Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)
11-12. szám - Zách Alfréd: A Balaton különleges időjárási és éghajlati viszonyai
468 Ííách A.: A Balaton időjárása és éghajlata 1. ábra Ismeretes, hogy a csapadék átlagos eloszlása a Bala'.on környékén kis távolságokon belül igen nagy eltéréseket mutat. A tó fölött és a déli part mentén aránylag száraz, Alföldünk legszárazabb területeivel összeköttetésben álló keskeny dél600 Hozzászólások Salamin Pál: Zách Alfréd értékes előadásában és a hozzászólók az azt követő magasszínvonalú vitában új tudományos eredmények sorát ismertették és 3. ábra nyugat—északkeleti irányban húzódó sáv találha.ó. Ezzel párhuzamosan, ettől délkeleti irányban viszont egy igen csapadékos, a Dunántúl esőben leggazdagabb területeivel összefüggő nyelv nyúlik ki. Ebből! az eloszlási képből arra 3. ábra több népegészségügyi, vízgazdálkodási és kutatást elősegítő javaslatot tettek. A tudományos eredmények és megállapítások közül kiemeljük az alábbiakat: A Balaton nyugati és keleti részei között tekintélyes éghajlati különbségek vannak: „A nyugati résznek 104 órával kevesebb napsütés jut, mint a keleti résznek. A nyugati rész felhősebb, mint a keleti. A borultság nagysága a keleti részen 45%, míg a nyugati részen 50%. Keszthely és Kenese között 140 mm az évi csapadékmennyiségben mutatkozó különbség a keszthelyi csapadék javára. A csapadókos napok száma Keszthelyen 130, Kenesén 100. A szél sebessége a nyári félévben a nyugali részen 3 m/sec felett van, a tó keleti felében 3 m/sec alatt van. Kéri Menyhért: Fjltehető, hogy a Balaton tekintélyes kiterjedése, nagy víztömege nem lényegtelen, de a jelenleg használatos mérési és megfigyelési módokkal nehezen kimutatható hatásokat gyakorol közvetlen környezőiének éghajlatára. Szeretném ezek közül felhívni a figyelmet egy olyan jelenségre, amely feltétlen kapcsolatban áll a Balatonnal, de az okozati összefüggés kimutatása még a jövő kutatási feladata. 700 lehet következtetni, hogy egyes időjárási helyzetekben a Balatonból elpárolgott vízmennyiség az uralkodó szélirány által a Külső-Somogyi dombvidéknek ütköző s ott felemelkedésre kényszerülő levegőiből kihulló csapadék mennyiségét megnöveli. Leggyakrabban a nyári félévben mutatható ki az itt mutatkozó csapadóknövekediés. A Belső-Somogyi dombvidéken már nem észlelhető a fentiekhez hasonló csapadéknövekedés, ebből következtethetünk tehát arra, hogy az előbbit elsősorban a Balatonból szármázó páramenynyiségnek köszönhetjük. A mellékelt, a Balaton környékének átlagos csapadék eloszlását ábrázoló vázlatok, a 30 évi és a 40 évi megfigyelési anyag alapján készültek azt mutatják, hogy ez a jelenség kutatásra éidemes s ha a Balaton környékének megfigyelő hálózata kellő sűrűségű lesz s ezeknek legalább egy részén a megfigyelések a párolgás ma még ismeretlen részleteire is ki fognak terjedni, akkor remélhetjük, hogy a Balaton éghajlatmódosító hatásának erről a sokat vitatott részieléről tiszta képet fogunk kapni.