Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

9-10. szám - Vitális Sándor: Vízbeszerzési lehetőségek a Sajó vízgyűjtőjében

Hidrológiai Közlöny 32. évf. 1952. 9—-10. sz. 331 Ezzel együtt a vízre vonatkozó adatszolgáltatás is megjavult. Ezzel a javulással azonban még nem elégedhetünk meg, fokoznunk kell a hidrogeológiai adatok gyűjtésit továbbra is a szénkutató' fúrásoknál. Ezt sajnos idő hiányában nem végzik el több esetben. A borsodi medencében ötéves tervünk folyamán nagyméretű iparosodás folyiik. Hatalmas gyárak, új városok épülnek, ezeknek vízzel való ellátása a mi feladatunk. A szénkutató fúrások vízre vonatkozó adatai igen sok esetben használhatók lel a vízellátásra alkalmas víztömegek megismerésére és" ui'va na kikor komoly támaszpontot nyújtanak a bányászatot hátráltató fontos tényezőre, a bányavízre. Javasoljuk a vízügyi adatok még fokozottabb begyűjtését. Az adatok begyűjtése ne jelentsen hátrányt a fúrómesterek számára munkájuk teljesítésénél. Kívánatos, hogy minden kutató fúrás naplója vízmegfigyelési adatokat, eredményeket tartalmazzon. Pojják Tibor: Vitális professzor előadásához csak egy szíukebb keretben, a Miskolc—Tapolca fürdővel 'kapcsolatban szeretnék röviden hozzászólni. A fürdővel kapcsolatban két problémáit tartok sürgősen megoldandónak. Az egyik onnan származik, hogy tulajdonképen ftem is ismerjük pontosan a tapolcalfürdői források helyét és pl. még manapság is vita tárgyát képezi, hogy a barlangban vannalk-e források, vagy pedig csak az oda folyó vízről beszélhetünk-e. Ezért szükségesnek tartom egy bizottság alakítását, _ amely a műszakiakkal karöltve először közvetlenül a Miskolc környéki, majd később a távolabbi problémáikkal is foglalkozna. Ez a bizottság tűzze napirendre'a miskolci Tapolcafürdő és tó forrásainak pontos feltérképezését. Az előadásból hallhattuk, hogy a Vízrajzi Intézet időszakonként végez vízhozamméréseket Tapolcafürdőn. Ezeket a méréseket a jövőben sűríteni kell. A miskolci Műegyetem részéről bejelenthetem, hogv az Ásvány és Földtani Intézet, továbbá a Kémiai Intézet ehhez segítséget kíván nyújtani a helybeli kartársaknaky amennyiben az esvetemi hallgatók bevonásával megszervezzük nemcsak Tapolcán, hanem Miskolc távolabbi környékén i.» a források állandó figyelését. A másik probléma onnan adódik, hogy egyegy aknamélyítéssel igen könnyen elveszthetjük a gyógyforrások, vizét.. E tekintetben igen fontos a védőterület kérdése. Szerintem a pestkörnyéki gyógyforrásokhoz hasonlóan ki kell dolgozni Miskolc—Tapolcafürdő védőterületét is. Erre vonatkozólag a kormányzat 2/1952. sz. rendelete már intézkedik (ásványvizek és gyógyfürdők védelme) . Ennek ellenére azt látjuk

1, hogy Tapolca egyes részein ma is (fejtik a mészkövet, amelyet Hejőcsaba használ fel. Mint ahogy Papp Ferenc is célzott rá, ezzel óriási károkat okoznak. Annak ellenére, hogv ezen a téren a Bakteológiai Kutató Intézet már két évvel ezelőtt tett lépéseket, egy másik helyen megkezdték a mészkő kitermelését. Célszerű lenne az illetékesek figyelmét felhívni oly értelmű rendelkezés foganatosítására, hogy ezt a káros tevékenységet szüntessék be, tekintve, hogy a helvőcsabai cementgyárhoz igen közelálló helyen is lehet megfelelő mennyiségű mészkőről gondoskodni. Pap István: Engedjék! meg, hogy a Vitális professzor által felvetett kérdés gazdasági oldalához szóljak hozzá. Adataiból kitűnik, hogy a borsodi iparvidéknek az ötéves terv végére előirányzott vízszükséglete a felszíni vizekből kielégíthető, a tízéves energiagazdasági és a harmincéves vízgazdálkodási tervek végrehajtása során felmerülő további szükséglet pedig az eddigi becslések' alapján mélységi vizekből előreláthatólag fedezhető ' lesz. Hidrológusainlkira és mérnökeinkre tehát a jövő szempontjából két nagy feladatcsoport hárul. A kutatás vonalán a valóban rendelkezésre álló talaj- és mélységi vizek lehető legpontosabb mennyiségi és minőségi feltárásával biztos képet kell szerezni a vízkészletről. A másik feladat gazdasági természetű: a felmerülő szükségleteket az említett vízkészletből a leggazdaságosabban, a lehető legkisebb népgazdasági beruházások árán kell kielégíteni. Tehát ha a kutatások megerősítik az eddigi becslések eredményeit, akkor sem lehet tervszerűtlenül bánni az eddig ismert, vagy újonnan feltárt készletekkel, azzal a jelszóval, hogy nincsen baj, hiszen van elég víz! A vízbeszerzés, bárhonnan történjék is, pénzbe kerül. A beszerzési költségek között azonban nagy különbségek lehetnek. A népgazdasági beruházásokkal való takarékosság, a hidrológia és vízgazdálkodás terén való Lakatos-mozgalom parancsolólag írja elő, hogy az olcsó felszíni és magasabban fekvő mélységi vizek felhasználása terén fokozott gazdaságossággal járjunk el. Ezért kéipez fontos feladatot mérnökeink és hidrológusaintk' számára a felszíni vízkészletek legintenzívebb felhasználásán kívül a legolcsóbb mélységi vízbeszerzési lehetőségek mielőbbi mennyiségi és minőségi feltárása és legtakarékosabb felhasználása. Rátki István: Az Országos Tervhivatal nevében köszöntöm az Ankétot ós megragadom az alkalmat, hogy néhány kérdésre ráirányítsam a figyelmet. Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy népgazdaságunk rohamos fejlődésének nehézségei természetszerűleg megmutatkoznak a vízgazdálkodás területén iis. Vitális kartárs előadásához kapcsolódva azt mondhatjuk, hogv az egyes felmerülő problémákat külön-külön kényszerültünk megoldani és a víz biztosítása területén hamarabb nőttek meg feladataink semmint azokat követni tudtuk volna a tudományos és kutatási munka egységének megteremtésével, a gyakorlati munka