Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

9-10. szám - Vitális Sándor: Vízbeszerzési lehetőségek a Sajó vízgyűjtőjében

330 0 Vitális S : Vízbeszerzési lehetőségek a Sa jó vízgyű jtőjében get. Ezektől eltérő, s idegenforgalmi szempontból fontos Aggtelek karsztvízzel való ellátására hív­nám fel a figyelmet. Az idegenforgalmon kívül a község lakóinaik 1 az érdeke is, hogy e kérdést mielőbb megoldják. Kétségtelen, hogy a karsz­víz Aggteleik község területe alatt mélyebben van, tehát az emelés a gazdaságosság határán túl van, de éppen az idegenforgalom biztosította nagyobb jövedelem pótolhatná a vízemelés túllkiiadásait. A Bükk-hegység nagy természeti értéke víz­szükségletek szempontjából a karsztvíz, éppen ezért javasolom, hogy ha megalakul Miskolcon a Hidrológiai Társaság helyi szervezete, alakítson egy külön karsztvízzel foglalkozó munkabizottsá­got, melynek fiatal tagjai — itt elsősorban az egyetemi hallgatókra gondolok — tervszerű és rendszeres adatgyűjtést végezzenek, az idősebbek pedig az adatokat kiértékelnék, közölnék,az Aka­démia Karsztvíz Bizottságával az eredményeket, és egyúttal foglalkoznának a rendelkezésre álló víz hasznosítására irányuló terveik kidolgozásával. Amire Vitális Sándor is rámutatott előadásá­ban, hogy a karsztvíz igen fontos lehetőség, an­nak a hangsúlyozásával zárnám hozzászóláso­mat, hogy a tervszerű és rendszeres kutatásokat, amelyeket az Állami Földtani Intézet, a Buda­pesti Műszaki Egyetem és a budapesti tervező,' iiL kutató intézetek megindítottak, azok eredmé­nyeit, tapasztalatait átvéve a jövőben a miskolci és környékbeli műszakiak .tovább folytassák a saját érdekükben. Láng Sándor: Vitális kartárs elhangzott előadásához nem sok hozzáfűzni valóm van. Inkább csak néhány adattal egészítem ki a hallottakat. Az úgynevezett karszvizdkkel való vízellátás szempontjából feltétlenül meg kell vizsgálni Mis­kolc és a Sajóvölgy északi szomszédságában az Aggteleki karszt legdélibb felbukkanásait. Ez a karsztos terület a Szepes Gömöri Érchegység déli mészkőtakaró övezetéhez tartozik és a mészkő­előfordulások déli határa a szlovákiai Tornaija, nálunk pedig a Budabánya— Szendrőlád között húzható vonal. De Szendrőládtól délre, majd­nem Edelényig még mindig kerül mészkő a fel­színre. Ez azonban valószínűleg karbon mészkő, míg a fent említett vonaltól északra kb. 40 km széles sávban mindenütt a triász formáció mész­köveiből, alárendelten dolomitjaiból áll a karszt­felszín. A karsztos felszín nyugaton Rimaszombat közelében a Balog felső és középső völgyénél kezdődik és innen kelet felé a Jolsva és a Sajó völgyén át egészen Jászó környékéig, vagyis a Bodva felső folyásáig húzódik. A gyűrt, részben áttolt és töréses terület karszttábláit nem karsz­tos agyagpalapászták szakítják meg. A hatalmas kiterjedésű karsztfelszín északiról dél felé egvre inkább lejt. Északon 800—900 méter, délen Ru­dabán'ya és Szendrődlád körül már csaik 250— 300 méterre emelkedik és sokszor már fiatal ka­vicstakaró is befedi. Délen peremtörésekkel a mélybe süllyed. E karszt leszálló karsztvíztömege tehát hatalmas területen gyűlik össze és szivárog a mélybe, onnan pedig bővizű források alakjá­ban tör elő, melyekre nálunk is példák a Jósva­fő—Bodvaszilas közti források. A terület lyebbre hatoló peremtörésein — amint erre az előadó is rámutatott — nagyobb karsztvíz felfa­kadások vannak. Ilyen csehszlovák oldalon Sajó­király, Méhész, Pomádi, nálunk pedig Szalonna forráscsoportja. Minthogy az északi, aránylag már bővebb csapadékú délfelvidéki területen beszivárgott víz­tömeg a természetes lejtősödésnek megfelelően amúgyis délfelé húzódik, a Sajó középső folyása közelében remény van arra, hogy ezl a felszín alatt nem nagy mélységben 2—300 m-ig levő karsztvizet aránylag könnyen fel lehet tárni, pl. az ormospuszta — rudabányai völgyszakaszon, vagy Edelény körzetében. így ezl a vízmennyisé­get is be lehetne kapcsolni az északborsodi üze­mek vízellátásába. Hasonló módon lehetne feltárni a Biikk-hegy­ség peremei alatt eltemetett mészkőhegységi terü­letek karszvizét is, amint azl Vitális előadásá­ban szintén hallottuk, A másik terület, amelyre Miskolc . környéké­nek vízellátása szempontjából gondolok a Sajó­Hernád lapos, nagy törmelékkúpja Miskolc és Mezöcsiát között, melynek felszín alatti kavics­rétegei nem nagy mélységben is bőven tartalmaz­nak vizet. Legjobb példa erre a mezőnyéki nagy kavicsbánya, a budapesti vasútvonal mellett, melynek bányagödrében nagy vízterület látható. A víz ezen a többsíáz knr-es törmelékkúpon valószínűleg nem nagy, pár méteres mélységben található meg és több víztartó szint jelenlétével lehet számolni. A •törmelékkúp kisebb távolságon a Sajó és a Hernád völgyébe is felnyúlik kb. a Bodva torkolatig, illetve Szikszó környékéig. \ vizet a Sajó törmelékkúpján kutakkal, vagy nem mély fúrásokkal, a mészköves terület szélei köze­lében pedig kis, vagy közepes fúrásokkal, aknák­kal lehelne feltárni. Tregele Kálmán: Vitális Sándor előadásához a kutató fúrások hidrogeológiai adatgyűjtésével kapcsolatban sze retnék hozzászólni. Ha visszapillantunk a borsodi medence több mint másfél százados szénbányászatára, illetve szénbányászatának történetére és a bányászatot megelőző kutató munkára, szomorúan kell IáU .nunlk, hogy a többszáz kutatófúrás nagyrészt birtokunkban levő adataiból majdnem, vagy tel­jesen hiányoznak, vagy csak igen kis részben vannak vízre vonatkozó adatok. Szakembereink erre a fontos, de elhanyagolt kérdésre sOk esetben felhívták az illetékesek figyelmét (nem kívánom felsorolni Vitális, Schrc­ter nyomtatásban megjelent munkáit). Javulás kimutathatóan mégsem állott be. Felszabadulásunk óta a helyzet ezen a téren is megváltozott. A kutató fúrásokat végző dolgo­zóink megértették e fontos kérdést. A három, majd az ötéves terv folyamán a fúrási tevékeny­ség a borsodi medencében megsokszorozódott.

Next

/
Thumbnails
Contents