Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

3-4. szám - Dr. Donászy Ernő: A vízi szervezetek és a környezet kölcsönhatásának vizsgálata az ötéves biológiai tervben

\ 86 Donászy E.: Vízi szervezetek és környezet kölcsönhatása I k>| M I Szerző értekezésének legérdekesebb része az, amelyben körvonalazza a vízi LIIVIINWLWv7IH szervezetek és a környezet kölcsönhatásának különféle szempontból való vizsgálatát és e tanulmányok koordinálását. Erre nézve azt javasolja, hogy lehetőleg kevésszámú természetes vizet kell kiválasztani a limnológiai kuíatasck számára, azonban itt lehetőleg mindenféle rokonszakma kutatója vegyen részt a tervszerű munkában. Szervezni kell szerinte vándorkutatásokat is. E jól megfontolt közösségi munka eredményeit pedig lehetőleg közös kötetben kell nyilvánosságra hozniUDC 577.472 : 338.984 (439.1) A vízi szeryezetek és a környezet kölcsönhatásának vizsgálata az ötéves biológiai tervben* Dr. DONÁSZY ERNŐ Az ökológiai kutatás magasabb szemléletet vitt be a természetkutatásba. Az élőlényeket nemcsak önmagukban, egymástól és környezetüktől elszigetelten vizsgálja, nemcsak névvel látja el őket és beosztja az élőlények rendszerébe, hanem az élőlényeket a tőlük elválaszthatatlan környezettel és a veliik közösségben élő más élőlényekkel együtt vizsgálja. „A közösség a természet életformája. Az élőlények, állatok és növények benépesítik a földet, vizet és levegőt, de a térben nemcsak testileg foglalnak helyet, hanem életszükségleteik által szorosan ahhoz tartoznak. A földi tér tulajdonságaiból így alakul ki az élővilág környezete, az életnek feltételei, vagy akadályai, a tér élettérré válik." (Thienemann, 1939.) Meghatározott élőhelyen a szervezetek és az élőhely, a környezet szoros összetartozását és magasabbrendű egységét legvilágosabban és módszertanilag legkönnyebben a zárt, állandó jellegű természetes állóvizekben tanulmányozhatjuk. A limnológia, az édesvizek tudománya, az ökológiai kutatás egyik ága, hatalmas fejlődési ért el. Mint ahogy a vízben legkézzelfoghatóbb módon nyilvánul meg az összes tényezők összefüggése, melyek együtt magasabbrendű egységet alkotnak, éppúgy tudott maga a limnológia is magasabbrendű egységet teremteni a vízi élettérrel kapcsolatos összes tudományágak között. A limnológia zintétikus tudománya az édesvízre vonatkozó összes (biológiai, fiziko-kémiai, geológiai stb.) kutatásoknak. Érthető tehát, hogy erőteljes fejlődésnek indult; a Magyar Hidorológiai Társaságban megkult limnológiai szakosztály limnológusai eddig közel két év alatt 30 szakosztálvgyűlésiikön a a limnológia legkülönbözőbb területéről tartott 86 előadásban bemutatott tanulmányaikkal lendületet adtak a hazai limnológiai kutatómunkának is. Az ötéves biológiai tervben is jelentős feladatot vállaltak, amikor a limnológiai szakosztálly 36 tagja vállalkozott arra, hogy ,,a vízi szervezetek és a környezet kölcsönhatásának" kérdését sokoldalúan dolgozza fel. Tanulmányom célja, hogv bemutassam ennek a kérdésnek problématömegét, rámutassak az eddig végzett kutatások eredményeire és néhány szempontot ki* 4 Magyar Hidrológiai Társaság 1951. január 30-,ilti előadó ülésén elhangzott előadás. emeljek, amelyek a következő évek munkáira talán termékenyítőleg hatnak. A kérdés kidolgozásában számos olyan pont is van, amely nemcsak a limnológusokat, hanem a hidrológusokat is érinti és ezért tartottam célszerűbbnek, hogy az M. H. T. előadóülésén adjam elő gondolataimat és a Limnológiai Szakosztály egyik legközelebbi ülésén csak a kérdés módszertani oldalát világítom meg. Előadásomban először is rámutatok a kérdés jelentőségére, és vázolni óhajtom a témakör kidolgozásának szempontjait. Majd rövid összefoglalást szeretnők nyújtani a Ümnológiai Szakosztályban a kölcsönhatás kérdéséről eddig megtartott előadásokról és azokról a kérdésekről, melyek ezzel kapcsolatban jelenleg foglalkoztatják limnológusainkat. Leginkább azt szeretném elérni, hogy előadásommal élénk vitát keltsek és ezzel előmozdítsam a szakosztály harmadik évének még célszerűbb, szervezettebb és tudatosabb működését. A kérdés jelentősége és indokolása. A vízi szervezetek és a környezet kölcsönhatásának kérdése elsősorban nagy jelentőségű tudományos orobléma. E kérdés beható tanulmányozása nélkül nem érthetnénk meg a vízi szervezetek, sőt egyáltalán az élő szervezetek elterjedését, életét, formagazdagságát, sőt a mai élővilág kialakulását sem. De ugyanakkor a leggyakorlatibb, sőt gazdasági jelentőségű legfontosabb kérdések egyike, mert egyaránt kell számolnia a kölcsönhatás kérdésével a tógazdasági szakembernek, az árvízszabályozó, csatornaépítő, vízi műtárgyakat létesítő, öntözőberendezéseket építő, szennyvizet szabályozó mérnöknek is. A témakör felosztása: (L. rajz és táblázat.) A vízi szervezetek és a környezet kölcsönhatásának kérdését három oldalról kell megvizsgálnunk: 1. A víziszervezetek, 2. a környezettényezők és 3. a kölcsönhatás szempontjából. Mindhárom kérdés területén bizonyos fontossági sorrendet kell megállapítanunk a kérdések kidolgozásában és ha az elsőrendű problémák kidolgozása sikerült, csak akkor célszerű alárendelt jelentőségű kérdések kidolgozása. A témakör kidolgozásában az első A) a víziszervezetek kérdése. Mindenekelőtt szem előtt