Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

9-10. szám - Hajós László: Nagy-Miskolc ivóvízellátásának fejlesztése

Hidrológiai Közlöny 32. évf. 1952. 9—-10. sz. 337 6,000X100 - 5600.000 - 5.600,000 - 5,400,000 - 5,200,000 - 5,000,000 - 4.800000-4.600.000 - 4.400.000-4.200X100- A,000.000 - 3.800X100 - 3,600,000- 3,400,000 - 3,200X100 - 3,000,000 - 2,800,000 - 2,600,000-Z400.000 - 2,200.000 - 2,000.000 - 1.800,000-1,600,000-1,400.000 - 1,200.000 - 1,000.000-800,000 - 600,000-400X100 - 200,000 - 0 — 8 er S s o p s o ic ig S o 8 9 o g o o O C5 Cl Q o v- <>5 <e tsi (I) <0 tv O) ^ Ví lt) ífc Ol 00 <o ts Cl <3 V V V V V' Oí tg Sciooííoocsciaciooooo CioacjOooSoooQoöoö tíí n-i VI t--- ro* Ifi V ts- <©~ Crí <N7 ^ tí tg tg cí Csf cg Cg* CM- Cg~ Cg cg~ CM" C\Í CÍ Cg «S (rf OoOütjQtjQCjOOQ QQOCDOQClOQÜÍiti qooqoSSÖOOSÖ CS CJÍ CS- Cj V) tQ- CS- tc Cí Csí tNtgsjfloOj^tvt.OJ^'Q ív" fN - ní irí m" n. ví ^ st- kí <t> v v vO) CJ) O) Oj V v- v- vts QD CJ) O ^ ct) V V- V CM <Sl CN CM QJ> Q> Cfc Q> CJ> <3) Q> v» v- x++ 6,400.000 -- 6,200,000 - - 6,000.000 -- 5,800,000 - - 5,600.000 -- 5,400,000 -- 5,200,000 - - 5,000,000 - - 4,800.000 - - 4,600.000 - - 4,400,000 - - 4,200,000 -- 4,000.000 -- 3,800,000 -- 3.600,000 - - 3,400,000 - " 3,200,000 -- 3,000,000 - - 2,800.000 -- 2J600.000 - - 2,400.000 -- 2,200,000 - - 2,000,000 >»lO<OtvcoO)0'V CvJ <>> <0 C* UJOlQ^ Oj íi (Nl tg Cl) ft) fl) ») t^ tri «)I»)«) (11 - ------- ----- • Q)0)0)0>0)a>Q>0>0>0><5)Cj>0>0>0)a> V V- V- x- V- V- V0)C3)0)010)010)0)0)0)0) V- V- -r- V- X- V1. ábra. Miskolc vízellátásénak fejlődése. (A görbe egyes pontjai az év! vízfogyasztást mutatják m

a-ben.) Az Országos Vízgazdálkodási Hivatal, amikor a vízszolgáltatási nehézségek közeledésére felhívtuk a figyelmét, azonnal hozzáfogott a vízszerző helyek feltárásához. A Bükk forrásvizeinek feltárását többek között Golli László, Jaskó Sándor, Wein György, Keszler Hubert és a Földtani Intézet végezték. Tanulmányaik bizonyítják, hogy a kérdéssel a lehető legbehatóbban foglalkoztak. Farkcfss Sándor elkészíti a források foglalásának, valamint a gravitációs vezetékek terveit. Általában minden előkészület megtörténik arra, hogy minél gyorsabban ivóvíz álljon az immár egységesített Nagymiskolc részére. Ha ennek ellenére a kérdés megoldása nem haladt olyan gyorsan, mint ahogy szerettük volna, az abban leli magyarázatát, hogy olyan váratlan nehézségek léptek fel, amelyek a karsztvíz kutatásával lépten-nyomon előállanak. Csak megemlítem az Anna-barlang feltáráy sának nehézségeit és azt, hogy ilyen feltárási munkálatoknál nagy tömegű dolgozó létszámmal a munkálatokat végezni nem lehet, ami magától értetődően a munkálatok idejének elhúzódását vonja maga után. A Garadna-forrás már teljes egészében foglalva van, s csupán a gravitációs vezetéken való elvezetését várja a forrás vize. A vízhozam emelése végett a tapolcai forrásterület jobb kiaknázását tervezzük. A tapolcai forrásterület galériás foglalás útján számításunk 2 szerint naponta mintegy 40 000 m

3 vizet szolgáltathat. A bővítési munkálatokat a már elkészített tervek szerint még ez év folyamán elvégezzük. A 250 000 lakosú város ivóvízszükségletét, tehát a tapolcai forrásterület átépítés után egymaga is fedezni tudná abban az esetben, ha 150 liter ivóvizet számolunk napi fejadagként. Ha a tapolcai forrásterület vizéhez hozzáadjuk a Várforrásnak napi 4000 m

3 vizét, a Felső-forrásnak nf pi 2000 m"-ét, a Galya-forrásnak • napi 300 m

3 vizét és az Anna-forrásnak kb. 5—Í0 000 m

?

,-t kitevő gravitációs vizét, úgy a fejadagon kívül utcák és terek öntözésére, sőt még némi iparvíz szolgáltatására is jut a vízszerző területek forrás vizéből. Miskolc város ivóvízszolgáltatása azonban a város belterületén épült ipartelepeket ipari vízzel is ellátja. Ha csak a MÁV vízfogyasztását veszem számításba, úgy az minimálisan napi 2000 m

8. Az összes ipartelepek iparivíz igénye további napi 5000 m

3. A közel 50 000 m

3 napi vízihozam _ az előirányzott vízfogyasztást csak szűken fedezi. Emellett számolnunk kell azzal is, hogy a karsztforrások vízhozama a mindenkori csapadék függvénye. Ajánlatos tehát a máifeltárt és még feltárandó bükki forráshelyeken kívül újabb vízbeszerzési helyekről gondoskodni. Ez a probléma Miskolc város vízvezetékének építésével egyidős. A problémát a vízművik első igazgatója, Pazár István vetette fel, aki biztos tartalékként az artézi kutak megépítését