Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

11-12. szám - Kézdi Árpád: A Balaton északkeleti peremén bekövetkező mozgások vizsgálata

Hidrológiai Közlöny 32. évf. 1952. 11—12. sz. 403 HIDPOí^FOlAC^lÁ A Balaton közlekedési vonalakkal való feltárása során súlyos problémát i jelentettek a Fűzfő és Akarattya környékén sorozatosan bekövetkező mozgások. Különösen nehéz helyzetben volt a börgönd—tapolcai vasútvonal néhány szakasza, ahol az építéstől kezdve nagy csúszások voltak. Gowlógiailag pliocénkori pannóniai—pontusi rétegek alkotják az északkeleti magaspartokat. Talajmechanikai szempontból az altalaj agyag, iszap és iszapos homoktalajok változatos sora, egységes rétegszelvény a régi csúszások miatt nincsen. A réz-süállékonyság vizsgálatának általános módszereit röviden érintve, a szerző bemutatja a régi állékonysági vizsgálatokat, majd rátér a le'színmozgások valószínű okának tárgyalására. A zavart tala jrétcgzés miatt feltehető, hogy a rézsű talajában vannak olyan elzárt jó vízvezető homok és homokliszt lencsék, melyekben a víz nyomás alatt állhat. Minthogy a teljes feszültség ériéke — a talajrétegek súlya — nem változhatik. a víznyomásból származó semleges feszültség növekedésével a tényleges feszültségnek csökkennie kell, már pedig nyíró szilárdság csak lényleges feszültségből szár• inazhatík. A talajvízszint ímelkedése esetén tehát a nyírási ellenállás csökken s hirtelen bekövetkezik a csúszás. A cikk végül a megoldás két lehetőségére mutat rá; az egyik a közlekedési vonalaknak a csúszásoktól nem veszélyeztetett területre való áthelyezése, a másik pedig a vízhozó rétegek megcsapolása tárókkal és aknákkal vagy elektromos úton. A Balaton északkeleti peremén bekövetkező mozgások vizsgálata KftZDl ÁRPÁI) A Balaton környékének különleges geológiai alakulata sok érdekességgel és megfigyelésre, tanulmányozásra késztető jelenséggel szolgált már a szemlélődő és vizsgálódó kutató részére, nemcsak napjainkban, 'hanem a régmúlt időkben is. A Balaton* keletkezésének története, a változó geológiai korszakok hatásai, a geológiai erők játéka kimeríthetetlen búvárkodásra adott már a múltban is indítékot. E kutatásoknak azonban régen majdnem csak elméleti jelentőségük volt, a tudományos érdekesség szabta meg ezek irányát. Midőn azonban az embernek a természetre ható teremtő, átalakító tevékenysége méreteiben és kiterjedésében egyre növekedett, a természeti erők megismerése és a jelenségek kutatása parancsoló szükségként jelentkezett, hogy az emberi alkotások biztonságát és tartósságát elérhessük. Abban a harcban, mely — mondhatni a Balaton birtokbavételéért, közlekedési vonalak kai való feltárásáért és beépítéséért folyt, fontos fejezet az északkeleti peremen bekövetkező csúszások, hegymozgások elileni küzdelem. Évezredeken át tartó geológiai folyamatról volt ill szó, ez azonban csak akkor nyert műszaki jelentőséget. midőn a kultúrát hordozó út- és vasútvonalat veszélyeztették a krónikus talajmozgások. A mozgások okainak felderítésére, a káros hatások kiküszöbölésére s a javítás módjára az elmúlt évtizedek során kiterjedt vizsgálatok és kutatások folytak. Geológusok és talajmechanikusok, kivitelező mérnökök és az Államvasutak közöttük olyan nagyhírű szakértők, mint * A Magyar Hidrológiai Társaság .Keszthelyi ankétjón elhangzott előadás. Í1952. július hó.l 1* dr. Jáky József, dr. Lóczy Lajos, dr. Vendl Aladár, Raab Lajos és mások — fogtak össze, hogy a kérdés teljes tisztázást nyerjen. Részletes talajfeltárási, talajmechanikai és geológiai vizsgálatok végeztették s közben állandóan gyűltek a helyszíni megfigyelések adatai, az építés, az üzem és a biztosítási munkálatok során tett tapasztalatok. Azzal a szándékkal, hogy a jelenleg újból megindítani tervezett biztosítási munkák szem pontjából és ezek érdekében a kérdést összefoglaljam. a következőkben ismertetem az elmúlt 20 év során végzett vizsgálatok eredményeit. Minthogy lalajmeohanikus vagyok, elsősorban talajmechanikai szempontból foglalkozom a problémával. Beszámolómban elsősorban elhunyt professzoromnak, dr. Jáky Józsefnek szakvéleményeire támaszkodom; talajmechanikai szempontból ő foglalkozott eddig részletesen a kérdéssel. Balatonnligától egészen Fűzfőig szakadékos a part, melyen kisebb-nagyobb mozgások ember emlékezet óta vannak, de még a tihanyi félsziget nyugati oldalán s a déli oldalon. Aligánál is előfordultak hasonló jelenségek. Id. Lóczy Lajos megállapítása szerint a Ba laton, ősi állapotában négy különálló tóból állott, melyeket alacsony földhátak választottak el egymástól. Ezeket a földhátakat a hullámverések és a különböző talajmozgások lassan elmos Iák, a köztük lévő tavak viszont jórészt feltöltődtek. így a víztükör kiterjedi s a pleisztocén korszak legvégén kialakult az egységes Balaton. A természet munkája azonban ma is tart: a partokat a hullámverés abráziója támadja, a kör nvező területekre hulló csapadékvizek részben a