Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

3-4. szám - Schilling Ferenc: Folyók duzzasztásának hatása a hajózásra

Schilling F.: Duzzasztás hatása a hajózásra Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 3^1. sz. 127 ugyanaz marad, mint előtte. Elhanyagoltuk azt, hogy az ellenállás a megnövekedett mélységgel csökken és így a hajó holtvízi sebessége is megnövekszik. A vízmélységből származó ellenállás csökkenésének mértékére nézve jellemzőek azok kelnek, e görbék alapján új görbéket szerkesztettünk a 7,6 km/óra holtvízi sebességű hajóvonatok és a 15,0 km/óra holtvízi sebességgel haladó magajáróknak megfelelőleg (5. ábra), amelyekkel a különböző merülés, illetőleg vízmélység esetére A vízmélység (h) szorzótényezöje a merülési melységhez (mj képest h=xm 5. ábra. A vízmélységből származó ellenállások Gebers kísérleti eredményei alapján, azonos holtvizi sebességek esetére. az adatok, amelyeket Friedrich Gebers közöl (4. ábra), aki a bécsi 10 X 104, illetve 88 m alapterületű, állítható mélységű fenékkel ellátott kísérleti medencében végzett 1 : 12,5 méretarányú kismintakísérletet. Kísérletét 63 m hosszú, 8,2 széles és 1,5 m merülésű uszály modelljével hajtotta végre. Mivel minket, az előbbieknek megfelelően, meghatározott holtvízi sebességű hajók érdeközvetlenül meghatározhatjuk az ellenállások arányát. Az ellenállásokat összehasonlítva, ismét a visegrád—gönyüi szakaszra vonatkozólag, azt találtuk, hogy az átlagos mélység kisvíznél most kb. 4,0 m, a duzzasztás után ellenben 7,9 m lesz. Ehhez képest az ellenálláscsökkenés a hajóvonatoknál 1,5 m merülésnél kb. 3,2%, 2,0m merülés3000 kg vj • — £ -53 4. ábra. Friedrich Gebers kísérleti eredményei. 1 C* 7 8 9 10 11 Az ellenállás (EJ szorzótényezőjének növekedése, ha a vízmélységet(h) a hajó merülési mélységének (m) többszörösében fejezzük ki 20 ~[km/óra] A kísérleti 6151 uszá

ly méretei hossz *63,0méter szélesség '8,2 " merülés * 7,5 "