Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

3-4. szám - A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége III. küldöttgyűlése elé

0 I A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége III. küldöttközgyűlése elé Ez év nyarán kerül sor a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége III. küldöttközgyűlésére, amelyen az egyesületek legjobban dolgozó tagjai közül majdnem ezren gyűlnek össze, hogy megvitassák műszaki és tudományos értelmiségünk feladatait, ötéves népgazdasági tervünk legfontosabb problémáit és azok helyes megoldását, hogy bírálat alá vegyék a tudományos egyesületek eddigi munkáját és ezek alapján kijelöljék a jövő feladatait. A közgyűlés országos jelentőségű, hiszen műszaki és tudományos értelmiségünk legszélesebb rétegeit mozgatja meg, alkalmat adva nekik arra, hogy saját gondolataikkal és tapasztalataikkal is hozzájáruljanak a MTESz munkájának megjavításához. Ez a közgyűlés, mint a két évvel ezelőtt megtartott MTESz közgyűlés is, fordulópontot jelent minden egyesület életében, ezért nem mehetünk el szó nélkül mellette. A közgyűlés csak abban az esetben lehet igazán eredményes, ha a tagegyesületek kellő gonddal felkészülnek rá. Szükséges tehát, hogy Társaságunkban is számotvessünk eddigi munkánkkal, foglaljuk össze az elmúlt két év eredményeit, ismertessük a jót, de ugyanakkor mondjunk bírálatot a hiányosságok felett, hogy eredményesen küzdlhessiink ellenük. A Társaság tudományos munkája az elmúlt két év folyamán az előző időkhöz viszonyítva jelentős változáson ment keresztül. A Társaság vezetősége a MTESz útmutatása nyomán a feldolgozandó anyag és a tudományos kutatás irányát illetően a legilletékesebbhez, a Magyar Tudományos Akadémiához fordult és azóta is a legszorosabb együttműködésben dolgozik annak Hidrológiai Főbizottságával. Ez az együttműködés lehetővé lette számunkra azt, hogy a Társaság előadásainak anyagát az Akadémia kutatási munkatervében kitűzött feladatokhoz kapcsoljuk és így vitaestjeink, ankétjaink és előadásaink ötéves népgazdasági tervünk sikeres végrehajtásához közvetlenül hozzájárulhassanak. Ezzel megszűnt az előadások tervszerűtlenáége, minthogy témájuk megválasztását nem a jelentkező előadókra bíztuk, hanem olyan problémák megvitatásához kértük fel az előadókat, amelyek a gyakorlati oldalról felmerültek. Elmondhatjuk tehát, hogy a MTESz legutóbbi közgyűlése óta 1 'előadásaink témái megfelelőek voltak és ha minden részletében nem is, de általában elértük azt a célt, hogy a Társaság tudományos munkája a legszorosabban kapcsolódott a gyakorlathoz. Az elért eredmények mellett azonban találhatunk hiányosságokat is, amelyeket a közgyűlés elé terjesztve igyekszünk a MTESz segítségével a legrövidebb időn belül kiküszöbölni. A legfontosabb hiányosság ilyen téren az előadások kisszámú látogatottsága. Megtörténik az, hogy igen értékes előadásokon azok a szakemberek sem vesznek részt, akikhez elsősorban szól az előadás. Tudjuk azt, hogy kartársaink elfoglaltsága igen nagymértékű. Legtöbbször azonban nem is ez a döntő ok, hanem, hogy az egyesület rendezvényeivel egyidőben más helyen is folynak előadások, esetleg hasonló témával és így a hallgatók megoszlanak. Ezt a kérdési minél hamarabb, mindenki megelégedésére meg kell oldani olyan módon, hogy a MTESz egyeztesse a tagegyesületek'programmját. Reméljük, hogy ez a kérdés a III. közgyűlés alkalmával megoldódik. A Társaság munkáját kétségtelenül lemérhetjük az elhangzott előadások számával és értékével. De amíg ezek csak az elért eredmények regisztrálását szolgálják, addig maga a kutatómunka a Társaság szakosztályaiban és munkabizottságaiban folyik. Ahhoz, hogy Társaságunk igazi arcát megláthassuk, végig kell néznünk az elmúlt két év szakosztályi és munkabizottsági munkáján. Megállapíthatjuk azt, hogy míg 1950ben a Társaságnak mindössze három szakosztálya volt, a Vízellátási, Limnológiai ós Hidraulikai Szakosztály, addig az azóta eltelt időben az egyesületi élet intenzitása annyira megnőtt, hogy szükségessé vált még két szakosztálynak, a Hidrogeológiai és Balneológiai Szakosztálynak a felállítása, amelyeket az elnökség ebben az évben hivatalosan is megalakított. E két szakosztálynak a megalakulása jelentős esemény Társaságunk életében. Reméljük, hogy a két új szakosztály mt ghozza a várt eredményeket, amelyre biztosítékot látunk akkor, ha megnézzük a két szakosztály eddig végzett munkáját és jövő évi programmjukat, amelyeket elsősorban a Szovjetunióból hozzánk jött Nyevrajev professzor útmutatásai alapján a leghaladottabb hidrogeológiai