Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

1-2. szám - Tájékoztató a Magyar Tudományos Akadémia Alkalmazott Matematikai Intézetének működéséről

Hidrológiai Közlöny. 32. évf. 1952. 1 -2 sz. 37 ján készüli talajtérképek, azok elkészítésének dokucsajevi módszere a legészszerűbb metódus, tudományosan meg van alapozva és teljes mértékben alkalinaziható mind a talajtakaró elméleti kutatásában, mind pedig a talajnemeknek gyakorlati, mezőgazdasági kihasználása céljaira. A zemsztvók statisztikusaitól kidolgozott statisztikai módszer, R. Rizpolozsenszkij természetitörténeti módszere és G. F. Nyefjedov módszere, miután azokat a gyakorlati életben nagyobb területen alkalmazták, elégteleneknek bizonyultak. A talajkutatásnak és a talajtérképezésnek orosz és szovjet talajkutatóktól tökéletesített dokucsajevi módszerei használatosak, a Szovjetunió egész nagy területén és igen értékes olyan anyagot szolgáltat, amely nélkülözhetetlen a szocialista mezőgazdaság fejlesztésében és a természet átalakításában. Mindakettő azt a célt szolgálja, hogy szakadatlanul növelje a mezőgazdasági-kultúrák terméshozamát és fokozza a munka termelékenységét. Azt az elméleti vitát, amely a talajtérképek készítésének módszere körül röviddel a V. V. Dokucscijev szerkesztése alatt készült nizsnüj novgorodi és poltavai kormányzóságok talajtérképei kiadása után támadt, a gyakorlati élet ragyogóan eldöntötte. A gyakorlat megállapította, hogy egyedül V. V. Dokucscijev proifeszszór természeti-történeti talajkutató módszerének segítségével lehet olyan talajtérképet készíteni, amely helyesen és pontosan ábrázolja a megvizsgált terület talajtakarójának jellegét. IRODALOM : 1. Vari (ír A". V.: Csernyigov kormányzóság talajtérképe és a talajnemek statisztikai vizsgálatának kérdése. 1895. 2. Geraszimov 1. P. és Rozov N. A'.: A Szovjetunió összefoglaló tiallajtérképezéséliek alaptvető fejlődésszakaszai. Pocsvovegy. 19.'!4. 7. sz. 3. Dimo N. A. és Keller B. A.: A félsivalagok országában. 1907. 4. Dokucsajev V. V.: Az orosz talajnemek kartográfiája. 1879. 5. Dokucsajev V. V.: A Nizsnyij Novgoriod kormányzóság talajának geológiai tulajdonsátfai. 1886. C. Leviczki .4. 1'.: A dokucsajevi talajtan ivédelme. Pocsvogy. 1907. 4. sz. 7. Csernigov kormányzóság szántóinak felbecslésére vonatklozó anyag. 1884. S- Nyefjedov G. F.: Az orosz talajok kartográfiája!. 1903. 9. Rjazan kormányzóság földadó felvételeinek anyaga. 1877. 10. I'raszolov L. /.: Talajkutaitások Oroszországban. 1923. 11. Szibircev N. N.: Knyagina járás 3 versztes talajtérkl.'lpe. 1909. 12. Szoboljev Sz. Sz. Oroszország talajnemeinek földrajza és kartográfiája. 1945. 13. Szibircev N. N.: Talajtan. 1909. 14. A Szabad Gazd. Társ. Talajtani Bizottságának munkái. 15. Filatov M. M.: Mioszkva terület talajának leírása. 1928. 16. Fortunntov .4. F.: Az orosz talajok statisztikai felvétele. 1891. 17.' Európai Oroszország gazdasági-statisztikai térképe. 1851. 18. .Ittkoviev Sz. A.: Az armaivir—tuapszei vasútvonal talaja és altalaja. 1914. TÁJÉKOZTATÓ a Magyar Tudományos Akadémia Alkalmazott Matematikai Intézetének működéséről Népgazdaságunkban és tudományos életünkben számtalan olyan probléma merül fel, amelynek megoldásához matematikai módszerek szükségesek. A matematikai módszerek alkalmazása igen sok esetben nyújt mélyebb betekintést gyakorlati problémákba \és segíti elő ezeknek a problémáknak eredményes megoldását. A matematikai módszerek alkalmazása az ipar legkülönbözőbb területein a termelés' mennyiségi és minőségi emelését, sok költség és fáradság megtakarítását teszi lehetővé. A matematikai kutatásoknak és a népgazdaság, valamint a természettudományok gyakorlatának a múltban nem volt elég szoros a kapcsolata ahhoz, hogy a matematikai módszerek kellő felihasználását lehetővé tegye, A szocializmus építése megköveteli, hogy ezen a vonalon is megteremtsük az elmélet és gyakorlat szoros, eleven és eredményes kapcsolatát. Ennek a célnak a megvalósítását jelentős lépései vitte előre a Magyar Népköztársaság kormányának 155/1950/VI.3.M.T.sz. rendelete, amely létrehozta a Magvar Tudományos Akadémia' Alkalmazott Matematikai Intézetét. Ennek az intézménynek feladata most már az alkalmazott matematikai tudományok művelésié, eredményeinek a népgazdasági termelés és a tudományos munka fejlesztésére való felhasználása, a népgazdaság és a tudó mányos élet által felvetett matematikai problémák megoldása. Az Alkalmazott Matematikai Intézet kizárólag állami szerveknek — éspedig díjtalanul —- áll rendelkezésére, matematikai vonatkozású problémáik elvi megoldására, útmutatással szolgál az eredményék gyakorlati felhasználására 'Vonatkozólag. Megjegyezzük, hogy sablonos számításokat, amennyiben az,ok elvégzése különleges szaktudást vagy segédeszközöket nem igényel, az Intézet nem vállal el, de ilyen számítások egyszerűbb elvégzésére vonatkozólag is ad szaktanácsot. Szaktanácsot nyújt továbbá az Intézet olyan kérdések eldöntésében, hogy az üzemek, intézetek, intézmények stb. munkájában előforduló módszerek, eljárások, problémák tárgyalhatók-e matematikai módszerekkel, illetve, matematikai módszerek alkalmazása adott esetekben eredménnyel kecsegtet-e. Az Intézet jelenleg az alábbi osztályokra tagozódik: 1. mechanikai és szilárdságtani osztály (osztályvezető: Egeriváry Jenő), 2. vegyipari osztály (osztályvezető: Fenyő István), 3. valószínűsTgszámítási és matematikai statisztikai oszály (osztályvezető: Rényi Alfréd), 4. biztosítási és gazdasági matematikai osztály (osztályvezető: Vincze István), 5. numerikus és grafikus módszerek oszálya (osztályvezető: Hajós György). Az Intézet rendelkezésére máris szép számban állanak matematikai gépek: kézi 'és elektromos számológépek, plöjiiméte: ek, harmonikus analizátor, Slieltjes-plani-