvízbetorkolás előtt után 6,58 3,47 13,40 115,2 7,31 113,5 0,75 31,2 0,062 0,087 0,281 0,328 114,7 99,2 0,1 10,08 — 29,8 14,04 39,9 neg. neg. A tápzsilip hézagain átszivárgó 2—3 1/mp Balaton-víz egy-egy Diflugia urceolátá-t, kevés elpusztult Cerátiumot, kevés üres Cerátium-házat tartalmaz, tiszta víz. A szennyvízbeömlés után a Sió vízzel kissé felhígult szennyvíz igen gazdag mikroorganizmusokban. A sekély vízben fehér foltokban jól láthatók a kén-baktériumtelepek (Beggiatoaalba) és a Zooglea ramigera piszkos-szürke, nyálkás pamacsai. Mikroszkóp alatt élénk nyüzsgést mutat a sok Giliata (Colpidium colpoda, Lionotus fasciola, Paramaecium caudatum, Ciclidium citrulus). Az erős szennyezettségre utal még az is, hogy itt a Balatonból származó kovamoszatoknak is csak az üres házai találhatók meg, a bennük élő szervezetek elpusztultak A víz az indikátor szervezetek alapján polislzaprób-acmezoszaprób átmeneti stádiumban van. ,6 ,a /J K« s*n AjQ. A® N\ .2 1 /' / i i i >

3 \ • « £ ) i ( 1 émm \ - ! 1 \ 1 Pcrhrés?. Nuitvónos strand Üzemi strandok A főgyűjtőből és a Sióba ömlő szennyvízből vett vízminták különbséget nem mutatnak. Mindkettő a biológiai vizsgálat alapján erősen poliszaprob jellegű. Igen kevés színtelen Flagellátát (Trepomonas agilis, Euglena quartana), kevés . Ciliátát (Colpidium colpoda, Paramaecium caudatum, Oxytricha), sok kén-baktériumot (Beggiatoa alba, Thiothrix nivea) és kevés Zoogloea ramigerát tartalmaz. Megmintáztuk a Sió vizét a szennyvízbetorkolás előtt és alatta, mintegy 80 fm-re. Mindkét esetben a vízmintát a balparton kb. 4 m-re a partéltől vettük. Meg kell jegyezni, hogy a Sió vízállása kb. két hétig magas volt (hajókat úsztattak le), két nappal a mintavétel előtt zárták le a tápzsilipet, ezután a Sió vízhozama már csak 2—3 1/mp lehetett. Elemzési adatok a 13. táblázatban láthatók. 13. táblázat 2. ábra. A szennyvízbeömlés okozta szennyezés vizsgála Siófokon. Az 1—9. mintavételi helyeken szaggató vonallal van elhatárolva a Bolberitz f. szennyeződé érték. A siófoki strand-víz szennyezettségére vonatkozó vizsgálatainkat megkíséreltük IX 7-én, vasárnap végrehajtani. Az idő hűvös, de derűs volt, csak néhány fürdőző volt látható, ezért kora délutánra kellett halasztani a vizsgálatot. Délután már a csónakban voltunk, mikor egy igen erős, hideg zivatar teljesen néptelenné tette a fürdőt. Másnap a kora délutáni órákban hajtottuk végre a strand vizének megmintázását, akkor a strandon kb. 200 fő tartózkodott, az üzemi strandon ugyannyi, legtöbb a Vasas strandján, kb. 150 fő. A mintavétel végrehajtása a következő volt: I. mintasorozat 10 m-re a parttól kb. 30—40 cm magas vízben, II. mintasorozat kb. 100 m-re a parttól, derékig érő vízben, III. mintasorozat 1000 m-re a parttól. Az I. és II. sorozatban az 1. és 6. mintákat a nyilvános strand délkeleti határától 50 m-re kezdtük, és mintegy 150 m-re vettük a többi mintát (lásd a 2. ábrát). A kapott eredményeket a 14». táblázatban közöljük. Erősebb szennyeződést a biológiai vizsgálat sehol sem mutat, a partszakasz közelében vett mintavételi sor (14/& táblázat 1—5. sor) vízében és 9. számú gyűjtőhelyen színtelen Flagellátákat (Monas) és Ciliatát (Halteria) találtunk. Bár ezek nem speciális szennyezettség-jelző indikátorok, mégis ki lehet mondani az összehasonlító biológiai vizsgálatok alapján, hogy ezeken a helyeken a víz nem olyan tiszta, mint távolabb és a mélységekben vett Balaton vizéé. A kétféle vizsgálat egyértelműen az J. mintavételi hely kis mértékű szennyezettségét mutatja.