Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

1-2. szám - Jegyzőkönyv a Magyar Hidrológiai Társaság 1950. szeptember hó 29., 30. és október hó 1-én tartott Balatoni Kongresszusáról

68 A Balatoni Kongresszus jegyző-könyve Elnök felkéri dr. Berencsi György tagtársat „Vízhasználati szokások a magyar Alföldön" c. előadásának megtartására. Hozzászóltak: Dr. Páter János: Az artézivizeknek felhasz­nálás nélkül való elfolyása pazarlás. Ezeket ház­tartási, gazdasági, tűzvédelmi célra fel lehet hasz­nálni. A vízrezervoárok igen nagy szolgálatot lehetnének. A magyar parasztban nincs meg a kellő tisztaságérzet, fél a hideg víztől, már az iskolában kellene ránevelni a vízhigiénére, mert felnőtt korban ezen változtatni nem lehet. Pro­pagandafüzetekkel is szolgálni kellene ezt a célt, mert a tisztaságérzet hiányának spk káros követ­kezménye van. Dr. Fekete Zoltán: A vízgazdálkodás kérdésé­ben a talajtannak is nagy szerepe van. Az artézi­kulak telepítése nem volt elég rendszeres, sokszor a víz elszökött homokos rétegekbe. A vizeket vízvezetékije kellene elosztani. A talajszerkezet javításával a vízgazdálkodás egyre jobb lesz. Mezővédő erdősávok létesítésével, gyepesítéssel nagy vízszintemelkedést lehet a kutakban elérni, mert a csapadék, hólé könnyebben hatol be a talajba. A Szovjetunióból hozott tapasztalatok sok helyen több •méteres vízszintemelkedésről számolnak be és hazánkban is szép eredményeket értek el. A víztárolás igen fontos volna, az öntö­zés és tűz elleni védekezés szolgálatába lehetne állítani így a vizeket és a talajvíz mennyisége is emelkednék. Takács Pál: A parasztok víztől való idegen­kedése szociális probléma és összefüggésben van az életnívóval, hosszú munkaidővel. Az életszín­vonal emelkedése itt feltétlenül segíteni fog, mint ahogyan a bányászoknál már fejlődés mutatko­zik ezen a téren. Dr. Mosonyi Emil: A probléma szociális kér­dés és éppen ezért mindenkinek kötelessége felvi­lágosító munkát végezni. Még víz partján lakó parasztok sem fürdenek évekig. A kormányzat figyelmét is fel kell hívni erre a problémára és előterjeszteni a javaslatokat a megfelelő felvilá­gosító munka elvégzésére. Dr. Schulhof Ödön: Kitér az egésznapos fürdő kérdésére és megállapítja, hogy ezt általá­nosítani nem lehet, mert esetleg az ízületi fájda­lom elmúlik, de a szív beteg lesz tőle és egyes esetekben még halálra is vezethet. Ezen a téren még sok vizsgálatra van szükség, mindenesetre 1—IV2 órás fürdő nem árt, ha előzőleg történt vizsgálat megállapította, hogy a szervezet erre alkalmas. Dr. Vitális Sándor: Az alföldi artézi vízpazar­lás és víziszony ellen évtizedek óta küzdünk és reméljük, most végre meghallgatnak bennünket, s terveinket megvalósíthatjuk. A Kongresszus utolsó elhangzott előadása után köszönetet mon­dok a hallgatóságnak, hogy a hosszú program­mot fegyelmezetten végighallgatta. Az előadók olyan problémákat hoztak ide, amelyek az ötéves terv szempontjából életbevágó fontosságúak. Ha a Kongresszusnak meglesz az eredménye és ezeket a kérdéseket megvalósíthat juk, nagy lépés­sel fogunk a szocializmus építésében előrehaladni. VII. ülésszak (1950. október 1. délután). Elnök: Dr. Vitális Sándor. Elnök megnyitja az ülésszakot és átadja a szót dr. Mosonyi Emilnek, a Társaság elnöké­nek, aki a következőket mondja: „Igen tisztelt Kongresszus! Az elmúlt 6 ülés­szak keretében a hidrológia számos súlyponti kérdésével foglalkoztunk. Bevezetőmben vázol­tam, ihogy mi a Kongresszus célja, és mik a Kon­gresszus feladatai. A jövő megmutatja majd azt, hogy munkánkat hogyan végeztük ól és azt, ami még fontosabb, hogy mik lesznek ennek a Kon­gresszusnak a további következményei, azt, hogy mik lesznek azok a komoly problémák, tudomá­nyos és gyakorlati eredmények, amelyek e Kon­gresszus tudományos vita-anyagából, az elhang­zott előadásokból, az itt hozott határozatokból megszületnek. Igen tisztelt Kongresszus! Mielőtt az üléssza­kot bezárnám, szeretném a Kongresszus elé tárni a határozati javaslatokat. Arra kérem a Kon­gresszust, hogy e tekintetben legyen szíves figye­lembe venni elveket, amiket itt elöljáróban fel­tárok. Fel fogom kérni Kovács György főtitkárt, hogy a határozati javaslatokat olvassa fel. Előre­bocsátom. hogy ezek a határozati javaslatok nem foglalják magukban a Kongresszus teljes anyagát, a következő okokból: beláthatják a Tagtársak, hogy ennek az alapos tudományos vitaanyagnak a kiértékelését a vezetőség nem végezhette el a rendelkezésre álló néhány perc és néhány óra alatt, amely a Kongresszus munka­időszüneteiben eltelt. Nem is volna a munkánk komoly és nem is tarthatnánk igényt arra, hogy mások komolynak tartsák, hogyha most úgy áll­nánk itt, hogy mindennek az eredményét, resii­méjét most már kellőképpen megfogalmazva ide­hoznánk. Éppen ezért az egész beérkező anyagot két részre bontottuk. Az egyik az, ahol a javas­latok nem voltak még olyan részletesen meg­fogalmazva, hogy rögtön határozati javaslat for­májába önlhettük volna, vannak, amelyek nem közvetlenül kongresszusi határozati javaslatok, vannak olyanok, aihol bizonyos elgondolások másokkal összeütközésbe kerültek, vannak átfe­déses kérdések, amelyeket először ki kell tisz­tázni, tehát előrebecsájtom azt, hogy minden javaslatot, minden előadást és minden hozzászó­lást figyelembe fogunk venni és írásban lerögzít­jük. Arra kérem a Tagtársak szíves engedelmét, hogy tekintsenek el attól, hogy mindennek a resuméját ma hozzuk. A hozzászólásokat alapo­san fel kell dolgozni, hogy abból javaslat szü­lessen, de a másik részt már hozzuk. Ezeknek a javaslatoknak a megfogalmazása sem történt meg olyan módon, ahogyan akartuk, egy tömör és vázlatos összeállítása az anyagnak. Jövő felada-

Next

/
Thumbnails
Contents