Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

3-4. szám - A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége III. küldöttgyűlése elé

82 és balnelógiai kutatások példáját követve tűztek maguk elé. Szakosztályaink az elmúlt éviben változó lelkesedéssel dolgoztak. Legjobban általában a Limnológiai Szakosztály működött és szívós komoly munkájával sok értékes eredménnyel gazdagította a hazai tudományt. A Vízellátási Szakosztály is eredményesen működött. Különösen a munkabizottsági munka jellemző rá. Legkevésbbé lehetünk megelégedve a Hidraulikai Szakosztály munkájával. Ez a szakosztályunk szinte csak vegetált, és bár soha nem látott hatalmas feladatok megoldásához sorakozott fel mérnökgárdánk, a Szakosztály mégsem értette meg azt, hogy saját társadalmi munkájával milyen nagy mértékben hozzájárulhatna azok határidőelőtti sikeres végrehajtásához. A szakosztály gyenge munkájának következménye az is, hogy keveset foglalkoztunk a mezőgazdasági vízhasznosítás kérdéseivel, pedig a Tisza csatornázásával kapcsolatban az öntözhető területek nagymértékben megnőnek. Az ipari tudományos kutató munkát szakosztályainkon belül a munkabizottságok végzik. Elmondhatjuk azt, hogy ha mennyiségben alig 100 %-os emekedést értünk is csak el ezen a téren, az elvégzett munka mennyiségére és minőségére nézve ennél sokkal rohamosabb volt a fejlődés, ami nem utolsó sorban annak a következménye, hogy rutinos tudományos kutatóink mellett egyre nagyobb számban kapcsoltuk be a fiatalokat, akik a szovjet tudományos eredményeket a munkabizottságok munkájában alkalmazták, éspedig igen jó eredménnyel. A fiatalokra jellemző a lelkesedés, a szakmának és munkának a szeretete és ez a két tényező jelentősen hozzájárult munkabizottságaink eredményes munkájához. Ezen a téren a MTESz-től igen komoly segítséget kaptunk olyan formában, hogy annak vezetői mutattak rá először a munkabizottságokban folyó társadalmi munka hatalmas jelentőségére, és ők mutattták meg az utat, amely a még eredményesebb munkához vezet. Az elmúlt két évben működött, illetve működő közel 50 munkabizottság közül kiragadunk néhányat, amelyek igen komoly és a népgazdaság szempontjából jelentős munkát végeztek. így pl. a vízellátási munkabizottság az ország három legnagyobb iparvidékének és azok környékének vízgazdálkodási tervét készítette el és az ipari vízgazdálkodási kutatásokat az egész ország területén elindította. Az éilővízkataszter munkabizottsága munkája során megállapította azokat az elveket és meghatározó módokat, amelyek segítségével vízfolyásaink és állóvizeink megfelelő tisztántartását a legsürgősebben megoldani szükséges. Javaslatában költségelemzéssel együtt részletes munkaprogrammot adott ilyenirányú kataszter felvétele érdekében. A hidrológiai adatszolgáltatási normát megállapító munkabizottság kidolgozta az MNOSZ 5199. sz. fúrt artézi kutak és nyelőkutak műszaki felvételei című szabványtervezetet, amely 1951. május 31-ével hatályba is lépett. A vízmű munkabizottság javaslatot tett a Vízművek nehézségeinek megoldására, a védőBörzsöny D.: A MTESz III. közgyűlése területek egységesítésére. Törpe vízerőművek hasznosításával foglalkozó munkabizottság feladata volt a hazai kisvízfolyások vízerőhasznosítási lehetőségeinek feltárása. A bizottság munkája eredményeképen a Népgazdasági Tanács elrendelte 1951. november 22-i határozatában kisvízfolyásaink hasznosítását. Nem halgathatjuk el azonban ezen a téren sem a mutatkozó hibákat. így elsősorban arra kell rámutatni, hogy a mintegy 800 főnyi táborból az aktív, eredményes munkát végző kartársaink száma alig haladja meg a kétszázat. Előfordul az, hogy egy munkabizottság megalakulása azért késük — noha igen fontos és sürgető témája van — mert a felkért kartársak sok egyéb elfoglaltságukra hivatkozva egyszerűen nem veszik ki részüket a társadalmi munkából. Ezt a helyzetet meg kell szüntetnünk és el kell érnünk, hogy a Társaság minden tagja magáénak érezze a Társaságot és a munkából komolyan kivegye a részét. Örömmel tekintünk a MTESz küszöbön álló közgyűlése elé, mert reméljük, hogy ezt a nehéz problémát, amellyel szemben nem állunk egyedül, megoldja olyan formában, hogy mozgósítja a műszaki értelmiséget és rávilágít a társadalmi munka fontosságára. Igen nagy vesztesége volt a Társaságnak, hogy hivatalos lapunkat, a Hidrológiai Közlönyt, amely az egyetlen hidrológiai és limnológiai folyóirat az egész országban, amelyet minden szakember olvas és vár, a múlt évben nem tudtuk kiadni. Ez a hilányosság szinte megbénította a Társaság egyik oldalág, minthogy megakadályozta elért eredményeink ismertetését a szakemberek széles rétegeivel. Ezt a nehéz problémát sikerült ez évben megoldani és ez biztosíték arra, hogy Társaságunk élete az elkövetkező időben még nagyobb fejlődésnek indul. A Közlöny elmaradása miatt Társaságunk figyelme még inkább, mint azelőtt a vidéken megtartott ankétok felé fordult. Ez meg is látszott ezek eredményein. Az elmúlt két év alatt három igen értékes, és minden szempontból jól sikerült ankétot rendeztünk Hévizén, Balatonfüreden és Miskolcon. Tapasztalatunk az, hogy a vidéki ankétok, igen nagy mértékben hozzásegítenek tudományos eredményeink továbbfejlesztésében. Emellet másik jelentőségük az, hogy az összegyűlt érdeklődők és szakemberek előtt ismertetett helyi problémák megoldását is siettetik. Társaságunk az eddiginél is nagyobb mértékben óhajtja kivenni irészét az ország gazdagításának, fejlesztésének hatalmas munkáiból. Ehhez azonban nem elég néhány tudós, kutató odaadó munkája, hanem szükséges ehhez a Társaság minden tagjának aktív bekapcsolódása a tudományos munkába. Meg kell értenünk azt, hogy a társadalmi munka minden formája, de különösen az, amelyre Társaságunkban mód nyilik, az egyik komoly fegyvert jelenti dolgozó népünk kezében a szocialista építésben felmerült és eddig soha nem tapasztalt méretű feladatok megoldásához. Műszaki és tudományos értelmiségünk