Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

3-4. szám - Szalay Miklós: Az árvédelmi töltések méreteinek ellenőrzése, különös tekintettel azok átázására

112 Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 3—4. sz. Szalay M.: Árvédelmi töltések vizsgálata A jelölések magyarázata I | A [cm/sec] A nomogramm használó fa T k £ = x ->- z ctg a z t = Tj2 görbe belépése . t = T/2 görbe végpontja t = T görbe belépése t = T görbe végpontja . A két görbe metszéspontja 0 2 0 lv 0,325 l

v h 0 0,728 h 0 0,634 h Az 5. ábra nomogrammjából az összes felsorolt értékek gyorsan kivehetők s így a hazai viszonylatban is több százra tehető ellenőrzésre szoruló gátszelvény vizsgálata igen gyorsan elvégezhető. Az ellenőrzés során a három paraméter : k, T és h felvételét kell gondosan elbírálni. A jelen tanulmány során az egyes paraméterek felvételét az alábbi szempontok szerint végeztük el : T k io~

5— z

Mh

vh L

v Z, Adva: Xh.k Keresett: Z^^.l,. hogy a teljes vízmennyiség mindvégig a mentett oldal felé szivárog. Ezen állításunk különben a vízzáró alappal érintkező lamellára nézve végig igaz is marad s így l

v értéke megbízhatónak "tekinthető. A burkoló görbe megszerkesztéséhez tehát legcélszerűbb a f — T/2 és a t — T időponthoz tartozó szivárgási görbék kezdő- és végpontjait, valamint közös metszéspontjukat meghatározni, ezután már a közös érintő könnyen megszerkeszthető. A felhasznált pontok összrendezői a következők (l. az 5. ábrát is) : ~\~2 -3 -4 -5 -ff -5 - 400 • 300 • 200 - 100 '-80 60 -40 -30 -20 - K • 7 -5 •4 -3 10 3451Q~

J— 345n'[nap] 'io1-3 -4 -5 -6 -8 -10 [m] Z

m h

v h >--2 4 •5 ff -7 8 H-9 -10 -20 -30 -40 -50 -60 -70 -80 -90 -100 FF 0.7 0,8 • dg -7 -4 -5 -ff -7 -8 -9 -10 =£^20 -30 -40 -50 -60 -70 -5 -f -7 -8 -9 -10 -20 -30 L

v[m] LjmJ $

M[m] 5. ábra. Nomogramm a; szivárgási görbe számításához. a) Az áteresztőképesség megállapítása (k) Az ellenőrzés során a^ gátak földanyagának áteresztőképességét — adatok hiányában — 10~ 3 cm/sec. értékkel vehetjük fel, ami töltéseink hosszának 80%-ára nézve kedvezőtlen s így a biztonság javára szolgáló érték, minthogy homokos iszaptalajnak felel meg. Mindazon töltésszakaszok, amelyekre a szivárgási görbe ilyen felvétel mellett nem rajzolható be, a helyszínén megvizsgálandók abból a célból, hogy a tényleges k érték számításbavétele nem előnyösebb-e a szelvény elbírálása szempontjából. Ezúttal kívánok rámutatni arra a körülményre, hogy valamely talaj vízáteresztőképes-