Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

9-10. szám - Papp Szilárd: A Sajó vizének szennyeződései

.750 zik, mely az előző mintavételezési helytől légvonalban kb. 5 km-re fekszik. Ezen útszakaszon a folyó öntisztulása kémiai szempontból alig hozott változást. Pusztán szennyeződésre utaló ammoniatartalma csökkent le kisebb mértékiben és hasonlóan csekély mértékű a csökkenése az oldott organikus anyagtartalomnak is. Vas- és mangántartalmának jelentékeny része útközben kiválóit, ami valószínűleg a víz emelkedettebb oldott oxigéntartalmára vezethető vissza. Bakteriológiai szempontból az öntisztulás jelentékenynek látszik, mivel coli-titere javult, csíraszáma is csökkent. A 7-es sz. vizsgálati eredmény az erőmű csekély, ipari és házi szennyvizének hatását tünteti fel, ami pusztán az ammónia- és fenoltartalom csekély növekedésében . nyilvánul meg. Bakteriológiai szempontból észrevehető változás nem következett be. A 8-as sz. vízminta a Szuha torkolata fölötti Sajó-vízből származik, mely az előző vízmintavótelezési helytől légvonalban kb. 9 km-re fekszik. Feltűnő, hogy a víz öntisztulása semmiféle vonatkozásban nem állapítható meg, sőt oldott organikus anyag- és ammónia-, vajamint vas- és mangántartalma lényegesen emelkedett, ami nyilván útközben Kazincbarcikán és Berentén ért szennyeződésekre vezethető vissza. Bakteriológiai viszonyai is romlottak, amennyiben csíraszáma ugrásszerűen megsokszorozódott. A 9-es sz. vizsgálati eredmény a Szuha-folyó hatását tünteti fel, mely folyó a völgyében fekvő szénbányák bányavizeit tartalmazva kerül a Sajóba és ennek megfelelően a Sajó-víz keménységét, különösen állandó keménységét növelte és a víz oldott oxigéntartalmához is nagy mértékben hozzájárult. A bakteriológiai viszonyok javultak, amennyiben a csíraszám visszaesett. A 10-es sz. vízminta a Boldva folyó torkolata fölötti Sajó-vízből származik és az előző mintavételezési helytől légvonalban kb. 5 km-re fekszik. Ezen szakaszon kémiai szempontból a folyó öntisztulásának jelei pusztán az ammónia tartalom csökkenésében mutatkoznak meg. Mangán tartalma lényegesen lecsökkent, ami a víz emelkedettebb pH értékére' vezethető vissza. Bakteriológiai szempontból az öntisztulás eredménjeképpen a csíraszám lényegesen lecsökkent, úgyhogy a víz ezen a helyen pusztán csak a pestkörnyéki dunavíz szennyezettségének felel meg. A 11-es sz. vizsgálat eted menye a Boldva folyó hatását tünteti fel, ami tisztább környezetének megfelelően a Sajó vizében az organikus anyag tartalom és a szennyeződést jelző ammónia csökkenését idézte elő és a víz oldott oxigén tartalmát növelte meg. Bakteriológiai szempontból a viszonyokat rontotta, ami valószínűleg a fém ionjainak hiányával lehet összefüggésben. A 12-es sz. vízminta Miskolc város s z enny vízbetorkolása fölötti Sajó-vízből származik és az előző ^mintavételezési helytől légvonalban kb. 11 km-re fekszik. A folyó öntisztulása az oldott organikus anyag tartalmat továbbra sem bonPa-pp Sz.: A Sajó szennyeződései totta le, sőt bakteriológiai szempontból sem következett be nagyobb mértékű javulás. A 13-as sz. vizsgálat eredménye Miskolc város szennyvizének hatását tünteti fel, mely a Sajót ezen a szakaszon majdnem teljesen szennyvízjellegűvé változtatta, amit elsősorban a vízben található igen sok lebegő anyag bizonyít. Oldott organikus anyag tartalmán kiviil a víz keménysége ós különösen vas- és mangántartalma emelkedett lényegesen. A szennyvíz hatására a coli-titer rendkívül kedvezőtlenül alakult és a csíraszám is emelkedett. A 14-es sz. vízmintavételezési hely az előzőtől kb. 300 m-re fekszik a Szinva torkolata alatt, mely patak a papígyárak, főleg a diósgyőri vasgyárak, valamint Lillafüred-Hámor községek szennyvizeit és Miskolc városán keresztül folyva még onnan eredő szennyvizeket is tartalmazva kerül a folyóba és fokozza annak szennyeződéseit. Feltűnő az ammóniának megkétszereződése, valamint a víz keménységének, de különösen állandó keménységének a növekedése. A nagy mennyiségű lebegő és oldott szerves anyag a víz oldott oxigén tartalmának lényeges csökkenését idézte elő annyira, hogy az öntisztulásra egy hosszú szakaszon nyilván képtelen. A bakteriológiai viszonyok ugrásszerűen romlottak, amennyiben a csíraszám több mint megtízszereződött. A 15-ös sz. vízminta a Hernád torkolata feletti Sajóvízből származik, mely az előző vízmintavételezési helytől légvonalban kb. 14 km-re fekszik. Ezen szakasz végén a víz öntisztulása már érezhető, ami kémiai szempontból különösen az ammónia és fenoltartalom, míg bakteriológiai szempontból a csíraszám csökkenésében nyilvánul meg. A 16-os sz. vizsgálat eredménye a Hernád folyó hatását tünteti fel, ami szennyezett voltánál fogva a Sajó vizében lényeges javulást nem okoz. Egyedül a víz egyik legjellemzőbb szenynyeződést jelző alkatrészének, a fenolnak jelentékeny csökkenését idézte elő, jeléül annak, hogy maga fenolt alig tartalmaz. A bakteriológiai viszonyok romlottak. Az elvégzett vizsgálatok alapján a Sajó folyó szennyeződését jelző alkatrészeknek változását az országhatártól a Hernád torkolatáig a 2. ábrán tüntettem fel. Ebből megállapítható, hogy a víz organikus anyag tartalmát kifejező oxigénfogyasztás már Sajópüspöki határában is magas, tehát a víz organikus anyagokkal szennyezetten kerül az országba, amely szennyeződés a Sajó egész folyása mentén kisebb ingadozásokkal kis csökkenő tendenciát mutatva megmarad. Ebből megállapítható, hogy az organikus anyagok lebontása az öntisztulás folyamán a 65 km-es útszakasz alatt alig következik be. A víz szennyeződését jelző ammónia tartalom kisebb ingadozások mellett a Sajó egész folyása mentén megtalálható. Különösen magas értéket vesz fel a miskolci szennyvízbetorkolás alatt, ahonnan kezdve a vízben nagyobb menynyiségben kimutatható. A szulfátokról megálla-