Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

11-12. szám - Kézdi Árpád: A Balaton északkeleti peremén bekövetkező mozgások vizsgálata

406 don megoldott kérdése, már pedig rézsűállékonysági vizsgálatra legtöbbször ilyen talajok esetén kerül sor. Még viszonylag egyszerűbb a homogén felépítésű rézsűk vizsgálata. A csúszólap, mely a valóságban egy ellipszis-ívhez hasonló görbe Kézdi A.: Balatoni partmozgások vizsgálata esetre Jnky egyszerű szerkesztési eljárást is adott: szabályos rézsűk esetén pedig táblázatokkal és grafikonokkal is rendelkezünk, melyek a kritikus kör helyzetét, vagy egy adott talajból építhető rézsű magasságát közvetlenül megadják. Szemcseéíméró Dfmm) I. ábra. Szemeloszlás! uíirbék felület, a tapasztalatok szerint megnyugtató módon helyettesíthető körívvel. Megrajzolva eg\ ilyen körcsúszólapot (1. 5. ábra), a rézsű csúszás elleni biztonságát a következő viszonyszám jellemzi : a csúszást akadályozó erő A nyomaté

ka n csúszást előidéző erők nyomatéka. Ha tehát a talaj belső ellenállását súrlódás és kohézió együttesen adja. ez a biztonsági tényező a következőképpen számítható: cL -f tg <í> 2.' N v = r T c jelenti az AC csúszólapon rendelkezésre álló kohéziót, L a csúszólap hosszát, ® a talaj súrlódási szöge. N és T pedig a lamellákra osztott <i. ábra. Vlámet*7.ö esúszólap esete rézsű lába előtt fut ki a terepre. A csúszást ekkor a középponttól jobbra eső földtömeg G, súlya idézi elő, a csúszásnak pedig a súrlódáson és kohézión kívül a G, súly is ellenáll. Ekkor tehát v biztonsági tényezőt a G

2l, + tli D

XC, 0,1, kifejezés adja; ha í-vel jelöljük a csúszólapon működő súrlódásból és kohézióból származó nvírószilárdságot. A szóbanforgó esetre alkalmazva a leírt módszert, Jáky, figyelembe véve azt. hogy a csúszólap változó kohéziójú talajokon halad át, arra az eredményre jutott, hogy a rézsű a meglévő kohézió és súrlódás együttes figyelembevételével is, éppen a stabil-labil helyzet határán van. A csúszási veszélyt azonban a jelen esetben még egyéb körülmények is növelik s ezek miatt ;i csúszás jellege, típusa is megváltozik. Említettük. hogy a rézsű talajai között vízvezető Lankásabb rézsűk esetén a csúszólap rendszerint a 6. ábrán feltüntetett esethez hasonló: a csúszólap a rézsű A talppontja alá metsz, s a 5, ábra. ttézsűállékonvság vizsgálata talpponti köicsúszólappal csúszó tömeg súlyából származó normális és tangenciális erők összege. Változtatva a csúszólap fí sugarát és az 0 középpont helyzetét, kikereshető az a csúszólap, mely a legveszélyesebb. ahol tehát v értéke a legkisebb. Erre az