Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

9-10. szám - Schulhof Ödön: A borsodi iparvidék és környéke ásvány-gyógyvizeinek orvosi felhasználása

Hidrológiai Közlöny .'S2, évf. 1952. 9—10., sz. 365 határozásainak az eredményei egyértelműen igazolják a jódaqua gyógyászati jelentőségét. Kívánatos volna, ha a borsodi iparvidék dolgozói és gyermekei érdekében a jövőben még fokozottabban megvalósulna a környezeti tényezők vizsgálata, a golyvában megbetegedettek, illetve veszélyeztetettek felkutatása és a jódaqua bekapcsolása a gyógyítás, megelőzés szolgálalába. Az alkalikus konyhasós vizek értékes képviselője a bükkszéki Salvus gyógyvíz. Összes oldott alkatrészeinek mennyisége kb. 28 gr. Az anionok 75%-a HCO

;

i és 22,6%-a Cl-ion. Hőmérséklete 39° C, kevés szabad C0

2-t is tartalmaz. Tájékoztatásul említem meg, hogy hasonló jellegű a Cigelka-i gyógyvíz, amelyben az összes oldott alkatrészek mennyisége 18 gr 66% HCO

s és 24% Cl-tartalommal. A Szovjetunióban ivókúrára használt, rendkívül elterjedt a Borzsomigyógyforrás, vizében az összes oldott alkatrészek mennyisége 6 gr, az Essentuki fonáséban 12 gr. Gyógyvizünk különleges értékére a gyomorés bélbetegségek gyógyításában. Nyevrajev professzor hívta fel figyelmünket. Kezdeményezésére az Egészségügyi Minisztérium hozzájárult, hogy a visegrádi kórház gyomorfekélyes beteganyagán kiterjedt vizsgálatsorozat induljon meg. Részletes munkatervet dolgozott ki, amelybe belekapcsolódott a III. Belklinika, a visegrádi kórház és az Országos Balneológiai Kutató In# tézet. Az egyes 'tényezők összehangolását és a munka megszervezését az Egészségügyi Minisztérium vállalta. Az SZTK Rendelőintézetek által javaslatba hozott betegeket a vizsgálatok elvégzése céljából a III. Belklinika 3 napra felvette. A vizsgálatok után megkapták a visegrádi kórházba szóló beutalásukat, ahol 28 napig tartózkodtak. Ott tartózkodásuk ideje alatt végezték ivókúrájukat, utána az ellenőrző vizsgálat elvégzése céljából a Klinikán jelentkeztek. Az Országos Balneológiai Kutató Intézet az ivókúra végrehajtásának részletes kidolgozására, a laboratóriumi vizsgálati eljárások összehangolására, a kórházi munka rendszeres ellenőrzésére kapott megbízást. A jelenleg folyó megfigyelések azt kívánják tisztázni, milyen eredménnyel jár az ivókúra, ha a beteg semmi gyógyszert nem kap, csak a szokásos élrendet fogyasztja. Az eddigi eredmények szerint a betegek a vizel szívesen fogyasztják, közérzetük, étvágyuk megjavul, gyomorégésük csökken, vagv teljesen elmúlik, 4 hét alatl legnagyobb részük 1—3 kg-ot gyarapodott. A parádi Csevice-forrás nagy múltra tekint vissza. 1833-ból származik Prányi Mihály tisztiorvos és fürdőorvos könyve, amelyben részletesen ismerteti Párád gyógyténvezőit, az ivókúrát és az elért eredményeket. A gyógyforrás jóhírét az elmúlt idők alatt változatlanul megőrizte. A gyógyvízben az anionok 94,5%-a HC()

3, a kationok 64%-a Na, több mint 2 gr szabad C0

2 és 13 mgr H

2S van benne. A rosszul evő betegek étvágya megjavul, csökken a gyomorhurut, javulnak a sav-eredetű panaszok, de a parádi víz kedvező befolyással van a bélműködés szabályozására és az epehólyag iirülésére. A parádi víz bizonyítja legjobban, hogy a vegyvizsgálat adatai alapján nem lehet teljes határozottsággal következtetni a gyógyvíz hatásmódjára. A hatás kiértékelésének csak egy biztos módja van és ez a betegészlelés. A Parádi Állami Fürdőkórházban, amely a gyomor- és májbetegek kezelésére specializálódott, kiterjedten használják ivókúrára a parádi Csevice vizét. Eredményeik jók, a betegek panaszmentesen, meghízva, munkaképesen térnek vissza termelő munkájukhoz. A megoldásra váró feladatokat a következőkben látom: 1. A borsodi iparvidék kórházi osztályai tegyék beható vizsgálat tárgyává a klinikai észlelések, laboratóriumi vizsgálati eljárások felhasználásával milyen betegségekben, hogyan hatnak a gyógyvizek. 2. A borsodi iparvidék orvosai között rendszeresen ismertetni kell a gyógyvizek hatásmódját és mint gyógyszereknek a jelentőségét. Az Országos Balneológiai Kulató Intézet elsőrangú kötelességének tekinti, hogy az illetékes tényezőknek nagyfontosságú munkájukban meszszemenően rendelkezésre álljon. Csajágliy Gábor: Schulhof Ödön előadásából és az itt kifüggesztett térképről egyaránt megnyugvással vehetjük tudomásul, hogy hazánk bőségesen el van látva gyógyvizekkel. Miskolc abban a szerencsés helyzetben van, hogy legkiválóbb gyógyvizeink közül három is hatósugarába esik. A másik fontos tényező, nevezetesen a gvógyiszapok. szempontjából már sokkal kedvezőtlenebb a helyzet. Ezen a téren is vannak azonban lehetőségek. Parádra gondolok, ahol különleges kémiai folyamatok következtében egy rendkívül érdekes összetételű iszapszerű anyag keletkezik. Ugyanis az itt előforduló tufában finomeloszlású piritszemcsék vannak, amelyek szulfátionná, illetőleg szabad kénsavvá oxidálódnak. Ez eddig nem rendkívüli dolog, mert hasonló folyamatnak köszönhetjük világhírű budai keserűvizeink keletkezését is. Csakhogy utóbbiaknál a dolomitban van elég kalcium és magnézium, a földpátban pedig nátrium a szabad kénsav lekötésére. Párád esetében ezek az alkatrészek hiányoznak és ezért tartalmaz az iszap szabad kénsavat úgy, hogy pH-értéke 1,4 körül van. Javaslom, hogy orvosi szempontból vizsgáljuk meg az iszap hatását. Amennyiben a vizsgálati eredményekből az adódnék ki, hogy túlságosan sok a szabad kénsav, ezen lehet segíteni és be lehet állítani a pHértéket a kívánt mértékre. Azért tartanám fontosnak ezt a kérdést, mert használt iszapjaink közt nincs olvan, amelynek savanyú kémhatása lenne. Molcsányi Endre: Mint laikus kívánok hozzászólni az előadáshoz. Szóba került, hogy a mezőkövesdi fürdő