Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

9-10. szám - Papp Szilárd: A Sajó vizének szennyeződései

Hidrológiai Közlöny 32. évf. 1952. 9—-10. sz. 353 2. ábra pítható, hogy az országhatáron a mintavétel idejében a víz szulfátot nem tartalmazott, az csak a Hangony patakkal került a Sajó vizébe, amikor is annak szulfáttartalma ugrásszerűen emelkedett. A szulfát tartalom kisebb ingadozásokkal a Sajó vizében egész szakasza mentén kimutatható. A víz 10-es keménységi fokkal érkezik az ország területére. Keménysége a beömlő mellékfolyók következtében kisebb ingadozások mellett állandó emelkedő irányt mutat, míg kb. 15-ös keménységi fokkal torkollik a Tiszába. A vastartalomból megállapítható, hogy már vasasan érkezik a víz az országba és vastartalmát kisebb ingadozások mellett megtartja. Különösen erősen emelkedik a víz vastartalma a miskolci szennyvízbetorkolás alatt. A fenolra vonatkozólag megállapítható, hogy már fenolosan kerül a víz az országba, azonban a fenol tartalom a Hangony patak hatására ugrásszerűen emelkedik. A fenolnak lebontása a 3 Sajó egész szakasza mentén csak kisebb mértékben következik be. A víz oldott oxigén tartalma, mely az organikus anyagokkal való szennyezettségére és öntisztuló képességére jellemző, azt mutatja, hogy mélyen alatta marad a telítettségi állapotának és különösen a miskolci szennyvízbetorkolás helyén csökken le alacsony értékre. A coli-titer alakulása egyes helyeken kedvezőtlen, különösképen a miskolci szennyvízbetorkolás helyén, azonban a folyó hosszának túlnyomó részében aránylag kedvező mértéket mutat. A baktérium számból megállapítható, hogy a folyó vize alacsony baktérium számmal érkezik az ország területére és kisebb ingadozásoktól eltekintve egészen a miskolci szennyvízbetorkolás helyéig alacsony is marad. A baktérium szám ugrásszerűen csak a miskolci szennyvízbetorkolás helyén emelkedik.