Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

9-10. szám - Vitális Sándor: Vízbeszerzési lehetőségek a Sajó vízgyűjtőjében

330 0 Vitális S : Vízbeszerzési lehetőségek a Sa jó vízgyű jtőjében get. Ezektől eltérő, s idegenforgalmi szempontból fontos Aggtelek karsztvízzel való ellátására hívnám fel a figyelmet. Az idegenforgalmon kívül a község lakóinaik

1 az érdeke is, hogy e kérdést mielőbb megoldják. Kétségtelen, hogy a karszvíz Aggteleik község területe alatt mélyebben van, tehát az emelés a gazdaságosság határán túl van, de éppen az idegenforgalom biztosította nagyobb jövedelem pótolhatná a vízemelés túllkiiadásait. A Bükk-hegység nagy természeti értéke vízszükségletek szempontjából a karsztvíz, éppen ezért javasolom, hogy ha megalakul Miskolcon a Hidrológiai Társaság helyi szervezete, alakítson egy külön karsztvízzel foglalkozó munkabizottságot, melynek fiatal tagjai — itt elsősorban az egyetemi hallgatókra gondolok — tervszerű és rendszeres adatgyűjtést végezzenek, az idősebbek pedig az adatokat kiértékelnék, közölnék,az Akadémia Karsztvíz Bizottságával az eredményeket, és egyúttal foglalkoznának a rendelkezésre álló víz hasznosítására irányuló terveik kidolgozásával. Amire Vitális Sándor is rámutatott előadásában, hogy a karsztvíz igen fontos lehetőség, annak a hangsúlyozásával zárnám hozzászólásomat, hogy a tervszerű és rendszeres kutatásokat, amelyeket az Állami Földtani Intézet, a Budapesti Műszaki Egyetem és a budapesti tervező,' iiL kutató intézetek megindítottak, azok eredményeit, tapasztalatait átvéve a jövőben a miskolci és környékbeli műszakiak .tovább folytassák a saját érdekükben. Láng Sándor: Vitális kartárs elhangzott előadásához nem sok hozzáfűzni valóm van. Inkább csak néhány adattal egészítem ki a hallottakat. Az úgynevezett karszvizdkkel való vízellátás szempontjából feltétlenül meg kell vizsgálni Miskolc és a Sajóvölgy északi szomszédságában az Aggteleki karszt legdélibb felbukkanásait. Ez a karsztos terület a Szepes Gömöri Érchegység déli mészkőtakaró övezetéhez tartozik és a mészkőelőfordulások déli határa a szlovákiai Tornaija, nálunk pedig a Budabánya— Szendrőlád között húzható vonal. De Szendrőládtól délre, majdnem Edelényig még mindig kerül mészkő a felszínre. Ez azonban valószínűleg karbon mészkő, míg a fent említett vonaltól északra kb. 40 km széles sávban mindenütt a triász formáció mészköveiből, alárendelten dolomitjaiból áll a karsztfelszín. A karsztos felszín nyugaton Rimaszombat közelében a Balog felső és középső völgyénél kezdődik és innen kelet felé a Jolsva és a Sajó völgyén át egészen Jászó környékéig, vagyis a Bodva felső folyásáig húzódik. A gyűrt, részben áttolt és töréses terület karszttábláit nem karsztos agyagpalapászták szakítják meg. A hatalmas kiterjedésű karsztfelszín északiról dél felé egvre inkább lejt. Északon 800—900 méter, délen Rudabán'ya és Szendrődlád körül már csaik 250— 300 méterre emelkedik és sokszor már fiatal kavicstakaró is befedi. Délen peremtörésekkel a mélybe süllyed. E karszt leszálló karsztvíztömege tehát hatalmas területen gyűlik össze és szivárog a mélybe, onnan pedig bővizű források alakjában tör elő, melyekre nálunk is példák a Jósvafő—Bodvaszilas közti források. A terület lyebbre hatoló peremtörésein — amint erre az előadó is rámutatott — nagyobb karsztvíz felfakadások vannak. Ilyen csehszlovák oldalon Sajókirály, Méhész, Pomádi, nálunk pedig Szalonna forráscsoportja. Minthogy az északi, aránylag már bővebb csapadékú délfelvidéki területen beszivárgott víztömeg a természetes lejtősödésnek megfelelően amúgyis délfelé húzódik, a Sajó középső folyása közelében remény van arra, hogy ezl a felszín alatt nem nagy mélységben 2—300 m-ig levő karsztvizet aránylag könnyen fel lehet tárni, pl. az ormospuszta — rudabányai völgyszakaszon, vagy Edelény körzetében. így ezl a vízmennyiséget is be lehetne kapcsolni az északborsodi üzemek vízellátásába. Hasonló módon lehetne feltárni a Biikk-hegység peremei alatt eltemetett mészkőhegységi területek karszvizét is, amint azl Vitális előadásában szintén hallottuk, A másik terület, amelyre Miskolc . környékének vízellátása szempontjából gondolok a SajóHernád lapos, nagy törmelékkúpja Miskolc és Mezöcsiát között, melynek felszín alatti kavicsrétegei nem nagy mélységben is bőven tartalmaznak vizet. Legjobb példa erre a mezőnyéki nagy kavicsbánya, a budapesti vasútvonal mellett, melynek bányagödrében nagy vízterület látható. A víz ezen a többsíáz knr-es törmelékkúpon valószínűleg nem nagy, pár méteres mélységben található meg és több víztartó szint jelenlétével lehet számolni. A •törmelékkúp kisebb távolságon a Sajó és a Hernád völgyébe is felnyúlik kb. a Bodva torkolatig, illetve Szikszó környékéig. \ vizet a Sajó törmelékkúpján kutakkal, vagy nem mély fúrásokkal, a mészköves terület szélei közelében pedig kis, vagy közepes fúrásokkal, aknákkal lehelne feltárni. Tregele Kálmán: Vitális Sándor előadásához a kutató fúrások hidrogeológiai adatgyűjtésével kapcsolatban sze retnék hozzászólni. Ha visszapillantunk a borsodi medence több mint másfél százados szénbányászatára, illetve szénbányászatának történetére és a bányászatot megelőző kutató munkára, szomorúan kell IáU .nunlk, hogy a többszáz kutatófúrás nagyrészt birtokunkban levő adataiból majdnem, vagy teljesen hiányoznak, vagy csak igen kis részben vannak vízre vonatkozó adatok. Szakembereink erre a fontos, de elhanyagolt kérdésre sOk esetben felhívták az illetékesek figyelmét (nem kívánom felsorolni Vitális, Schrcter nyomtatásban megjelent munkáit). Javulás kimutathatóan mégsem állott be. Felszabadulásunk óta a helyzet ezen a téren is megváltozott. A kutató fúrásokat végző dolgozóink megértették e fontos kérdést. A három, majd az ötéves terv folyamán a fúrási tevékenység a borsodi medencében megsokszorozódott.