Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

11-12. szám - Zách Alfréd: A Balaton különleges időjárási és éghajlati viszonyai

488 Ezzel a kérdéssel kapcsolatiban ki kell még emelni azt, hogy kisebb, hirtelen szélélénkülés helyi zivatarok alkalmából is felléphet. A zivatar maga is veszélyes lehet a vízben tartózkodók részére, hiszen a vízbe gyakrabban csap a villám. Ezeknek a helyi zivataroknak hirtelen szele szintén okozhat veszedelmet, de ezek kisebb erősségűek és kis területre korlátozódnak, lehet, hogy csak a (Balaton egy kis részén lépnek fel. Jelzésük nagyon nehéz, éppen ezért, mert nem vonuló jelenséggel állunk szemben. Talán nem felesleges itt ismételten megemlíteni, hogy a Balaton mellékén is még nagyon sokan összekeverik a zivatar és vihar jelenségét. A vihar mindenkor erős szelet jelent, a zivatar pedig villámlás, mennydörgéssel kísért meteorológiai jelenség. A zivatar nagyon sokszor jár viharral, de nem szükséges velejárója. Itt beszélnünk kell a víztölcsér jelenségéről is, ami nem más, mint kisterjedelmű légörvény. A felhőkből többé-kevéslbbé függélyesen lenyúló tölcsérszerü képződményből keletkezik, melyben a vízcseppek gyorsan forgó mozgásban vannak. Ez leérhet a tó felszínére. A jelenség kezdetén felhőtölcsér a neve, majd víztölcsér lesz belőle. Magassága 1 km-t is elérhet, átmérője 10—100 m-ig terjed. A felhőben uralkodó vízszintes tengelyű mozgás eredménye, amelyik lehajlik és tengelye függőleges lesz. Forgási iránya lehet balról jobbra és jobbról balra is. Igen ritka jelenség, lefényképezni eddig nem is sikerült, egy-két festményt ismerünk a víztölcsérekről és néhány rendkívül érdekes és színes leírást. Ilyen víztölcsérek esetében olyan erőteljes a feláramlás, hogy apróbb halakat, vagy egyéb tárgyakat a légörvény magával ragadhat, felemelheti a felhők magasságába, amit azután az erős szél tovább visz és távolabbi vidéken ejt le, mint halvagy békaesőt. Régen csodálatos természetfeletti magyarázatot fűztek ezekhez a jelenségekhez. A szél keltette hullámzásnak oka, hogy egyes zárt öblökben, ha ott tel jes szélcsend van, akkor is hullámos a felszín. Ez azt a tévhitet keltette, hogy a tó szélcsendben is hullámzik, ami természetesen tévedés, csak a tó egyik részén keltett hullámok jutnak el a tó másik részére. Ugyancsak szél okozta jelenség a Balaton nízlengése vagy nemzetközi kifejezéssel a szésjelenség. Ez ablból áll, hogy bizonyos napokon a tó felszíne szabályos ingadozást mutat. A tó egyik oldalán kissé emelkedik a vízszint, ugyanakkor a másik oldalon csökken. A változás kb. 1 cm-t tesz ki, csak pontos mérésekkel mutatható ki. Ez a jelenség áramlást hoz létre. A tó egyik végében megnövekedett víztömeg árairflik a másik végébe. Ez az áramlás szintén igen lassú, de az összeszűkülő Szántód-tihanyi szorosban a megnövekedett áramlási sebesség miatl jól kimutatható. A mérések szerint a vízlengések lengési ideje kb. 10 óra. Az egyirányú hoszszabb időn át tartó szél hozza létre. A szél elcsendesedése után tovább tart a lengés. Idővel a víz lecsillapodik és nyugalomba jön. Régebben ezt a jelenséget a hirtelen fellépő légnyomásváltozással hozták összefüggésbe, ez azonban tévedés. Mint Ííách A.: A Balaton időjárása és éghajlata az előbb említettük, az egyes betörési frontok és az azokkal járó szélviharok hozzák létre. Csapadék. A Balaton és környéke, főleg a somogyi partok, a Dunántúl legszárazabb területe. A Balaton környéke kétféle időjárási helyzetben kap esőt. Ha hideg levegő borítja a Balaton környékét és meleg levegő érkezik délről vagy délnyugatról, felsikló esőről beszélünk, mert a meleg levegő felsiklik a hidegebbre (melegfront). A felsiklás a Bakony lábánál megerősödik. ezért ebben az esetiben az északi oldalon több az eső. A déli oldal viszont a somogyi dombok esőárnyékába kerül és ilyenkor csendes eső esetén itt kevesebb az eső. Ha meleg levegő borítja a tó környékét és északról, vagy északnyugatról hideg levegő érkezik (betörési front), ilyenkor a hideg levegő felemelve maga előtt a nálánál könnyebb meleg levegőt, záporos, zivalaros esők okozója lesz. Ebben az esetben az északi part kap kevesebb esőt, mert az kerül esőárnyékba. A déli oldalon fokozza a csapadékképződést a somogyi dombok kismértékű emelkedése is. A lehullott csapadék mennyiségét északi légáramlás esetében az is fokozhatja, hogy a tónak déli sekélg vizében, valamint a tótól délre fekvő nádasokban legerősebb a párolgás intenzitása, mint azt dr. Kallós Imre 1951-ben végzett mérései igazolják. Itt ugyanis a levegő instabilitását erősen megnöveli a nagyobb párolgás. Ez fokozza egyben a part közelében a felhőképződést. Éppen ez a felhőképződés hívta fel Kallós figyelmét a jelenségre. A Balaton északi vidékének nagyobb csapa dékosságát tehál a felsikló esők Bakony előtti emelése okozza, mert északi szélbetörések esetén itt esőárnvék lép fel. Az évi csapadékmennyiség az északi oldalon közel 100 mm-rel több. mint délen Keszthely 717 mm Tihany 625 mm. Arács 646 mm. Fonyód 582 mm Lelle 591 min. Szabadi 561 mm. Teljesen téves az a felfogás, hogy a Balatonnak csapadékkeltő hatása van, sőt éppen ellenkezőleg a vízfelület hőmérsékletének alacsonyabb volta a környező területtel szemben, ahol erőteljesebb a felmelegedés, leszállást okoz és felhőt oszlat. Ezt különben jól szemlélteti maga a természet, mert a felhők a Bakony, valamint a somogyi dombok felett jelennek meg, a tó fölött azonban felhőtlen marad az égbolt. A felhőképződéshez nemcsak vízgőz szükséges, hanem annak halmazállapot változáson kell átmenni. A tó feletti kevés felhőzetnek következménye azután, Ihogy több a napsugárzás, különösen a koradélelőtti és déli órákban. Sugárzás. A Balaton vízfelülete a reá érkező nap és égsugárzásból igen jelentékeny részt visszatükröz. Sima vízfelszín, magas napállás idején a beérkező sugárzó energiának kb. 3%-ál, a felkelő, vagy lebukó nap sugárzó energiájának kl). 40%-át veri vissza. Ebből következik, hogy a felkelő és lelbukó napsütés idején, tehát reggel és este a víz felett és környékén tartózkodót lényegesen több sugárzás éri, mint a szárazföldön lévőt. Ha azonban a tó vize hullámzik.