Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

7-8. szám - Juhász József: Törpe vízerőművek

Hidrológiai Közlöny 32 évi. 11)52. 7—.8. sz. 289 • Egyenáramú dinamóval felszerelt törpe erőtelep egyszerű belső berendezését láthatjuk a 9. sz képen. Az erőtelep kapcsoló és ellenőrző berendezéseihez célszerűen felhasználhatók a falu-villamosítás szabványos kapcsoló és ellenőrző berendezései. 9. kép A turhinahatásfoiki időnkénti ellenőrzése, de főként a vízenergiatermelésbe befogott patak vízviszonyai megismerésének érdekében az erőmű által! még nem zavart vízbe vízmérce építendő. Üzemvízcsatornás elrendezésnél nem szabad megfeledkeznünk természetesen a kihasznált patakszakaszon elhelyezendő mércéről sem, mert a vízmennyiséget csak az üzemvízcsatornán és a patakon lévő mérce együttes leolvasásai és a két szelvényben egyszerre történő vízmérésekből kaphatjuk meg. Üzemvízcsatornás elrendezésnél, csakúgy, mint mederben telepített erőműnél állandó felvíz tartására törekszünk. Ezért kisvíznél tekintélyes hosszon vissizaduzzasztás érvényesül a felső bögében. Előnyösebb tehát az alső vízben elhelyezni vízmércét a vízállás mérésére illetve vízhozam regisztrálására, mert az alvíz, amennyiben alsó erőtelep, vagy a patak nem hat vissza, kis lioszszon lecsillapodik és észlelhetővé válik. Természetesen az erőtelepen átfolyt vízhozamot a megkívánt pontossággal egyszerűen visszaszámolhatjuk az esésből, hatásfokból és a teljesítményből, tehát az üzemvízcsatornán vízmennyiségmérést elvileg nem szükséges végezni, ellenőrzésképpen mégis célszerű néhányat végrehajtani. Mederbe telepített erőmű esetén szintén alvízi mércét használhatunk célszerűen a vízmennyiségek regisztrálására, mert a felvíizi duzzasztás itt is megnehezíti a mérést. Külön rá kell mutatni arra, hogy az erőtelepnél lévő esést állandóan mérni kell úszókkal, mércékkel, vagy bármi más módon és feljegyezni a leadott teljesítménnyel együtt. Törpe erőtelepeinknél ezt általában eddig elmulasztották Abban az esetben, ha az üzemvízcsatornán vízerőműsorozat épül, elég az üzemvízcsatornában egy helyet kijelölni vízhozammérésre, de 4 ilyenkor is minden erőműnél szükséges az esés regisztrálása. A törpe erőtelep generátorának kapocsf észültségét lehetőleg úgy állapítsuk meg, hogy a hálózatra minden transzformálás nélkül rádolgozhasson. Általában célszerűbb a törpe erőművel — még ha a távvezeték könnyen elérhető távolságban van is, lehetőleg a közepes feszültségű hálózatra dolgozni, mert így megtakaríthatjuk a magasfeszültség bevezetését a törpe erőműbe, ez biztonsági okokból is előnyös, gazdasági előnye pedig az, hogy nagyfeszültségű kapcsolóbex-endezéselk; sem kellenek. A termelt és helyben fel nem használt energiamennyiség felltrahszformálásáról a községi transzformátor gondoskodhatik, amelyet már amúgy is minden szükséges mellékberendezéssel felszerellek, tehát az erőmű számára az energia feltranszformálása külön befektetést nem igényel, eltekinve attól az esettől, amikor a községben lévő transzformátor nem bírja el a törpe erőmű termelte energiát. Ebben az esetl>en a község transzformátorát megfelelően bővíteni kell, vagy még egy oszlop-transzformátort szerelni fel, ami természetesen az erőmű létesítési költségeit terheli. A malmokból átalakítandó erőmüveknél ez ritkán fordul elő, mert a transzformátort legtöbb esetben csak akkor kell kicserélni, ha a törpe .erőmű teljesítménye nagyobb a község energiaigény-csúcsánál. A törpe erőmű gépházába emelőszerkezetet beépíteni szükségtelen. A turbina és generátor sorozatgyártása feleslegessé teszi azt, hogy nagyobb alkatrészekből minden törpe erőműnél raktárt tartsanak. A gyakran szükséges kenőanyag, alkatrészek és szerszámok a gépházban egy nagyobb ládában jól eltarthatok, tehát törpe erőmüveknél nincsen szükség külön raktárra. Mégkevésbbé kellenek komplikáltabb munka végzéséhez szerszámgépek — pl. esztergapad — mert a meghibásodott alkatrészt cserélni lehet és központi javítóműhelyben kijavítani. Általában az ilyen kisteljesítményű erőmüveket semmiségnek látszó befektetések is egycsapásra gazdaságtólnná tehetik, ezért a törpe erőmüvekkel kapcsolatban minden szempontból a legnagyobb takarékosság helyénvaló. Energia Az előzőkben láttuk, hogy hazai viszonyaink között üzemvízcsatornás erőművet célszerű építeni. Az uzemvízcsatornás erőmű termelte energia egyenletesebb, ezért nemesebb a vízfolyásba épített változat által termellnél, minthogy az esés legtöbbször kis ingadozású. Általában mennél szélsőségesebb vízjárású valamely vízfolyás, a ráépített erőmű energiája annál kevesebbet ér. Ez a tétel a törpe erőművek egy részére is vonatkozik, nevezetesen azokra, amelyek önállóan igyekeznek ellátni egy-egy fogyasztókört. Kisvízfolyásaink szélsőséges vízjárása tehát — a karsztfolyásokat kivéve — a törpe erőmű energiájának értékét is csökkenti, különösen azért, mert sokszor óránként jelentős mértékben