Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

11-12. szám - Papp Ferenc: Észrevételek a magaspartok mozgása kérdésében

426 A. lvhafagi: Áteresztőképességi együttható helyszíni meghatározása vagy vagy ^ rttve

g # ^^ lik ' dt h _ . 8/1 ^üve

g ^ ^ft ' ~ 8fcl ' At (5) 'üveg* fe^-et és 4 /i-t cm-ben 4 /-t pedig mp-ben helyettesítjük a képletbe, tehát A-t cm/mp-ben kapjuk. Üvegcső _J Gumidugó Acélcső Kemén

y-fakup : Talajvízs

zint 90 cm 4. ábra Talaj vsz \w II/. rész o rrr: //részi j l [ i I ' ! i ! ! i Nyomásvonat a T-í— I I I d H t. resz \ R Kemény-fa v lezáró kúp }. és 3. ábra. Szivárgócső inhomogén taija vizsgálatára és a számításhoz szükséges jelölések II. Inhomogén lalnj vizsgálatit: Iszap, vagy agyaglencsés homok- és 'kavicsrétegek vizsgálatát a 4. ábrán feltüntetett csővel végezzük el. A cső alsó része 90 cm hosszban perforált. Külső átmérője 4,00 cm, belső átmérője 3,50 cm. Annak megakadályozására, hogy a cső beverésekor talaj hatolhasson a csőbe, a cső aljára keménytakúpot (hegyes dugót) helyezünk. A cső tetejére gumidugóval beosztásos üvegcsövet illesztünk. t vizsgálat menete: 1. A csövet a vizsgálandó mélységnél mélyebbre verjük. \ 2. A csövet visszahúzzuk a vizsgálni kívánt mélységig. Közben a keményfakúp lent marad. 3. Feltöltjük a csövet vízzel. 4. Elhelyezzük a beosztásos üvegcsövet és azt ks feltöltjük. 5. A vízszint süllyedését a beosztásos üvegcsőben az idő függvényeként mérjük stopperórával. Számítási cl járás: A vizsgált tartományt három részre osztjuk. (I. 5. ábra.) I. rész. Az alsó rész k középértékének számítása: Feltesszük, hogy csak ez áteresztő, a II. és III. rész teljesen vízzáró (1. 6. ábra). Térbeli egyenes vonalú szivárgó mozgás keletkezik. Az r távolságban a sugárirányú keresztmetszetben a (szivárgási sebesség: Qr Ezen adja: v = 2 jrr

2 egyenlet kapcsolata Qi 2 ?rr

a k • / . k DARCY-tétellel dh\ dr I A talajvíz nyugalmi állapotának megfelelő H vízszintmagasság a csőben a cső vizének talajba szivárgása alatt is igen nagy, — elméletileg végtelen — távolságban marad a szivárgó csőtől, úgyhogy h = H, ha r = °° szélső érték fel vehető integrálállandóként. h + C -= 1 2JT k r Ebből a fenti határfeltétellel r h — H = — 2nkr A második határfeltétel: r = r

0. ha h — h

0 Ez esetben: Qi = 2jrr

0 • k(h

0—-H) (6) II. rész. A középső rész k középértékének számítása: Feltételezzük, hogy csak a középső rész át-