Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

11-12. szám - Zách Alfréd: A Balaton különleges időjárási és éghajlati viszonyai

Hidrológiai Közlöny 32. évi'.. 11)52. II 12. 4tíS METEOROLÓGIA A Balaton, mint nmgy és sekély vízterület, hatással van a környezel időjárására if. éghajlatára. Az így kialakuló mikroklitrreának specialitásai ismerteti i> cikk. A Balaton különleges időjárási és éghajlati viszonyai ZÁCH ALFRÉD Mielöll megállapítanánk azt, hogy egyáltalán beszélhetünk-e a Balaton különleges időjárási és éghajlati viszonyairól, határozzuk meg az időjárás és az éghajlat fogalmát. E két fogalom pontos meghatározása körül még az utóbbi években is rengeteg vita tolyt. A bennünket körülvevő légkör pillanatnyi állapotát időnek nevezzük. ennek változása az időjárás. Az időjárás a Föld különböző helyein megszokott keretek közölt marad és így ennek tartalma adja meg az egyes területek éghajlatát. Az éghajlat tehát valamely terület szokásos időjárása, az ott uralkodó és lehetséges időjárások hiánytalan együttese. E fogalmak megmagyarázásához szolgáljanak a következő példák: A Balatonon óriási vihar tombol, a szél sebessége m/mp, ez az idő leírása. A Balatonon az idei június rendkívül hűvös, csapadékos és szeles volt, ez az időjárás leírása. A Balatonon az évi napsütés átlaga 1926 óra, ez éghajlati leírás. Egyetlen számmal, egyetlen tulajdonsággal, vagy egyetlen műszerrel való méréssel jellemezni s.m az időt. sem az időjárást, sem az éghajlatot nem lehet. Mindezek komplex fogalmak, a légkör számtalan fizikai tulajdonságának* együttese. Hazánk területe Európának kb. l'/c-a. az egész Föld felszínének pedig 5 ezred része, mégis e kis területen belül nagy időjárási és éghajlati különbségek léphetnek fel. Magyarország időjárása rendkívül szeszélyes, az időjárási események nem ismétlődnek szabályosan, sőt bizonyos esetekben a legnagyobb szabálytalanságot mulatják. Éghajlatunk erősen kontinentális jellegű, a medencék éghajlatának minden hátrányával (kevés csapadék, nagv hőingadozás) és előnyeivel (szélvédelem, sugárzási viszonyok) együtt. Földrajzi helyzetünknek megfelelően azonban bizonyos tokig áhneneti terület vagyunk, így nagyon sokszor az óceáni éghajlat befolyása érvényesül. \ szárazföldi jelleg mértéke az Alföldön nagyobb, mint a Dunántúlon. Ezt legerőteljesebben a legmelegebb és a leghidegebb hónapok középértékeivel jellemezhetjtÍK: Keszthelyen a legmelegebb hónap középhőmérséklete 21.1 fok, a leghidegebb hónapé 0.4 tok, a különbség 21,5 fok. Budapesten a legmelegebb hónap középhőmérséklete 21,6 fok, * A Magyar Hidrológiai Társaság 1952. év július havában megtartott Keszthelyi Ankéton elhangzott előadás. a leghidegebb hónapé 0.4 fok. a különbség 22.0 fok. Békéscsabán a legmelegebb hónap középhőmérséklete 22,5 fok, a leghidegebb hónapé l.t lok. a különbség 23,6 fok. Ugyanezt példázza a csapadékeloszlás a keszthelyi 710, a budapesti 611 és a békéscsabai 55N mm-es évi átlaggal. Hazánk nem egységes éghajlati területében a Dunántúl középső részén elterülő Balatonunk is két élesen elütő éghajlati részhez tartozik. A Balaton nyugati fele a Felső-Dunántúl, keleti fele az Alsó-Dunántúl éghajlati jellemvonásait mutatja. .1 Balaton nyugati és keleti részei között tekintélyes éghajlati különbségeket találunk. így pl. a napfénytartam évi átlagban Keszthelyen 1.S74 óra, Kenesén viszont 1978 óra. 104 órával több napsütés jut évi átlagban a keleti résznek, mini a nyugatinak. Ezzel szorosan összefügg, hogy a nyugati rész felhősebb, mint a keleti. A nvári félévben a borultság nagysága a keleti részben 45' nyugati részen 50% körüli A csapadékviszonyokat tekintve Keszthelyen az évi átlagos csapadékmennyiség 710 mm, Kenesén .">70 mm. tehát a különbség igen tekintélyes, 140 mm. A csapadékos napok száma Keszthelyen 130, Kenesén 100. Mindez bizonyítja a nyugati rész csapadékosabb voltál. A szél sebessége a nyári félévben (átlagos) a nyugati részen 3,0 m/mp felett van, a tó keleli felében 3,0 m/mp alatt. A hőmérsékleti viszonyokat tekintve a nyári napok száma a nyugati részeken 60, a keletin 70 (nyári nap hőmérsékleti maximum 25 fok, vagy a fölött). A hőségnapok száma nyugaton 10—15, keleten 15- -20 közölt van hőségnap — 30 fokos maximum). így tehát a nyugati rész hűvösebb, mint a keleti. Természetesen az előbb említett éghajlati különbségek a lónak nyugati és keleti része közöli nem a vízfelület módosító hatásának következményei. A Balaton nyugati fele hűvösebb, szelesebb, csapadékosabb, borultabb és kevesebb napfénnyel rendelkezik, mint a keleti rész;'. Szélviszonyok. A Balaton vidékének uralkodó szele az északi szél. Keleti részeken az északi, nyugati részeki n az északnyugati a döntőbb. Az északi szélnek a Balaton éghajlata és időjárása szempontjából különleges jelentősége van. A szél sebessége évi átlagban 3,2 m/mp, a legélénkebb tavasszal és ősszel. Ekkor az átlag meghaladja a -I m-t, sőt megközelíti az 5 m-t is. A napi menetel figyelembe véve 11 órától 16 óráig