Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

9-10. szám - Hajós László: Nagy-Miskolc ivóvízellátásának fejlesztése

338 Hajós L.: Nagy-Miskolc ivóvízellátása javasolta. Pazár István az artézi kutak létesíté­sének országosan ismert szakértője volt és ezirá­nyú munkáival pályadíjat is nyert. Magam részéről ajánlatosnak tartanám, ha az artézi kutak fúrásának problémáját miskolci viszonylatban ismét napirendre tűznénk és a \ izsgálatok eredményétől feltételezetten létesíte­nénk artézi kutakat, amelyekkel részint biztos alapot nyernénk a vízszolgáltatás zavartalansá­gának biztosítására, másrészt bázisul szolgál­hatna a jövőben jelentkező vízigények kielégíté­sére. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban kell megem­lítenem a tapolcai, de általában az összes bükki karsztvizek megzavarosodását, amelyet nagy­részben az erdők lúlzott mértékben való kiter­melése eredményez. Ajánlatos lenne az erdők mielőbbi újratelepítése. Addig is, amíg az erdők belombosodnak és a csapadékvíz lefolyásának késleltetését eredmé­nyezik, az artézi kutak kiváló szolgálatot tenné­nek a megzavarosodás idejében. A Martin-telepen a MÁV már régebben fura­lott egy artézi kutat. A kút aktív és kitiinő vizet szolgáltat. Nézetem szerint a Martin-telep kör­nyéke alkalmas lenne az artézi kutak telepítésé­nek helyéül. Miskolc város — mely alatt a régi Miskolcot értem — belterülete jól el van látva vízvezeték­kel. Nem mondható ez el a külső perifériákról és a hozzácsatolt településekről: Diósgyőr, Pere­ces és Hejőcisabáról. A város fejlesztésével kap­csolatban a vízvezetéki ihálózat kiépítése gyors­iitemben halad a külső városrészek felé. A közelmúltban megépült a Glósz-kitérő kör­nyékén tnind a víz-, mind a csatornahálózat. Hejőcsaba tavaly kapott 300 mm átmérőjű főnyomóvezetéket, ami alapját képezi a vízveze­téki hálózat kifejlesztésének. Diósgyőr városrész az Anna-forrás gravitá­ciós vezetéke útján ivóvízzel könnyűszerrel ellát­ható. Az Anna-forrás foglalása folyamatban van. A hámori szolgálati medence kivitelezése meg­indult. A csőhálózat tervezése kész, s csupán lervhitel kérdése, hogy a vízmű megépülhessen. Pereces vízellátása jelenleg a legaggasztóbb, mert a Galya-forrás vize a település vízigényeit csak a legszűkebb keretek között tudja kielégí­teni. Pereces városrész a közeljövőben hatalmas beruházást fog kapni, s így a vízellátás problé­májának megoldása nem tűr halasztást. Megoldásként a diósgyőri városrész vízháló­zatából történő átemelés látszik a legcélraveze­tőbbnek. A települás legnagyobb része gravitá­ciós úton ellátható és csupán magasabban fekvő részében kell az átemelést megoldani. Általában egész Miskolc vízrendezésének pro­blémája megoldás előtt áll, a tervek nagyrészben elkészültek, az építés a közeljövőben megindít­ható. A. vízmű újjáépítésének, illetőleg a miskolci vízmű korszerűsítésének alapját a tárolómeden­cék létesítése, új főnyomócső lefektetése Nés az elosztóhálózat méreteinek kibővítése kell, hogy képezze. Mint előbb említettem, a vízmű korszerűsí­tésére a tervek már készülnek Farkass Sándor, a Mélyépterv osztályvezetőjének irányítása mel­lett, s minthogy Farkass Sándor az ankéton jelen van, célszerűnek tartanám, ha a készülő tervekről ő adna minden tekintetben kimerítő felvilágosítást. Hozzászólások Farkasa Sándor: Előttem szóló szaktársam előadásához csat­lakozóan, mintegy annak kiegészítéseképpen vázolni szeretném azt a tervezetet, amelyet a Mélyépterv lakótelepek vízellátási osztálya két esztendő fáradságos munkájával most már elvi vonatkozásaiban véglegesen feldolgozott abból a célból, hogy Nagy-Miskolc ivóvízellátását az Or­szágos Tervhivatal által megjelölt perspektívá­ban biztosítsa. Jóllehet osztályom megbízása egyelőre és elsősorban a Nagy-Miskolcba beolvadt diósgyőri városrész ivóvízellátására terjedt ki, a Mélvép­tervnél kialakult egyedül helyes gyakorlat sze­rint és a népgazdaság egyetemes érdekeit szem előtt tartó elv alapján mi a probléma megoldá­sánál a nagymiskolci ivóvízellátás kérdését egy­séges egészként kezeltük, amint azt itt röviden ismertetni fogom. ,,' A bükki források hidrológiájára ehelyütt nem akarok kitérni, arról már nálam kompeten­sebb szakemberek az ezt megelőző előadásokban nyilatkoztak. E források közül a Garadna-völ­gyiek azok, amelyeknek ivóvízellátás céljaira történő felhasználását illetően a Diósgyőri Kohá­szati Üzemekkel, ill. a Kohó- és Gépipari Minisz­tériummal sikerült megállapodást létesíteni s így ezek a város ivóvízellátásának a biztosítására igénybe voltak vehetők. A tervezet lényege az, hogy e források átlag vízhozamára és nem a minimális vízhozamára méretezett vezetékrendszer segélyével az igényelt vízmennyiség túlnyomó részében gravitációs úton, tehát üzemköltség nélkül juttatható el a fogyasztási helyekre. Ha meggondoljuk azt a tényt, hogy a jelenlegi miskolci víz köbmétere 39,6, vagyis kereken 40 fillérbe kerül, míg a gravitációs úton kiszolgáltatott víz önköltségi ára 9,71, vagyis kereken 10 fillér, akkor rögtön szembetűnővé válik annak az elgondolásnak roppant nemzetgazdasági hordereje, hogy a for­rások által szolgáltatott átlag vízmennyiség lehe­tőleg maradéktalanul felhasználtassék. Meg kell jegyeznem, hogy a megfigyelések szerint egyrészt az egyes források minimális vízhozama időben nem mindenkor esik össze, másrészt pedig ezek a minimumok évenként is változó vízmennyiség­gel ás időtartammal jelentkeznek, úgy hogy a gravitációs vezeték gazdaságos csőátmérőjének a megállapítása, — rendelkezésre álló megfigyelési

Next

/
Thumbnails
Contents