Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

9-10. szám - Vitális Sándor: Vízbeszerzési lehetőségek a Sajó vízgyűjtőjében

Hidrológiai Közlöny 32. évf. 1952. 9—-10. sz. 333 vélte lel programul jába az Alikét rendezősége, tekintettel arra, hogy a módszertani UtórdescK megvitatása neui volt része eredetileg az Ankét munJtatervenok. Miután azonban a nozzuszoto'mégis nagyOOJj mertekben löglalKoztak módszerumi kémesekkel, kötelességemnek latom, lioyy legalább irasban járulják liozza a lelve telt l'eiadaiolk megolUasálioz, annál is inkább, meri a vízgyűjtő egysegek vizháztartiáisi leladataival kapcsolatos töbo mint egy évtizedes tanulmányi munkám lolytatását eppen az Ankétot rendező Tudó-' manyos Akadémia tette lehetővé támogatásával. Mindenekelőtt kiemelem, hogy a hozzászólók nagy része igen helyesen mutatott ra a módszertanilag helyes kutatási irányra a víz mennyiségével való gazdálkodással kapcsolatban. Foglaljuk össze röviden erre a kutatási irányra vonatkozó alapelveket: A víz feltárására a víz mozgási, áramlási jelenségeinek megismerésére csak a jelenségek térben és időben egységes szemléletével juthatunk el, illetve a megismerésre vezető munkát csak így kezdhetjük el. Vizsgált területünk' felszíni és Ulszínaiatti víztározó terei a- vízvezető hálózatok (és csak ritkán egyszerű tározóterek) bonyolult rendszeréből tevődnek össze. A repedések, rések, vízvezető határfelületek, pórusok térbeli szövevényes és sokszor távoli vízi egységekkel is összekötött rendszerében a vízmozgás a csapadékviszonyok és egyéb tényezők (megcsapolás), időbeli változásának hatására időpillanatról időpillanatra változik. Ez az egységes szemlélet megkívánja, hogy megkeressük a terheli és időbeli effvségeket, vygy legalábbis figyelemmel legyünk ezekre. A térbeli és idöbli egységeket, az ezekben fellépő jelenségeket nemcsak hidrogeológiai, hanem hidromechu nikai, geográfiai, hidrakémiai stb. nézőpontból is vizsgálnunk kell. Összefoglalva: térben és időben, minden mértékadó jelenségre kiterjedően kell valamennyi vizsgálatunkat megindítanunk, A fentiek alapján kérem az alábbi javaslatokat megvitatni és esetleg a határozati javaslatokba felvenni: 1 1. Állapítsuk meg gondos kutató munkával a borsodi vízellátásban nagy szerepet játszó Bükkhegység és az Eszaikborsodi karszt térbeli vízgyűjtő egységeit a víznyerési helyekre kiértékelve. Vegyük fel és ábrázoljuk — amennyiben ilyen felvétel még nincs — a Bükk-hegység táboréit és folytatva a geológus szakemberek által elkezdett színezési vizsgálatokat, tárjuk l'el ezen az úton egyidejű teljes hidrológiai (hidrogeológiai stb.) tanulmányi munkával a vízi esvségeket. Ez a vizsgálat módszertani és közvetlen .gyakorlati szempontból egyaránt hasznos. Például gyakorlati szempontból esetleg módot ad ez a vizsgálat az egyes vízgyűjtőkben a felszíni és felszínalatti vízvisszatartás fokozására, illetve (elsősorban a felszínalatti vizekre vonatkozóan) a csapadékvíz újra való megjelenésének (felszínrekerülésének) hasznos késleltetésére. 2. Válasszunk ki a fenti térbeli vízgyüjtőefvségekböl egyet, vagy egy vízgyűjtő csoportot (melyekről kessler Hubert emlékezett megl amelyekben mint mintavízgyűjtőkben minden hidrológiai jelenségre kiterjedő folvama IOS, szabatos vizsgálatot vezetnénk be a Tudományos Akadémia irányításával. A niintavízgyüjtő egységek kijelölése és a folyamatos szabatos vizsgálat megindítása éppen a Ilükk-liegység földtani jellegéből következőle" módszertani szempontból felbecsülhetetlen értékű lenne. Ez a kívánság országos viszonylatban régi kívánsága sok hidrológusnalkí. A mintavizgyűj tök kiválasztását, kijelölését szorgalmazták többek között már tíz évvel ezelőtt Németh Endre, később Bogárdi János, Mosonyi Emil, stb.; legutóbb a decemberi Akadémiai nagyhéten magam is javasoltam és a nagyhéten jelenlevők egyhangúan el is fogadták a javaslatot. 3. A vízkészlet kifejezés (amelyneik határozatlan voltát az elnök bevezetőjében kiemelte) helyett használjuk a vízszállítás, vízadás vagy vízszállítóképesség, vizadóképesség fogalmakat. A bevezetőmben említettek, valamint Kessler Hubert, Venkovits István, 1ináig Lajos stb. hozzászólók felszólalása alapján világosan látható, hogy nem (pl. a szénkészletnek megfelelő) készletet tárunlk fel, hanem egy olyan vízadó szintéi, amely a felszín alatt a csapadékvizekkel megfelelő késleltetéssel rövidebb, vagy hosszabb úton megfelelő teljesítményű vízszállító hálózattal van kapcsolatban. Ez a javasolt fogalom egyértelmű. Új forrásuk feltárásánál, vagy meglevő források vízhozamának, vízvisszatartással való növelésénél a forrás vízadását, a vízgyűjtő egység vízadóképességét növeljük. Folyók kis vízhozamának növelésénél a folyó vízszállítását, a vízgyűjtő egység vízszállítóképességét növel j ük. Remélem, hogy fenti javaslataim az ankét sikerét és ezzel népgazdaságunk fejlődését segítik elő. Páter János: A bükki, helyesebben a sajóvölgyi vízszerzési lehetőségekre érdekesen mutat rá a sajóvöleyi vasúti kutak vizsgálata. A vizsgálatokat a Vasútegészségügyi Laboratórium végezte 1951 -ben az Országos Vízgazdálkodási Hivatal kérésére. Célja