Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

9-10. szám - Schulhof Ödön: A borsodi iparvidék és környéke ásvány-gyógyvizeinek orvosi felhasználása

364 Schulho f ö.: A borsodi iparvidék ásvány-gyógyvizei amely felett egy sokkal melegebb levegő foglal helyet. Mivel a hideg levegő egyúttal súlyosabb a meleg levegőnél, az ilyen hőelosztás maga után vonja azt, hogy az alsó hideg levegő nem fog elegyedni a felső könnyű levegővel. Ha tehát az alsó hideg levegőbe huzamos időn át szeny­nyezéseket juttatunk bele, ezek a szennyezések nem tudnak a felső levegőbe felemelkedni, ha­nem a vékony alsó légszintben egyre nagyobb töménységben felhalmozódnak, ami külföldön néhány esetben már halálos kimenetelű levegő­mérgezéseket is okozott. Mindenkép szükséges, hogy ne engedjük az állapotokat idáig faljulni. Meg kell indítanunk a küzdelmet a légszennyezések ellen. A követke­zőkben néhány javaslatot kívánok tenni, hogy ezt a küzdelmet miként lehet leghatékonyabban megvalósítani. Minthogy a különböző éghajlati fekvésű he­lyeken a légszennyezések felhalmozódási haj­lama is különböző fokú: önként következik, hogy az üdülőszállókat a viszonylag tiszta leve­gőjű fekvésekben kell elhelyezni. Javasolom tehát, hogy minden új üdülő megépítése előtt vennék figyelembe az illetékesek az Országös Balneologóiai Kutatóintézet helyszíni éghajlati tanulmány alapján megalkotott véleményét. Ma minden építkezés előtt megvizsgálják a kiszemelt hely vízviszonyait, talajvizsgálatot is végeznek, de a levegő tisztasági viszonyait sok esetben elfelejtik megállapítani. Sajnos, még nem köztudomású az, hogy a légszennyezési klí­mában még kis távolságokon belül is nagy kü­lönbségek lehetnek, úgy hogy az építkezési hely csekély módosításával igen sokat javíthatunk az épületnek a használhatóságán. Második javaslatom egy általános védőintéz­kedés, amelynek alapjai a következők. A szeny­nyezett levegő ellen a legjobb védelmet a zöld növényzet szolgáltatja. Ligetek és bozótok az átkelő szelet igen jó hatásfokkal tisztítják meg. A pusztán mechanikai tisztításon kívül a zöld­övezeteknek van másik hatásmódjuk is: külön­leges hőviszonyaik által olyan légmozgásokat idéznek elő, amelyek nagy fokban támogatják a levegő megtisztulását. Javaslom tehát, hogy az iparvidék minden lakóhelyén, különösképen pedig minden iidülő­és gyógyhelyén a meglévő zöldövezeteket a leg­féltőbh gonddal kell ápolni továbbá pedig javas­lom. hogy az uralkodó szél felé néző oldalon új védősávokat kell létesíteni, éspedig gyorsan növekvő fa-fajokból. Ezeknek a védősávoknak legokszerűbb elhelyezését 'ugyancsak helyi ég­hajlati felvételek alapján lehet kellő szabatos­sággal kijelölni. ­Frank Miklós: Hazánkban a felszabadulást követő években megindult a balneológia terén is a fellendülés. Az a szűk keresztmetszet, amelynek nyomasztó voltát éreztük és amely ellen hosszú éveken át nem sok eredménnyel hadakoztunk, lényegesen kitágult. Ez a fordulat a fürdőügy terén két körülményre vezethető vissza. Az egyik az a megértő támogatás, amelyben vezető funkcio­náriusaink a gyógyvizek ügyét részesítik, a má­sik az az eredményes geológiai kutató munka, amely a közelmúltban egyik értékes ásvány­vizet a másik után tárta fel éppen a l>orsodi iparvidék területén. A sóshartyáni jódos-sós gyógyvíz, a biikk­széki alkalikus thermálvíz az utóbbi évek fel­fedezései, méltón csatlakoznak Párád nagv­értékű gyógyforrásához. Jelentőségük egyre job­ban kidomborodik és időszerűnek tartom elmon­dani, mit várhatunk alkalmazásuktól a gyógyí­tás, megelőzés terén. A golyvakérdés jelentősége közismert. Nép­betegségnek tekinthető, mert hazánkban is több százezer ember egészségét érinti. Az ártalom el­terjedése összefügg a földrajzi fekvéssel, a helyi viszonyokkal. A környezeti tényezők vizsgálata irányította a figyelmet a veszélyeztetett vidéke­ken a talaj, a levegő, az ivóvíz, valamint az élelmiszerek alacsony iódtartalmára. A golvvásódás elleni küzdelem egvik fő fegy­vere a jód proplhvlaxis. Eggenberger Sváicban szerzett tapasztalatok alapián számolt be a golyva iódorophvlnxisának kitiinő eredményei­ről. Nagyarányú akció folyik a Szovjetunióban a golvva-endémia leküzdése céliából, amelynek eredményeit Seresevszkii ismertette. Különösen jelentős a golvva-kérdés hazánkban, ahol Sós József vezetésével végzett golvva-szűrő vizsgála­tok állapították meg népességünk veszélyezte­tettségét. Szabó Géza és munkatársainak vizsgá­latai hívták fel a figvelmet a golvvás vidékek ivóvizének alacsony iódtartalmára Ezek a mun­kálatok és eredményeik telték indokolttá hazánkban is a folyva nronhvlaxis bevezetését. A Népióléti Minisztérium magára vállalta a a iódozott só előállításának költségeit és 1048. decemberben elkezdődtek a jódo/ott só előállí­tására irányuló kísérletek. A Sóértékesí'ő V.­ban külön osztálv létesült a jódozott só gyártá­sára és forealombahozatalára. Október végéig már biztosították a Dunántúl és Felsőmagyar­orszáí? sószükségletét. A jódozott só kg-ja 10 mg jódot tartalmaz, tehát a 100 gamma protec­liv nani iódmennviség. 10 gr konyhasóban van. Statisztikai megállanítás szerint több mint 2 fíívO 000 a veszélyeztetett területek lakóinak száma és több mint 11 300 000 ka az évi szükséges sómennviség. Előállításához több mint 113 ,kg jódkáliinnot használnak fel. Ha figyelembe vesszük, hogv mind a konvha­só, mind a iódkáli import cikk és számításba vesszük a iódozott só előállításának költségeit, — akkor domborodik ki kellően a Sóshartyán­ban feltárt iódos gyógyvíz jelentősége, mind a golvva pronhvlaxis terén, mind néogazHasági vonatkozásaiban. A Jódaaua 1 kg-iában 03 mg jód van. tehát a napi védő jódmennviséget 20 csepn gvóevvíz tartalmazza. Kiss Emil nősrádmegvei tapasztalatai, a Romhánvi ffolvvakonferencia tanulságai. Szabó Géza mikrojód eljárásával végzett vér-jód meg-

Next

/
Thumbnails
Contents