Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

11-12. szám - Zách Alfréd: A Balaton különleges időjárási és éghajlati viszonyai

Hidrológiai Közlöny .'32. évi. 1952. 11 -12. sz. 42H lényegesen erősebb a visszaverő képesség. Magas napállás idején a Balaton könnyen hullámzásba jövő vízfelülete igen nagyarányú visszaverődést okoz. Ezt fokozza az előbb említett felhőtlenség a tó felett. így kapcsolódik össze „a tó gyors és könnyű hullámzás-hajlama, valamint a tó feletti derültség. Természetesen az égsugárzás ugyanilyen kedvező feltételek közé kerül a hullámzó vízfelületen. Ennek jelentősége még döntőbb, mert hiszen az élettanilag rendkívül fontos ibolyántúli sugarakat is rendkívül gazdagon veri vissza. Ezért az ibolyántúli sugárzás magán a tavon és a tő környékén jóval több, mint a magas hegyeket kivéve, bárhol az országban. szakba való átmenetkor még heteken át módosítani tudja a partmenti részek hőmérsékletét.' Ez természetesen csak a Balaton közvetlen környfi? zetére érvényes. 1947 rendkívül száraz és meleg nyara után még októberben is igazolták ezt a mérések. Ha északi vagy északnyugati szél volt, a déli parton (Siófok), ha pedig déli szél ural kodott, akkor az északi oldalon (Tihany) észleltek felmelegedést. A hőmérséklet emelkedése, ami ennek a hatásnak volt betudható, 5—7 fokot ért el. A levegőben bekövetkezett hőmérsékleti változásokat a sekély víz hőmérséklete nagyon gyorsan követi. A Balaton egész tömegében egy 1. ! n. in. IV. V. VI. VII VIII. IX. X. XI. XII. Év Budapest Balatonfüred + gr cal 1 0/ 'O 1350 2910 960 49 3436| 6055 45891 8834 1153 2779 34 46 9780 12161 2581 23 12665 15301 2636 21 14457 17459 3002 21 13983 16791 28 8 2 ) 11016 14190 5174 29 8656 1944 3288 38 4329 5953 1624 38 1694 2698 1004 59 1145 2313 1168 100 89 166 115 143 25 977 29% Ezek szerint Balatonfüreden 25 977 gr calval több meleg jut le, mint Budapesten. Itt némi ellentmondás látszik, mert azt mondottuk, hogy a Balatonon nincs olyan meleg, mint Budapesten. A Balatonra jutó melegmennyiségnek csak egy része — mindenesetre nagy része — származik közvetlenül napsugárzásból, más része a vízfelületről visszavert sugárzás. A leérkezett melegmennyiségből sokat elnyel a víz és a párologtatás is rengeteg hőt leköt (600 gr cal. szükséges egy gr víz elpárologtatásához). Hőmérséklet szempontjából vizsgálva a kérdést azt találjuk, hogy a Balaton nagy vízfelület ugyan, de rendkívül sekély és ezért a hőmérséklet évszakos járására alig van hatással, a napszakos változásban azonban már mutatkozik különbség. A napszakos hőingadozás a Balaton közvetlen környékén csekélyebb, mint a távolabb fekvő helyeken. Hőmérséklet szempontjából az előny abban mutatkozik, hogy nagyon meleg napokon gyengébb a felmelegedés, mint máshol. Béthly Antal 1921. évi mérései kimutatták, hogy amíg Budapesten pl. 63 napon emelkedett a hőmérséklet 28 fokig vagy a fölé, a Balaton nyugati részén csak 37 alkalommal. Sokan hangoztatják a Balaton nyári kibírhatatlan meleg voltát. Ez azonban a Balaton melletti helytelen építkezési mód következménye. A 30-as években szolgai módon másolták le az Alpokban szakásos építkezési formát a dél felé néző lakószobát és az anyagilag jól kihasználható manzardszerű padlásszobát. Ez igen megfelelő hűvösebb és esős éghajlat alatt fekvő területein, de tel jesen hibás a Balaton mellett. Tessék kelet, vagy délkelet felé nyíló szobákat tervezni és megfelelő hőszigetelést nyújtó tetőt alkalmazni, akkor a nyári nagy hőségben nem teszi lehetetlenné az éjszakai pihenést a túl erős felmelegedés. Dr. Kakas József vizsgálatai kimutatták azt, hogy a Balaton sekély, de nagykiterjedésű vize tud anynyi meleget felhalmozni, hogy különösen meleg és száraz nyár folyamán az őszi hűvösebb idő5* szerre melegszik, vagy hül le, ellentétben a mély tavakkal, ahol az egyes vízrétegek közt ugrásszerű hőmérsékleti ellentét áll fenn. Meleg nyári délelőttökön a felszíni víz hőmérséklete megközelítheti a 30 fokot. A téli lehűlést a jégképzödés korlátozza természetesen. A Balaton sekély voltának egyik következménye, hogy télen hamar megindul a jégképződés, jóval hamarabb, mint a folyóvizeken. Ennek döntő fontossága abban van, hogy igen hosszú a balatoni jégsport-idény. Éppen szeszélyes időjárásunk következtében egy télen többszöri jégzajlás is előfordulhat. A Balaton jegét az erős, már említett északi szél szokta elpusztítani és nem a napsugárzás. A meteorológiai szolgálal feladata előre jelezni a Balatonon bekövetkező jég fellépését, erősödését^ gyengülését. vagy pusztulását. Feladatunk kell hogy legyen a jövŐDen a Balaton időjárási viszonyainak és éghajlatának további még részletesebb kutatása, az eddig levont következtetések igazolása mérésekkel. Különösen foglalkoznunk kell a Balaton szélviszonyaival, tovább kell folytatni a balatoni párolgási és sugárzási kutatásokat. Ezzel kapcsolatban legalább négy nagyobb és több kisebb jól működő meteorológiai megfigyelő állomást kell üzemben tartani és korszerű műszerekkel felszerelni (szélíró, napsugárzásmérő műszerek). Bővíteni kell a csapadékmérő hálózatot. Különleges időjárási helyzetekben különleges mérőcsoportokat kell szervezni, ele nemcsak a Balaton partján, hanem magán a Balatonon is. (Párolgásmérések.) Meg kell valósítani a balatoni kutatóhajót. A balatoni veszélyjelentő szolgálatot tovább kell fejleszteni. A Balaton időjárásának és éghajlat kutatásának új szakaszát kell megindítani, mert a Balatonnak valóban van különleges időjárása és éghajlata. Ennek részletes ismerete nélkül nem lehet jól megoldani a műszaki és egyéb feladatokat.