Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

3-4. szám - Kovács György: A tartóssági görbe felhasználása természetes vízfolyások hidrológiai vizsgálatánál

Kovács Gy.: A tartóssági görbe felhasználása 3. A vízhozamkapcsolati vonal vényben, ami a vízhozamokban előálló vesztesé­get, a sztálinvárosi mérce helyzetét tekintve, figye­lembe veszi. Eljárásunk helyes voltát bizonyítja az is, hogy az így kapott görbe valóban a Pestről és Paks­ról származtatott görbék közé esik a 2. sz. ábrán. Ez lehetővé teszi számunkra azt, hogy az 1950—51-es mérési adatokat időben vissza tudjuk számítani az 1931—40. állapotnak megfelelően és ilyen módon olyan 1931—40-es évtizedre érvé­nyes vízhozamgörbét kapjunk a sztálinvárosi szel­Budapesti Sztáhnvárosi vizhozam [m^/sec] Paksi 4. ábra. Vízhozamkapcsolati vonalak. Az eddig használatos vízálláskapcsolatokon kívül új szemléleti módként szükséges a mércék közötti vízhozamkapcsolat bevezetése. Ennek az ábrázolásnak a lényege az, hogy a vízálláskapcsolatok helyett az összetartozó víz­hozamokat (egyenlő tartósságú vízhozamokat) rakjuk fel olyan koordinátarendszerben, amelynek egyik ágán az egyik mérce vízhozamai, a másik skálán pedig a másik mérce hasonló adatai van­nak feltüntetve. Példaként bemutatjuk a 4. ábrána Nagymaros—Budapest, Nagymaros—Sztálinváros és Nagymaros—Paks között szerkesztett víz­hozamkapcsolati vonalat. Ilyen ábrázolás mellett, ha a két mérce kö­zötti szakaszon a vízhozamban változás nem kö­vetkeznék be, a vízhozamok kapcsolatát 45°-os egyenes ábrázolná. Függőlegesen rakva fel a víz­folyás szerint vett felső mérce adatait, vízszintesen pedig az alsó szelvény vízhozamait, vízhozam­csökkenés esetén a kapcsolatot jellemző pontok a 45°-os egyenes fölé, míg növekedés esetén ez alá esnek. Ennek az ábrázolási mód­nak az előnyei a követke­zők : a) A vízálláskapesolati vonal a mederváltozások kö­vetkeztében időben változik, ezzel szemben a vízhozamkap­csolat ilyen változása elhanya­golhatóan kicsiny. Éppen a víz­hozamkapcsolatok időben ál­landó voltának feltételezése , szolgál alapul ahhoz, hogy az egyes mércék vízállásadatait különböző időszakok között átszámíthassuk és így a meder­változásoknak a vízszintre gyakorolt hatását vizsgálhas­suk. b) Másik előnye ennek az ábrázolási módnak, hogy ' az egyes vízhozamok esetén a másodpercenként szállított víz­tömeg mennyiségében előálló változások a vízhozamokkal együtt jelentkeznek és köz­vetlenül »leolvashatók. így könnyebbé válik a változás százalékos kiértékelése és szemléletesebbé az ábrázo­lás. 3. ábra. A mércekapcsolati vonal módosulása a meder­változás hatására. Sztáhnvárosi vízállás, m (Orszj

Next

/
Thumbnails
Contents