Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

9-10. szám - Papp Szilárd: A Sajó vizének szennyeződései

358 Papp Sz.: A Sajó szennyeződései mörülések és az ipari telepek megelőző és egyéb egészségügyi kérdéseinek megoldásánál azt, hogy biztos alapokon nyugvó és helyesen alkalmazott n ndszabályok végrehajtására fordított költségek nem csupán egészségügyi vonalon gyümölcsöz­tek, hanem gyakran közvetlen megtakarításokat is jelentetitek. Meggyőződésem az, hogy a szenny­vizek fokozottabb tisztítása érdekében létesítendő, helyesen megválasztott beruházások költségei sem fognak különösebb terhet róni az érdekel­tekre, sőt nem egy esetben pozitív haszonnal fognak járni. Mindez eltörpül azonban amellett, hogy befogadó vizeink tisztaságát és értékét meg tudjuk őrizni és biztosítani tudjuk a lehetőséget további felihasználásukra. Endre dy László: Papp Szilárd által a Sajó folyó teljes hosszá­ban végzett vizsgálatsorozat a folyó vizének szennyeződéséről igen kedvezőtlen képet ad. A vizsgálatok eredménye szerint a folyó vize kémiailag erősen szennyezett és ez az erősen szennyezett állapot már tulajdonképpen az or­szág határán való belépéskor fennáll. Kémiai szennyezettségén ikiviil ibakteriológiai­lag is erősen szennyezettnek mondható. Kedvező körülménynek mondható még az a tény, hogy a víz az eddigi tapasztalatok szerint egészségügyi ártalmakat nem okozott, így fürdésre, mosásra még helyenkint használható. Erős szennyezettsége folytán ivóvíznek még kellő kezelése után is alig használható. A nagy­mértékű szennyezettség folytán a folyóban bioló­giai élet alig van. így telhát a halászat a Sajó mellett nagyon kis mértékben űzhető. Ezzel a kérdéssel szorosan összefügg egy igen fontos kérdés, éspedig az, hogy a kémiailag és bakteriológiailag erősen szennyezett víz alkal­mas-e öntözési célokra? A folyó legkisebb víz­hozama idején legnagyobb a szennyezettsége és éppen ez az időpont az, amikor az öntözőtelepek nagy mértékben igénybe' veszik a vizet öntözési célokra. A Sajó mellett kb. 350—400 kat. hold területű öntözőtelep működik, amely a megye területe szempontjából nagy jelentőségű. A tele­pek öntözővízzel való ellátása szempontjából fel­tétlenül szükséges tisztázni azt a kérdést, hogy a szennyezett víz alkalmas-e az öntözésre? Nem következik-e be időnként az az állapot, amikor az öntözővíz káros hatással lenne a talajra és a növényzetre. Öntözőtelepek eddig is voltak a Sajó völgyében, de azok jó része nem közvetle­nül a Sajóból nyerte az öntözővizet, hanem a Sajó mellett létesített furt vagy ásott kutakból és valószínű, hogy abban az időben a folyó' szeny­nyezettsége sem volt ilyen nagymértékű. A vizsgálatok eredménye azt mutatja, hogy a Sajóba betorkolló mellék vízfolyások csekély vízhozamuknál fogva a szennyeződés szempont­jából kedvező hatással alig vannak a Sajóra. Igen gyakori az az eset, amikor maga a mellék vízfolyás is szennyezett. A vizsgálatsorozat eredménye azt mutatja, hogy a káros állapot megszüntetésére sürgős intézkedéseket kell tenni. Ez egyrészt abból állana, hogy a már meglévő ipartelepek szenny ­w'ztisztító berendezéseit kellene szigorú vizsgálat alá venni és ahol ennek a szüksége fennáll, a szükséges korszerűsítésre a mielőbbi intézkedé­seket megtenni. Az újonnan épülő ipartelepeknél a helyzet valamivel előnyösebb, mert az engedé­lyezési eljárások során már csak minden szem­pontból megfelelő telepek építését engedélyezi az illetékes hatóság. Tekintve, hogy a folyó már szennyezetten lép az ország területére, igen fontos volna a már bosszú évtizedek óta húzódó azon kérdés meg­oldása is, hogy ezen más ország területéről be­kerülő szennyvizek tisztítása mielőbb megtör­ténjen. A probléma megoldása nem tűr halasztást és eredményességéhez feltétlen szükséges a hatósági szervek legnagyobb mértékű támogatása és a szakszervek részéről a már eddig is nyújtott szakirányítás fokozása. Habán György: Jelen pillanatban, amiig Miskolc modern derítője fel nem épül, egyenesen szerencsésnek kell mondanunk azt, hogy a Sajó vize ilyen nagytömegű fenolos szennyvizet tartalmaz, mint ahogy az az előadásból kitűnik. Ha ez a fenol szennyvíz főleg a Sajó Miskolc alatti szakaszán nem volna, meggyőződésem szerint bakteriológiai szempontból a jelenleginél lényegesen rosszabbak volnának a viszonyok. A Szinva vizéből tehát a fenol visszanyerése káros volna mindaddig, míg az új derítő el nem készül és egyenesen szerencsés eset, hogy a víznek ilyen magas a fenoltartalma. A grafikon azt mutatja, hogy a Sajó vizének álalában egész lefutása mentén a baklériumtar­talrna meglehetősen egyforma és csak néhol mutat kisebb kiugrást. Ez arra világít rá. hogv ezen a részen a víz öntisztulása nem kielégítő. A mis­kolci szennyeződésnek ez a nagyfokú kiugrása, majd pedig lassú eltűnése a Tiszába történő be­lorkolásig nem annyira a biológiai öntisztulás­sal. mint inkább a szennyvíz nagymérvű felhí­gulásával fiiag össze. Ezenkívül azzal is, hogv a Tiszához közeledve a Hernád felvétele után a víz tekintélyes mértékben felhígul és lecsök­ken ipari szennyeződési koncentrációja. Tóth Isváns Papp Szilárd elhangzott előadása megmutatta a borsodi iparvidék vízszennveződési problémáit. Ttt bizonvos mértékig a kapitalista rendszer ránk­hagvotit örökségéről van szó. Mivel a kapitalista iparfejlődés korszakában a szennyvíztisztítás ballaszt volt, nagyon hátramaradt az ipartelepek létesítése mögött. A most tervezett gyáraknál a szocialista iparosodás következtében nemcsak az ipari víz beszerzésének van elsőrendű fontossága, hanem annak is, hogy az ipari vizet visszaadjuk az egész társadalomnak és ne pedig csak — mint ahogv az a múltban történt — a társadalom egy részének.

Next

/
Thumbnails
Contents