Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

11-12. szám - Zách Alfréd: A Balaton különleges időjárási és éghajlati viszonyai

Hidrológiai Közlöny .'32. évi. 1952. 11 -12. sz. 42H A nyári napok száma a nyugati részeken 60 a keletin 70. A hőségnapok száma nyugaton 10—15, keleten 15—20 között van. A Balaton nyugati fel

13 hűvösebb, szelesebb, csapadékosabb, borultabb és kevesebb napfénynyel rendelkezik, mint a keleti része." A Balatonnál fellép a főn szél: Az itt uralkodó főn ugyan nem olyan jellemző, mint a többi ismert hasonló főn szél, mert a Bakony nem elég magas az erőteljes főn kialakulásához, azonban jellemvonásai itt is megtalálhatók, a kellemetlen főn hatások nélkül. A hirtelen fellépő balatoni viharok nem érkeznek meglepetésszerűen: Az előadó érdekes példában mutatta be egy másfél perc alatt a szélcsend 33 m/sec-ra erősödő szél meteorológiai előrejelzési lehetőségét. A Balatonnak nincs közvetlen csapadékkeltő hatása: A vízfelület hőmérsékletének alacsonyabb volta felhő oszlást idéz elő. A tó fölött felhőtlen marad az égbolt, a felhők a Bakony és a somogyi dombok fölölt jelennek meg. A Brdaton egész tömegében egyszerre melegszik, vagy hül le: A mély tavaktól eltérő hőgazdálkodási tulajdonságokat mutat, amennyiben ezeknél az egyes vízrétegek között ugrásszerű a hőmérsékletváltozás. Értékes megállapításai voltak az előadónak a balatoni délibábbal, hullámveréssel, a víztölcsérekkel, a Balaton vízlengésével, párolgásával és sugárzásával kapcsolatosan. Kéri Menyhért hozzászólásában a Balatontól délkeletre vonuló domboknak a csapadék keletkezésére való hatását mutailta ki a dombvonulatnkat pontosan követő izohiéták megszerkesztésével. Mindezek a tudományos eredmények és megállapítások jelentős népegészségügyi, vízgazdálkodási és kutatást elősegítő javaslatokra vezettek: Az előadó javasolta a Balaton-menti építkezés éghajlati szempontból való felülvizsgálatát, további részletes kutatások bevezetését az éghajlati és időjárási viszonyok felderítésére, négy nagyobb és több kisebb meteorológiai megfigyelő állomás felállítását, különleges időjárási helyzetekben, különleges mérőcsoportok kiküldését a Balaton part iára és a Balatonra, kutatóhajó felszereléséül, végül a párolgásnak légi úton való megfigyelését. A hozzászólók javasolták a meteorológiai előjelzés bevezetését a téli halászat fejlesztése (Barabás János, Vojnárovich Elek), a gyógyuló és üdülő dolgozók pihenésének iaví'ása (Páter János), érdekében javasolták továbbá a balatoni veszélyeket ismertető nvomlatványok sokszorosítását és terjesztését (Mosonyi Emil), a veszélytjelentő szolgálat fejlesztését, a szél és hullámzásvizsgálatok kiterjesztését a fe'iszapolódási 'anulmánvok végzésével kapcsolatban (Maucha Rezső). Mindezek az eredmények és javaslatok arra mutatnak, hogy a Balatonnak és környékének fejlődése mind az üdülők, pihenők, mind a tó vízgazdálkodása szempontjából akkor várható, ha a hidrológiai és meteorológiai jelenségeket a leggondosabb kutató m u n k á.v a II derítjük fel. Ezt a gondos munkát csak egységes kutatási terv alapján végezhetjük el. Az egységes tervben a Balatonnal kapcsolatos vizsgála'ok esetében elsősorban az alábbi feladatok megoldását tűzhetnénk ki: a) A Balalon felliszapolódásának vizsgálata. b) A Balatonnak mint tározóiérnek vízháztartási vizsgálata. c) A Balaton-vidék egészségügyi (gyógyulás, pihenés) szempontból való éghajlati és időjárási vizsgálata. d) A Balaton vízgyűjtőiének vízrendezési és vízhasznosítási szempontból való összetett vizsgálata. Mindezen vizsgálatok elvégzéséhez, feladatok megoldásához szükséges a Balaton teljes vízgyűjtőterületén a vízrajzi és meteorológiai észlelőh'Uózaf felülvizsgálata és az Ankét eredményeinek megfelelő fejlesztése. Az előadás a hozzászólások során elhangzott javasla'ok és azok kiegészítéseképpen a meteorológiai észlelőhálózat elsősorban az alábbiak szerint fejlesszük: 1. Sűrítsük a csapadékmérőhálózatot, a vízgyűjtőterület hidrológiai, geográfiai, stb. adósságainak és a fenti kutatási célóknak megfelelően. A sűríett csapadékmérőhálózatban alkalmazzuk a Kéri Menyhért által javasolt nagy-csapadékmérőket is. 2. Szereljünk fel a Balaton mentén több állomáson a szabadvízfelszín párolgását mé'-ő műszert. Állítsunk fel a Balaton vízgyűjtőjén néhány jellemző vidéken talajpárolgást észlelő állomást. 3. Lássunk el tervszerűen számos meteorológiai m gfigvelőállomást korszerű szélíró és napsugárzástmérő műszerrel. Stb. A feladatok korszerű megoldásának biztosításához új mérési módszereket, eljárásokat is be kell vezetnünk: Meg kell indítanunk a kutatóhajón való állandó vizsgálatokat, be kell veze'mü^k a Balaton vízgyűjtőterületén egy-két la'ajt^ni és topográfiailag jellemző helyen az erózió-vizsgálatokat, stb. Összefoglalva javasoljuk, hogy alakítsuk ál a Balaton télies vízgyűjtőterületét nagyszabású mintavízgyűjtő területté, amelv t ecrységes szemlélet alapián lássunk el megfelelő vízrajzi és meteorológiai észlelőállomásokkal, s amelyen 'egységes kutató és kiér'ékelő munkával! vizsaálink felül mind az időjárást, mind a tó víztározási szerepét, a feliszapolódás jelenségét, az erózió hatását, stb. A minta vízgyűjtő-terület k'alakí'á«a, a kutatások egységes irányítása csakis a különböző tudományágak képviselőinek együttműködésével képzelhető el, mint azt Németh Endre professzor hozzászólásában hangsúlyozta.