Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

9-10. szám - Papp Szilárd: A Sajó vizének szennyeződései

358 Papp Sz.: A Sajó szennyeződései mörülések és az ipari telepek megelőző és egyéb egészségügyi kérdéseinek megoldásánál azt, hogy biztos alapokon nyugvó és helyesen alkalmazott n ndszabályok végrehajtására fordított költségek nem csupán egészségügyi vonalon gyümölcsöztek, hanem gyakran közvetlen megtakarításokat is jelentetitek. Meggyőződésem az, hogy a szennyvizek fokozottabb tisztítása érdekében létesítendő, helyesen megválasztott beruházások költségei sem fognak különösebb terhet róni az érdekeltekre, sőt nem egy esetben pozitív haszonnal fognak járni. Mindez eltörpül azonban amellett, hogy befogadó vizeink tisztaságát és értékét meg tudjuk őrizni és biztosítani tudjuk a lehetőséget további felihasználásukra. Endre dy László: Papp Szilárd által a Sajó folyó teljes hosszában végzett vizsgálatsorozat a folyó vizének szennyeződéséről igen kedvezőtlen képet ad. A vizsgálatok eredménye szerint a folyó vize kémiailag erősen szennyezett és ez az erősen szennyezett állapot már tulajdonképpen az ország határán való belépéskor fennáll. Kémiai szennyezettségén ikiviil ibakteriológiailag is erősen szennyezettnek mondható. Kedvező körülménynek mondható még az a tény, hogy a víz az eddigi tapasztalatok szerint egészségügyi ártalmakat nem okozott, így fürdésre, mosásra még helyenkint használható. Erős szennyezettsége folytán ivóvíznek még kellő kezelése után is alig használható. A nagymértékű szennyezettség folytán a folyóban biológiai élet alig van. így telhát a halászat a Sajó mellett nagyon kis mértékben űzhető. Ezzel a kérdéssel szorosan összefügg egy igen fontos kérdés, éspedig az, hogy a kémiailag és bakteriológiailag erősen szennyezett víz alkalmas-e öntözési célokra? A folyó legkisebb vízhozama idején legnagyobb a szennyezettsége és éppen ez az időpont az, amikor az öntözőtelepek nagy mértékben igénybe' veszik a vizet öntözési célokra. A Sajó mellett kb. 350—400 kat. hold területű öntözőtelep működik, amely a megye területe szempontjából nagy jelentőségű. A telepek öntözővízzel való ellátása szempontjából feltétlenül szükséges tisztázni azt a kérdést, hogy a szennyezett víz alkalmas-e az öntözésre? Nem következik-e be időnként az az állapot, amikor az öntözővíz káros hatással lenne a talajra és a növényzetre. Öntözőtelepek eddig is voltak a Sajó völgyében, de azok jó része nem közvetlenül a Sajóból nyerte az öntözővizet, hanem a Sajó mellett létesített furt vagy ásott kutakból és valószínű, hogy abban az időben a folyó' szenynyezettsége sem volt ilyen nagymértékű. A vizsgálatok eredménye azt mutatja, hogy a Sajóba betorkolló mellék vízfolyások csekély vízhozamuknál fogva a szennyeződés szempontjából kedvező hatással alig vannak a Sajóra. Igen gyakori az az eset, amikor maga a mellék vízfolyás is szennyezett. A vizsgálatsorozat eredménye azt mutatja, hogy a káros állapot megszüntetésére sürgős intézkedéseket kell tenni. Ez egyrészt abból állana, hogy a már meglévő ipartelepek szenny w'ztisztító berendezéseit kellene szigorú vizsgálat alá venni és ahol ennek a szüksége fennáll, a szükséges korszerűsítésre a mielőbbi intézkedéseket megtenni. Az újonnan épülő ipartelepeknél a helyzet valamivel előnyösebb, mert az engedélyezési eljárások során már csak minden szempontból megfelelő telepek építését engedélyezi az illetékes hatóság. Tekintve, hogy a folyó már szennyezetten lép az ország területére, igen fontos volna a már bosszú évtizedek óta húzódó azon kérdés megoldása is, hogy ezen más ország területéről bekerülő szennyvizek tisztítása mielőbb megtörténjen. A probléma megoldása nem tűr halasztást és eredményességéhez feltétlen szükséges a hatósági szervek legnagyobb mértékű támogatása és a szakszervek részéről a már eddig is nyújtott szakirányítás fokozása. Habán György: Jelen pillanatban, amiig Miskolc modern derítője fel nem épül, egyenesen szerencsésnek kell mondanunk azt, hogy a Sajó vize ilyen nagytömegű fenolos szennyvizet tartalmaz, mint ahogy az az előadásból kitűnik. Ha ez a fenol szennyvíz főleg a Sajó Miskolc alatti szakaszán nem volna, meggyőződésem szerint bakteriológiai szempontból a jelenleginél lényegesen rosszabbak volnának a viszonyok. A Szinva vizéből tehát a fenol visszanyerése káros volna mindaddig, míg az új derítő el nem készül és egyenesen szerencsés eset, hogy a víznek ilyen magas a fenoltartalma. A grafikon azt mutatja, hogy a Sajó vizének álalában egész lefutása mentén a baklériumtartalrna meglehetősen egyforma és csak néhol mutat kisebb kiugrást. Ez arra világít rá. hogv ezen a részen a víz öntisztulása nem kielégítő. A miskolci szennyeződésnek ez a nagyfokú kiugrása, majd pedig lassú eltűnése a Tiszába történő belorkolásig nem annyira a biológiai öntisztulással. mint inkább a szennyvíz nagymérvű felhígulásával fiiag össze. Ezenkívül azzal is, hogv a Tiszához közeledve a Hernád felvétele után a víz tekintélyes mértékben felhígul és lecsökken ipari szennyeződési koncentrációja. Tóth Isváns Papp Szilárd elhangzott előadása megmutatta a borsodi iparvidék vízszennveződési problémáit. Ttt bizonvos mértékig a kapitalista rendszer ránkhagvotit örökségéről van szó. Mivel a kapitalista iparfejlődés korszakában a szennyvíztisztítás ballaszt volt, nagyon hátramaradt az ipartelepek létesítése mögött. A most tervezett gyáraknál a szocialista iparosodás következtében nemcsak az ipari víz beszerzésének van elsőrendű fontossága, hanem annak is, hogy az ipari vizet visszaadjuk az egész társadalomnak és ne pedig csak — mint ahogv az a múltban történt — a társadalom egy részének.