Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

3-4. szám - Egyesületi hírek

Hidrológiai Közlöny 32. év/'. 1952. 3—4. sz. 85 nesfémkohászat, porkohászat, kohógéptan, metallográfia, öniödék gépesítése, kohászati elektrotechnika stb.), gépészel, (gépelemek, mezőgazdasági géptan, vegyigépészet, gázgépek, vízgépészet, textilgépek stb.), hegesztés, híradástechnika (rádió és televízió, vacuumtechnika, anyagtechnológia, mikrohullám átviteltechnika, telefontechnika, elektrotechnika), automatizálás, hőtechnika, (tüzeléstechnika, hőátadás, enegiagazdálkodás, szárítás, kalorikusgépek szabályozástechnika stb.), vízierőmüvek, elektrotechnika (villamosgépek, villamoshálózat, erőművek, vitlamoskésziilékek gyártása, szigeteléstechnológia, készülékgyártás stb.), építésmechanika, építésszerkezet, építőanyagok, építésgépesítés, épületgép (installáció), építéstörténet-építőművészet, településtudomány, közlekedéstudomány, könnyűipar (textil, bőr, papír, fa, nyomda), műszaki üzemgazdaságtan és üzemszervezés, KÉMIAI TUDOMÁNYOK szervetlen kémia, analitikai kémia, szerveskémia, fizikai kémia, kolloidkémia, szervetlen kémiai technológia. (ásványolaj kémia, nagynyomású technika, mű-anyag kémia stb.), vegyipari műveletek, mezőgazdasági kémia, élelmiszerkémia, vegyipari üzemgazdaságtan és üzemszervezés, ipari antibiotikum kutatás, AGRÁRTUDOMÁNYOK növénynemesítés, növénytermelés, növényvédelem, erdészeti növényvédelem, növényélettan, erdőbiológia, erdészet (mezővédő erdősávok), talajbiológia, kertészet, gyümölcsnemesítés, állattenyésztés, állatorvosi anatómia, mezőgazdasági rovartan, parazitológia, járványtan, mezőgazdasági üzemszervezés, mezőgazdasági gépesítés, borgazdaság, öntözés (agrotechnika), trágyázástant A fenti felsorolásban a (nagybetűs) főcímek alá tartozó, de a (kisbetűs) részletezésben nem szereplő speciális tudományszakra vonatkozó pályázatok elfogadásáról a TMB. esetenként dönt. Dobi István ». k., a minisztertanács elnöke. Miskolci Ankét 1952. május 2—4. Május 2—4 között a Magyar Tudományos Akadémia Társaságunkkal közösen nagysikerű ankétot rendezett Miskolcon. Az ankét két napján jónevü szakemberek isimertették a bosodi iparvidék legégetőbb problémáit és tettek javaslatot megoldásukra. Az előadások iránt megnyilvánuló nagy érdeklődés és az azokat követő élénk vita jól rávilágítottak a felvetett kérdések fontosságára. A tudományos ankétot nemcsak a miskolci kutatók és szakemberek lelkes csoportja, hanem Miskolc város és a vármegye vezetősége is örömmel üdvözölte, kifejezésre juttatván az ankét iránti megbecsülését azzal is, hogy a városháza dísztermét engedte át az előadások megtartására. Az ankét anyagát Papp Szilárd rendezéssel megbízott tagtársunk az Elnökséggel egyetértésben úgy állította öszsze, hogy az zömében az iparvidék sajátos problémáihoz igazodott, kisebb részben pedig Miskolc város problémáit ölelte fel. Mindjárt az első előadás, melyet Vitális Sándor a Bükk-hegység hidrogeológiai viszonyairól tartott, „Vízszerzési lehetőségek a Piikkben" címmel osztatlan sikert aratott és a Budapestről érkezett tudósok, szakemberek mellett a helyi kutatók is igen sóik értékes javaslatot tettek. Ugyancsak helyesen választották meg az ivóvíz kérdésének felvetését, amelyet részben Dippold Anna, részben Hajós László a Miskolci Vízművek igazgatója ismertetett. Mazalán Pálnak a bányaüzemek víztelenítéséről tartott előadását követő vita és az elhangzott javaslatok megmutatták, hogy a kérdés valóban állandóan napirenden van és annak teljesen megnyugtató megoldásáig továbbra is foglalkozni kell vele. Nagy visszhangot keltett az összegyűltek ben Schulhof Ödön érdekes előadása a borsodi iparvidék ásvány- és gyógyvizeinek orvosi felhasználásáról és értékeléséről. A sűrűn elhelyezett hatalmas ipnrtelenek, nmielvek szinte napról-napra növekszenek és fokozzák termelésüket, a borsodi iparvidék legsúlyosabb oroblémái közé emelik a vízbeszerzés mellett az ipari és házi szennyvizek elvezetésének kérdését. Ez a probléma nemcsak egészségügyi, limnológiai és esztétikai kérdés, hanem a vízfolyásokon lejjebb fekvő ipartelepek számára nagyon fonto® iparivíz kérdés is. Érthetően hatalmas érdeklődés kísérte tehát Papp Szilárd előadását a Sa jó szennyezettségének kérdéséről, valamint Bessenvői István Miskolc szennyvíztisztításáról szó'ö beszámolóját. A kétnapos ankét — ma már nyugodtan elmondhatjuk — igen eredményesen végződött. A felvetett kérdések egyrészét magán az ankéton sikerült tisztázni, más részét pedig határozati javaslatok formájában megküldjük az illetékes szerveknek és minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy javaslatainkat, amelyeket a Miskolcon megjelent mintegy 120 szakember, ismertnevű tudós elfogadott és helyesnek látott, minél hamarabb meg is valósítsák. Az ankétnak jelentős eredménye volt az, hogy egytftlegyig olyan tudományos kérdések kerüllek megvitatásra, i hírek amelyeket ötéves népgazdasági tervünk hozott felszínre. Elértük tehát azt a célt, hogy a tudományos kutatás irányvonalát az ipar, a gyakorlat határozza meg, és így az elért eredményeket a gyakorlat azonnal fel is tudja használni. Hevesi Gyula akadémikus üdvözlő beszédében kitért az elmélet és gyakorlat kapcsolatának nagy fontosságára és felhívta a figyelmet hogy ezt tudományos kutatásainknál soha ne tévesszük szem elől. Éppen a misko'ci ankét mutatott rá arra, hogy Társaságunk a helyes úton halad és ma már az elimélet és gyakorlat szoros kapcsolata Társaságunkon belül nem vágy, hanem megfogható, eredményekben lemérhető valóság. A miskolci és környéki szakemberek az ankét nyomán megismerve la. Társaság célkitűzéseit, munkáját és eddigi eredményeit, megalakították a Magyar Hidrológiai Társaság Miskolci Csoport-ját. amely alaku'ó ülésén elhatározta, hogy elsősorban azokkal a tudományos kérdésekkel foglalkozik majd, amelyek az ankét határozati javaslataiból Misko'c város és közvetlen környékének tudományos és ipari kérdéseire vonatkoznak. Keszthelyi Ankét 1952. július 3—6. A Magyar Tenger nemcsak a Dunántúl közepét jelenti, de jelzi azt a helyet is, ahol a tudomány szinte minden ágazatának művelői össze kell, hogy fogjanak megoldani azokat a komplex kérdéseket, amelyek ötéves népgazdasági tervünk során ezen a vidéken felmerültek. Ez a cél vezette Társaságunkat, amikor a Magyar Tudományos Akadémiával közösen július 3—6 között Keszthelyre egy háromnapos, tudományos ankét összehívását határozta el. A komplexen jelentkező feladatok miatt Papp Ferenc rendezéssel mesbízott tagtársunk más egyesületekből is kért fel előadókat. Az ankét anyagában szerepelni fog Társaságunk Bnlatonnal foglalkozó ismert tudósainak és szakembereinek előadásai mellett a Magyar Meteorológiai Társaság, a Magyar Földtani Társulat, az Erdészeti Tudományos Egyesület, végül az Építőanyagipari Tudományos Egyesület egy vagy több előadója is. Társaságunk hivatásának érzi a Balaton és környékének műszaki és természettudományi problémáit állanddóan felszínen tartani és ankétjain megvitatni. Ezért rendezett eddig is minden évben egy-egy ankétot a Ralaton mellett, amelyekről nyugodtan elmondhatjuk, hogy nem voltak eredménytelenek. Az idei ankét az eddigieknél jóval bővebb programmal rendelkezik és a m''ís»aVi. geolósiai, meteorológiai, erdészeti, kőbányaipari kérdéseken kívül ia dolgozók nyári üdültetésének és pihenésének tudományos kérdéseit kívánja elsősorban megvitatni. Beméljük, hogy ennek az ankétnak is meg lesz az eddigiekhez hasonlóan, a várt eredménye. Egyesületi hírek