Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

3-4. szám - Kovács György: A tartóssági görbe felhasználása természetes vízfolyások hidrológiai vizsgálatánál

Kovács Gy.: A tartóssági görbe felhasználása Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 3—4. sz. 105 N -J3 1 az összetartozó vízállások alapján az 1931-38os évek tartóssági görbéje alapján oz 1938 évi tarlóssági görbe alapján oz 1940 evi tartóssági görbe alopjón Megjegyzés /I vékony vonallal kihúzott görbéket a jeges vizek figyelembevételével szerkesztettük 101 102 Budapesti vizátIás m fOrsz.J 1. ábra. A jég hatása a tartósságok alapján szerkesztett mércekapcsolatra. Több év átlagát vizsgálva azonban, az eltérés nem jelentős. A mércekapcsolati vonalak szerkesztéséhez tehát felhasználhatjuk a vízrajzi szolgálat által közölt tartóssági görbéket, amelyekben a jeges adatok is szerepelnek, kivéve akkor, ha a mércekapcsolatot csupán egy év adataiból kívánjuk megállapítani és ez az év szélsőségesen jeges volt. 2. Mederváltozások hatásának vizsgálata Az első részben elmondottak alapján a különböző mércéken azonos tartósságú vízálláshoz azonos vízhozamokat kellene kapjunk — amennyiben számottevő hozzáfolyás nincsen — illetve a vízhozamok közt mutatkozó eltérés a két szelvény között jelentkező vízhozamveszteséggel egyenlő. Ha azonban a dunai vízhozamgörbével rendelkező mércék 50 %-os tartósságú adatait vizsgáljuk — ami egyik munkánknál volt feladatunk ;— a következőket láthatjuk : u2« Ss vízállás (cm) (

m>/

8e

o) Nagymaros 228 2260 Budapest 330 2240 Sztálinváros 291 2400 Paks 346 2190 A vízmennyiségnek Nagymarostól Paksig történő fokozatos csökkenése a fellépő veszteségek (medertározás, szivárgás, párolgás) miatt teljesen indokolt, nem magyarázható azonban semmivel a kiugró sztálinvárosi adat. Hasonló értelmű eltérést tapasztaltunk egy másik munkánknál is. Itt a 2500

4 m

3/sec-os vízhozam tartósságának meghatározása volt a feladat a paksi és a tassi szelvényekben. A paksi szelvényben ez a vízhozam 136 napos tartósságú, míg Tassnál a sztalinvárosi adatokból levezetve 174 napos tartósságot kaptunk. Ellenőrzésként elvégeztük az átszámítást Budapest és Tass között is, és így 138 napos értéket kaptunk eredményül. Nyilvánvaló tehát, hogy vagy a felhasznált sztálinvárosi adatok valamelyikében van hiba, vagy a rendelkezésünkre álló adatok nem használhatók előzetes redukció nélkül. Ahhoz, hogy a hiba forrását megtaláljuk, nézzük először végig, milyen adatok kerültek a számítás során felhasználásra. Mint már az előzőkben említettük, a vízállástartóssági- és a vízhozamgörbék alapján dolgoztunk. Tartósságul az Évkönyvekben közölt 1931—40-es átlagosnak mondható évtized tartóssági görbéit fogadtuk el, a vízhozamgörbét pedig