Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)
7-8. szám - Dr. Leél-Össy Sándor: Karrosodás és karros formák
302 Leél-össy S.-: Karrosodás és karros formák hévforrások hatására bekövetkezett átkristályosodás lehet: a hévforrás oldatából kivált aragonit lehűlve átalakul kalcittá (10.). Lehetséges az is, hogy néhol ez az átkristályosodás és áz ezt megelőző aragonitosodiás hidrotermális hatás nélkül normális hőmérsékleten is bekövetkezhetek (12.). • Végül szeretnénk röviden (beszámolni eddigi helyszíni karr-megfigyeléseinkről. hogy példákkal igazoljuk az elmondottakat. A most következő felsorolás nagyon hézagos, és semmiképpen sem akar igényt tartani a teljességre. Inkább csak néhány kiragadott példát adunk a karr megfigyeléseinkből, míg a rendszeres és összefoglaló beszámolót egy külön tanulmány számára tartjuk fenn. A Buda—Pilisi hegyvidék területén — ahonnan a legtöbb példát soroljuk fel — számos karrosodásra alkalmas mészkő és dolomit felszín található, hiszen a hegyvidék legtöbb rögét dolomit- és mészkőfélteségek építik fel (13.;. Ezenkívül az erősen összetöredezett és mikrotektonikusan feldarabolt röghegység nagyszámú, meredek lejtőjével,, szálbanálló, csupasz sziklafalaival főleg a karr-lejtők kialakulására nyujt kiváló lehetőséget. Jelentősebb karr-mezők alig fordulnak elő a területén, mert a nagyarányú tektonikus feldaraboltság következtében hiányzik hozzá a nagyobb területű, összefüggő és lapos karsztfelszín. Karr-mezők. A szűkebb értelemben vett Budai-hegységben csak a Máriaremete melletti Hosszúerdőhegy tetején, valamint a kis Feketefejen találtunk jelentéktelen kis karr-mezőket. A Pilis-csoport területén már több heL'yen előfordul. Legjobban kifejlődött a Pilis és a két Kevély tetején. Hasonlóan szép karr-mező található, a Kétágúhegy Fehérszirtjének tetején. Ugyanitt: az Üregszírt és a Fehérszirt lankásabb oldalain karr-mező és karr-lejtő közti átmeneti formákat is láthatunk. (Már majdnem karr-mezővé alakult karr-lejtőket.) Ahogy a lejtő meredekebbé válik, úgy lesz a karr-felszín is mindjobban karr-lejtőjévé. A Dorog és Esztergom közti Strázsahegy keskeny gerincén csak igen kisterületü karr-mező tudott kialakulni. Ha jól kifejlődött, tipikus karr-mezőket akarunk látni, messzebbre kell mennünk. Hazánkban a legszebb karr-mezők Aggtelek környékén alakultak ki. Különösen az Aggtelek melletti tó körüli karr-mező jelentős. Itt a karrosodás már annyira előrehaladt, hogy szintié mindenütt a járhatatlan és csupasz sziklatarajok alkotják a felszínt, melyről a talaj és növényzet teljesen eltűnt. Köröskörül a hegyrögök tetején és a lankásabb lejtőkön mindenütt megtalálhatjuk ezt az Aggtelek vidékére oly jellemző formakincset. Túl az országhatáron: Kecsőtől északra — már a Szilicei-plató oldalában — szürkés mészkővön kifejlődött és kopárságában még az aggtelekin is túltevő karr-mező terül el. A Vecsembükkikarszton is szép karr-mezők vannak. Egészen aggteleki arányú karr-mezőt találtunk az ország másik szélén: a Villányi-hegységhez tartozó Harsányi-hegy oldalain is. Minthogy a lejtők itt elég meredekek (35—40°) átmeneti formának is tekinthetők a karr-mező és karrlejtő között. Az alacsony tarajok — melyek közt 30—40 cm-nél magasabb csak ritkán fordul elő — és többnyire kitöltődött barázdák inkább a karr-mezőkhöz utalják őket. A Bükk és Mecsek mészkőfennsíkjain is sok karr-mező található Karr-lejtő. Ezekben bővelkedik a Buda-Pilisi hegyvidék. A törések által sokfelé felszínre került szálbanálló, csupasz sziklafalakon mindenütt nagyarányú karrosodás jött létre. A Remete-hegy mindenfelé meredek és energikus törésvonalakkal határolt lejtőin nagyarányú karrosodás folyik. A juvenilis lejtőkön alig van némi' cserjés-bozótos növényzet, mindenütt csupasz, mészkő-sziklák kerülnek a felszínre. A mészkő vastagpados településű. Sok a szálbanálló szikla, melyek vagy egy tömbben emelkednek, vagy pedig már több darabra, tömbökre és oszlöpokra hasogatták szét őket a karros-barázdák. Különösen a Remete-hegyet a Hosszúerdőtől elvágó keskeny és mély szurdokvölgy feletti lejtőkön erős a karrosodás. A Re;mete-hegy pereme alatti Hétlijuk-zsombolí/ oldalfalainak is nagyon erős a karrosodása (15). A Hosszúerdőhegyen, Fazekashegyen és Feketefejen csak kisebbméretű a ltejtő-karrosodás, mert nagyobbarányú az apró rögökön nem fejlődhetett ki. A Pilisben a dachsteini mészkő van túlsúlyban, és nincs is annyira szétdarabolva, tehát itt sokfcál elterjedtebbek és nagyobbarányúak a karr-lejtőlkl: Kevély-gerinc DNY-i oldala, Oszolyszirt. Pilis, Kétágú-hegy, Strázsa-hegy. Ezeken jól megfigyelhető, hogy csak a meredekebb, törésvonalat képező és rétegfejes hegyoldalakon van komolyabb karrosodás, míg a lankásabb réteglapos oldalakon jelentéktelen. (Kevélygerinc északkeleti oldala). Ahol a rögöt minden oldalról energikus törésvonalak határolják, ott mindegyik oldal! egyformán karrosodik. (Strázsahegy, Fehér-szirt.) Dolomit-karrosodás. Dolomiton csak karr-lejtők keletkeznek. A Budai hegység nagyszámú szállbanálló dolomitsziklája kiválóan alkalmas erre. (Tündérhegyi szirt, Apáthy-szikla, Kecskehegy, Gugger-hegy, Gellért-hegy, Sas-hegy, Csikihegyek). Ezeken a sziklafalakon különböző mértékű a karrosodás. Pl. a Tündér-hegyen, a Gellért-hegy dunai lejtőjén és a Csiki-hegyeken az aprózódás mellett a karrosodás is élénk, Ezzel szemben pl. a Sashegy lejtőjén az aprózódás és kőporosodás olyan erős túlsúlyban van> hogy a karrosodás egész jelentéktelen. A fantasztikus alakú, toronyhoz hasonló Tiindérhegyi-szirten jól megfigyelhető, hogy az aljában a lineáris erózó is segítette még jobban elválasztani a környezetétől. A Gellért-hegy