Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)
9-10. szám - Hajós László: Nagy-Miskolc ivóvízellátásának fejlesztése
338 Hajós L.: Nagy-Miskolc ivóvízellátása javasolta. Pazár István az artézi kutak létesítésének országosan ismert szakértője volt és ezirányú munkáival pályadíjat is nyert. Magam részéről ajánlatosnak tartanám, ha az artézi kutak fúrásának problémáját miskolci viszonylatban ismét napirendre tűznénk és a \ izsgálatok eredményétől feltételezetten létesítenénk artézi kutakat, amelyekkel részint biztos alapot nyernénk a vízszolgáltatás zavartalanságának biztosítására, másrészt bázisul szolgálhatna a jövőben jelentkező vízigények kielégítésére. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban kell megemlítenem a tapolcai, de általában az összes bükki karsztvizek megzavarosodását, amelyet nagyrészben az erdők lúlzott mértékben való kitermelése eredményez. Ajánlatos lenne az erdők mielőbbi újratelepítése. Addig is, amíg az erdők belombosodnak és a csapadékvíz lefolyásának késleltetését eredményezik, az artézi kutak kiváló szolgálatot tennének a megzavarosodás idejében. A Martin-telepen a MÁV már régebben furalott egy artézi kutat. A kút aktív és kitiinő vizet szolgáltat. Nézetem szerint a Martin-telep környéke alkalmas lenne az artézi kutak telepítésének helyéül. Miskolc város — mely alatt a régi Miskolcot értem — belterülete jól el van látva vízvezetékkel. Nem mondható ez el a külső perifériákról és a hozzácsatolt településekről: Diósgyőr, Pereces és Hejőcisabáról. A város fejlesztésével kapcsolatban a vízvezetéki ihálózat kiépítése gyorsiitemben halad a külső városrészek felé. A közelmúltban megépült a Glósz-kitérő környékén tnind a víz-, mind a csatornahálózat. Hejőcsaba tavaly kapott 300 mm átmérőjű főnyomóvezetéket, ami alapját képezi a vízvezetéki hálózat kifejlesztésének. Diósgyőr városrész az Anna-forrás gravitációs vezetéke útján ivóvízzel könnyűszerrel ellátható. Az Anna-forrás foglalása folyamatban van. A hámori szolgálati medence kivitelezése megindult. A csőhálózat tervezése kész, s csupán lervhitel kérdése, hogy a vízmű megépülhessen. Pereces vízellátása jelenleg a legaggasztóbb, mert a Galya-forrás vize a település vízigényeit csak a legszűkebb keretek között tudja kielégíteni. Pereces városrész a közeljövőben hatalmas beruházást fog kapni, s így a vízellátás problémájának megoldása nem tűr halasztást. Megoldásként a diósgyőri városrész vízhálózatából történő átemelés látszik a legcélravezetőbbnek. A települás legnagyobb része gravitációs úton ellátható és csupán magasabban fekvő részében kell az átemelést megoldani. Általában egész Miskolc vízrendezésének problémája megoldás előtt áll, a tervek nagyrészben elkészültek, az építés a közeljövőben megindítható. A. vízmű újjáépítésének, illetőleg a miskolci vízmű korszerűsítésének alapját a tárolómedencék létesítése, új főnyomócső lefektetése Nés az elosztóhálózat méreteinek kibővítése kell, hogy képezze. Mint előbb említettem, a vízmű korszerűsítésére a tervek már készülnek Farkass Sándor, a Mélyépterv osztályvezetőjének irányítása mellett, s minthogy Farkass Sándor az ankéton jelen van, célszerűnek tartanám, ha a készülő tervekről ő adna minden tekintetben kimerítő felvilágosítást. Hozzászólások Farkasa Sándor: Előttem szóló szaktársam előadásához csatlakozóan, mintegy annak kiegészítéseképpen vázolni szeretném azt a tervezetet, amelyet a Mélyépterv lakótelepek vízellátási osztálya két esztendő fáradságos munkájával most már elvi vonatkozásaiban véglegesen feldolgozott abból a célból, hogy Nagy-Miskolc ivóvízellátását az Országos Tervhivatal által megjelölt perspektívában biztosítsa. Jóllehet osztályom megbízása egyelőre és elsősorban a Nagy-Miskolcba beolvadt diósgyőri városrész ivóvízellátására terjedt ki, a Mélvéptervnél kialakult egyedül helyes gyakorlat szerint és a népgazdaság egyetemes érdekeit szem előtt tartó elv alapján mi a probléma megoldásánál a nagymiskolci ivóvízellátás kérdését egységes egészként kezeltük, amint azt itt röviden ismertetni fogom. ,,' A bükki források hidrológiájára ehelyütt nem akarok kitérni, arról már nálam kompetensebb szakemberek az ezt megelőző előadásokban nyilatkoztak. E források közül a Garadna-völgyiek azok, amelyeknek ivóvízellátás céljaira történő felhasználását illetően a Diósgyőri Kohászati Üzemekkel, ill. a Kohó- és Gépipari Minisztériummal sikerült megállapodást létesíteni s így ezek a város ivóvízellátásának a biztosítására igénybe voltak vehetők. A tervezet lényege az, hogy e források átlag vízhozamára és nem a minimális vízhozamára méretezett vezetékrendszer segélyével az igényelt vízmennyiség túlnyomó részében gravitációs úton, tehát üzemköltség nélkül juttatható el a fogyasztási helyekre. Ha meggondoljuk azt a tényt, hogy a jelenlegi miskolci víz köbmétere 39,6, vagyis kereken 40 fillérbe kerül, míg a gravitációs úton kiszolgáltatott víz önköltségi ára 9,71, vagyis kereken 10 fillér, akkor rögtön szembetűnővé válik annak az elgondolásnak roppant nemzetgazdasági hordereje, hogy a források által szolgáltatott átlag vízmennyiség lehetőleg maradéktalanul felhasználtassék. Meg kell jegyeznem, hogy a megfigyelések szerint egyrészt az egyes források minimális vízhozama időben nem mindenkor esik össze, másrészt pedig ezek a minimumok évenként is változó vízmennyiséggel ás időtartammal jelentkeznek, úgy hogy a gravitációs vezeték gazdaságos csőátmérőjének a megállapítása, — rendelkezésre álló megfigyelési