Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

9-10. szám - Vitális Sándor: Vízbeszerzési lehetőségek a Sajó vízgyűjtőjében

334 Vitális S-: Vízbeszerzési lehetőségeik a Sajó vízgyűjtőjében a borsodi iparvidék: vízszerzési lehetőségeinek tanulmányozása volt. A vizsgálatok során a Miskolc—Bánréve, Bánréve—Ózd és a Kazincbarcika—Ormospuszta közötti vasúti vonalak kútvizeit vizsgáltuk. Átlag 2 kilométeres távolságban történtek a vizsgálalatok, s így azoknak eredménye hasznos szolgálatot tehet a sajómenti felszíni ásott kutakból történő víznyeréselkiet illetőleg. Amint a térképmelléklet mutatja Sajószentpéter és Kazincbarcika között 18 kút vizsgálata szerint az ásott kutak — 6—10 méter mélység — vizei magas keménység mellett (42—90 német keménységi fok) magas szull'áttartalmúak is. (350—800 mg S0

4/liter). Magas szulfáttartalom, magas keménységgel párosítva peclig igen erősen ízrontó hatású. Három víznél a kloridtartalom literenként 170—368 mg volt. A Putnok körül vizsgált 3 kút vize 42—71 Német keménységi fok mellett 360—520 mg/liter S0

4 tartalmú volt Bánréve 4 kút jának vizei 35—55 Német keménységi fok mellett 350—540 mg/liter S0

4-et tartalmaznak. Ózd és környékének 5 kút vize 56—81 Német keménységi fok, mellett 400—800 mg/liter S(),-ét tartalmaz. Kazincbarcika—Disznóshorvát közötti 7 kút vize 56—98 Német keménységi lök mellett 450 —930 mg/liter S0

4 tartalmú. Ormospuszta 5 kútjának vize 43—172 Német keménységi fok mellett 440—2144 mg/liter SÜ

4 tartalmat mutat. Ügy gondolom, hogy az elmondottak hasznos útmutatást nyújthatnak a sajóvölgyi kollektivumolk esetleges felszínivízzel való ellátása esetén. Horváth József: Az elhangzott előadás kiegészítéseképen meg kell említenem, hogy foglalkoznunk kell a feltárt vizek minőségének a biztosításával is. Lehetővé kell tennünk a víztermelő telep minőségi védelmét. Ezt a kérdést nem lehet megoldani csupán a védőterületeik kijelölésével és egy kerítés felállításával. Tapolca rohamosan fejlődik és évről-évre nagyobb tömegű dolgozó keres itt üdülést. A szennyvízcsatornázás azonban ennek ellenére nincs megoldva, pedig erre (feltétlenül szükség volna, annál is inkább mivel a védőterületek kijelölése semmit sem ér, ha nem biztosítjuk a szennyvizeknek e területről történő teljes távoltartását. Szilágyi Gyula: A hozzászólók kivétel nélkül kihangsúlyozták a megfigyelésnek a kutatás terén való fontosságát. Én a megfigyelések kiértékelésének a módszerére szeretnék rámutatni. E téren a szovjet hidrológiai gyakorlat mutat számunkra utat. Ez a statisztikai feldolgozásnak az a módszere, amely a matematikai statisztikára támaszkodik. Ennek a valószínűség az alapja. Tehát a valószínűség alapján értékeljük a vízkészletre vonatkozóan gyűjtött megfigyelési adatokat. Minden statisztikai feldolgozásnál az adatgyűjtés rendkívül fontos és iránytadó. Hunyadi Domokos : Fejlődő iparunk egyre nagyobb vízigényekkel lép fel. Ennek kielégítése nagy nehézségekbe ütközik. A lefolytatott vizsgálatok bebizonyították, hogy a szükséges vízkészletet célszerűen lehetne biztosítani a már egyszer felhasznált víz regenerálásával. Szerintem egy jól működő vízgazdálkodási szerv létrehozására lenne szükség, amely a megfelelő szakemberek segítségével a vízregenerálás problémáját megoldaná. Ezzel a szocialista akkumuláció új forrásait tárná fel és lényeges beruházási megtakarításokat érne el. Vitális Sándor válasza a hozzászólásokra : Elsősorban hálásan köszönöm az igen tisztelt Kartársaknak a hozzászólásait, hiszen ezek voltak hivatva rövid előadásomat kiegészíteni. Legyen szabad válaszképen röviden összefoglalva egy-két dolgot tisztáznunk. így az első a karsztvízkérdés. Ez sajnos, még köztünk, szakemberek között sem elég világos, mert az alapfogalmakkal sem vagyunk tisztában. Legtöbben minden vizet, amely hasadékos mészkő, vagy dolomitból fakad akár közvetve, akár közvetlenül, karsztvíznek neveznek, holott ez így nem helyes. Karsztvíz az a csapadékvíz, amely bejut a mészkő hasadékaiba, lithoklázisaiba, s azokat a levegőből magával hozott szénsav segítségével tágítva, a mészkőben karsztjáratokat, barlangokat kialakítva, az erózió bázison, vagy a karsztosodott mészkő alatt települő vízzáró kőzetréteghatáron a karsztforrásokon eltávozik (sekély karszt). Tudjuk, hogy a mészkő- és dolomittömegek a régi geológiai időkben is karsztosodtak, járatrendszerek alakultak ki bennük, a különböző geológiai időkben a mélybe süllyedtek és nagy vastagságú fiatalabb üledékes kőzettömegek települtek rájuk (mélykarszt, vagy fedett karszt). A sekély és mélykarszt járatai bonyolult drainage rendszerhez hasonlíthatók. Ezenkívül a néha többszáz vagv ezer méter mélységbe lenyúló mészkőtömegek járat- és hasadékrendszerei összefüggésben állanak az alattuk levő más mélységi kőzeteken áthatoló hasadékokkal, repedésekkel, melyeken at a mélységi magmás eredetű hévvizek törnek fel. Ez a bonyolult hasadékrendszer sokszor a felszínre bukkan és a sekély karszt forrásaihoz hasonlóan kever tvízű források fakadnák belőlük főleg a hegység peremi törésvonalai mentén. A víz összetételéből meg tudjuk állapítani azok eredetét, mert míg pl. a tipikus karsztvízben a kalcium-, magnézium- és hidrokarbonátionok uralkodnak, addig a kevert vizekben már a nem karszt eredetű mélységi kálium-, nátrium-, szulfát-, stb. ionok is mind nagyobb mértékben lépnek fel. Ismerünk olyan mészkő- és dolomitból fakadó főleg hévvizeket, amelyekben az alkáliák uralkodnak, tehát semmiesetre sem lehetnek karsztvizek. Azért helyesen járunk el, ha a hasadékvizeket vízföldtani-