Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

3-4. szám - A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége III. küldöttgyűlése elé

82 és balnelógiai kutatások példáját követve tűztek maguk elé. Szakosztályaink az elmúlt éviben változó lel­kesedéssel dolgoztak. Legjobban általában a Lim­nológiai Szakosztály működött és szívós komoly munkájával sok értékes eredménnyel gazdagította a hazai tudományt. A Vízellátási Szakosztály is eredményesen működött. Különösen a munkabi­zottsági munka jellemző rá. Legkevésbbé lehe­tünk megelégedve a Hidraulikai Szakosztály mun­kájával. Ez a szakosztályunk szinte csak vege­tált, és bár soha nem látott hatalmas feladatok megoldásához sorakozott fel mérnökgárdánk, a Szakosztály mégsem értette meg azt, hogy saját társadalmi munkájával milyen nagy mértékben hozzájárulhatna azok határidőelőtti sikeres vég­rehajtásához. A szakosztály gyenge munkájának következménye az is, hogy keveset foglalkoz­tunk a mezőgazdasági vízhasznosítás kérdéseivel, pedig a Tisza csatornázásával kapcsolatban az öntözhető területek nagymértékben megnőnek. Az ipari tudományos kutató munkát szakosz­tályainkon belül a munkabizottságok végzik. El­mondhatjuk azt, hogy ha mennyiségben alig 100 %-os emekedést értünk is csak el ezen a téren, az elvégzett munka mennyiségére és minőségére nézve ennél sokkal rohamosabb volt a fejlődés, ami nem utolsó sorban annak a következménye, hogy rutinos tudományos kutatóink mellett egyre nagyobb számban kapcsoltuk be a fiatalokat, akik a szovjet tudományos eredményeket a mun­kabizottságok munkájában alkalmazták, éspedig igen jó eredménnyel. A fiatalokra jellemző a lel­kesedés, a szakmának és munkának a szeretete és ez a két tényező jelentősen hozzájárult mun­kabizottságaink eredményes munkájához. Ezen a téren a MTESz-től igen komoly segítséget kap­tunk olyan formában, hogy annak vezetői mu­tattak rá először a munkabizottságokban folyó társadalmi munka hatalmas jelentőségére, és ők mutattták meg az utat, amely a még eredménye­sebb munkához vezet. Az elmúlt két évben működött, illetve működő közel 50 munkabizottság közül kiragadunk né­hányat, amelyek igen komoly és a népgazdaság szempontjából jelentős munkát végeztek. így pl. a vízellátási munkabizottság az ország három legnagyobb iparvidékének és azok környékének vízgazdálkodási tervét készítette el és az ipari víz­gazdálkodási kutatásokat az egész ország területén elindította. Az éilővízkataszter munkabizottsága munkája során megállapította azokat az elveket és meghatározó módokat, amelyek segítségével vízfolyásaink és állóvizeink megfelelő tisztántartá­sát a legsürgősebben megoldani szükséges. Ja­vaslatában költségelemzéssel együtt részletes munkaprogrammot adott ilyenirányú kataszter felvétele érdekében. A hidrológiai adatszolgálta­tási normát megállapító munkabizottság kidol­gozta az MNOSZ 5199. sz. fúrt artézi kutak és nyelőkutak műszaki felvételei című szabványter­vezetet, amely 1951. május 31-ével hatályba is lépett. A vízmű munkabizottság javaslatot tett a Vízművek nehézségeinek megoldására, a védő­Börzsöny D.: A MTESz III. közgyűlése területek egységesítésére. Törpe vízerőművek hasznosításával foglalkozó munkabizottság fel­adata volt a hazai kisvízfolyások vízerőhasznosí­tási lehetőségeinek feltárása. A bizottság mun­kája eredményeképen a Népgazdasági Tanács elrendelte 1951. november 22-i határozatában kis­vízfolyásaink hasznosítását. Nem halgathatjuk el azonban ezen a téren sem a mutatkozó hibákat. így elsősorban arra kell rámutatni, hogy a mintegy 800 főnyi tábor­ból az aktív, eredményes munkát végző kartár­saink száma alig haladja meg a kétszázat. Elő­fordul az, hogy egy munkabizottság megalaku­lása azért késük — noha igen fontos és sürgető témája van — mert a felkért kartársak sok egyéb elfoglaltságukra hivatkozva egyszerűen nem ve­szik ki részüket a társadalmi munkából. Ezt a helyzetet meg kell szüntetnünk és el kell érnünk, hogy a Társaság minden tagja magáénak érezze a Társaságot és a munkából komolyan kivegye a részét. Örömmel tekintünk a MTESz küszöbön álló közgyűlése elé, mert reméljük, hogy ezt a nehéz problémát, amellyel szemben nem állunk egyedül, megoldja olyan formában, hogy mozgó­sítja a műszaki értelmiséget és rávilágít a társa­dalmi munka fontosságára. Igen nagy vesztesége volt a Társaságnak, hogy hivatalos lapunkat, a Hidrológiai Közlönyt, amely az egyetlen hidrológiai és limnológiai folyóirat az egész országban, amelyet minden szakember olvas és vár, a múlt évben nem tudtuk kiadni. Ez a hilányosság szinte megbénította a Társaság egyik oldalág, minthogy megakadályozta elért eredményeink ismertetését a szakemberek széles rétegeivel. Ezt a nehéz problémát sikerült ez év­ben megoldani és ez biztosíték arra, hogy Társa­ságunk élete az elkövetkező időben még nagyobb fejlődésnek indul. A Közlöny elmaradása miatt Társaságunk figyelme még inkább, mint azelőtt a vidéken megtartott ankétok felé fordult. Ez meg is lát­szott ezek eredményein. Az elmúlt két év alatt három igen értékes, és minden szempontból jól sikerült ankétot rendeztünk Hévizén, Balaton­füreden és Miskolcon. Tapasztalatunk az, hogy a vidéki ankétok, igen nagy mértékben hozzásegítenek tudomá­nyos eredményeink továbbfejlesztésében. Emel­let másik jelentőségük az, hogy az összegyűlt érdeklődők és szakemberek előtt ismertetett helyi problémák megoldását is siettetik. Társaságunk az eddiginél is nagyobb mérték­ben óhajtja kivenni irészét az ország gazdagítá­sának, fejlesztésének hatalmas munkáiból. Ehhez azonban nem elég néhány tudós, kutató odaadó munkája, hanem szükséges ehhez a Társaság minden tagjának aktív bekapcsolódása a tudo­mányos munkába. Meg kell értenünk azt, hogy a társadalmi munka minden formája, de különö­sen az, amelyre Társaságunkban mód nyilik, az egyik komoly fegyvert jelenti dolgozó népünk kezében a szocialista építésben felmerült és ed­dig soha nem tapasztalt méretű feladatok megol­dásához. Műszaki és tudományos értelmiségünk

Next

/
Thumbnails
Contents