Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

1-2. szám - I. F. Grigorjev: A szovjet földtan fejlődése

Hidrológiai Közlöny. 32. évf. 1952. 1 -2 sz. 31 Múzeuma volt (Gojnyj musej Leningradskogo gornogo instituta). Valamiivei kisebb volt a Szovjet Tudományos Akadémia Geológiai múzeuma (Geologiseskij musej Akademii Nank SSiSR), nagyon gazdag, ásvány- és őslénytani gyűjteménnyel. Kisebb oktató célú múzeumok voltak az egyetemeken és a Bányászati főiskolákon. A szovjet érában a nagy Centrális tudományos kutatómúzeumot F. V. Csernysev alapította Leningrádban (Centraljnyj naugno issledovateljskij geologo-rasvedoo$nyj musej imeni Akad. F. N. Csernysev). Ez a geológiai minisztériumi múzeum P. I. Stefanov vezetésével és sok geológus munkaközösségéből keletkezett. A múzeum a háború alatt erős belövéses károkat szenvedett, de már helyreállították. Moszkvában külön épületben fogják a híres iKarpinskij-féle geológiai múzeumot elhelyezni, amelyet 1934-ben Leningrádból hoztak át. A legközelebbi jövő feladata a különleges épület gyorsított megvalósítása, hogy a szovjet földtani tudománynak értékes dokumentanyagát szemléletessé és hozzáférhetővé tegye a geológusok oktatása céljából, valamint a tudományos kutatások és a hétköznapi látogatók számára. A gyűjtemények összeállításában és az anyag kiszemelésében főleg A. P. Karpinskij, A. A. Borissjak, V. 1. Vernadszkij, A. E. Ferszmctn, V. I. Knyzsanovszkij, P. P. Stepunov, P. S. Beljankin, ü. V. Nalivkin vettek részt. Űj, értékes múzeumokat létesített a geológiai minisztérium Irkutsk, Novoszibirszk, Habarovszk, Taskent, Ufa, Szverdlovszk, Kijev, Rosztov, stb. városokban. Különleges védelemben részesítik a iFedorov-múzeumot Serovszkban, ahol E. S. Federov e század kezdetén kutatni kezdte a Turjiinki érctelepeket. E rövid áttekintésben már nem volt lehetőség az egyes fontosabb munkákkal időzni és az egyes vizsgálatok lényegét részletezni. De már az eddig elmondottakból is nyilvánvaló a szovjet földtani tudományok hatalmas haladása. A földtan újabb, bonyolultabb elméleti és gyakorlati problémái a korábban nem létező, ma pedig már teljesen kialakult kutatáseredmények hatalmas mennyisége bizonyítja ezt. Csak az exalkt fizikai és chemiai tudományok általános előrehaladása és a velük való szoros kapcsolat következtében volt e nagy fejlődés lehetséges. De köszönhető ez a szovjetbeli nagyarányú földtani felvételi munkálatoknak is, amelyek komplex feladatok megoldásával is jártak és a különféle részletterületeken fizikusok, vegyészek és más szaktudósok működtek közre a geológus-különítményekkel együtt. A szovjet földtani tudományos különlegessége a gyakorlati népgazdasági feladatok megoldásával való szoros együttműködés. Ez arra kötelezi a szovjet geológusokat, Ihogy a különféle munkahipotéziseket és elméleteket jól kivizsgálják ós tudományos következtetéseiken, megállapításaikat exalkt tudományyá építsék ki. Egyes tudósok a gyakran fényesen formulázott hipotéziseket többnyire rosszul egyesítették a gyakorlati földtani természetű feladatok vizsgálatával. Néhány ilyen hipotézis, amely a külföldön is divatban volt az elmúlt 30 év folyamán, a Szovjetunióban 10—15 év alatt — vagy még hamarabb — kipusztult. Sok geológiai tudományág fejlődése a Szovjetunióiban megelőzte a külföldet is. Kétségtelenül lényeges a szovjetorosz geológiai tudománynak a Világ földtani tudományának alapjaihoz való nagymértékű hozzájárulása az elmúlt időben. Ezt már a külföldi folyóiratok is elismerték. A szovjet földtani tudomány további haladása biztosítottnak látszik a fiatal szakemberek jelentős utánpótlása által, akik már jelenleg is nagy munkát végeznek új területek geológiai felderítésével. Mindez kezeskedik a szovjet földtani tudomány további felvirágzásáért, amely a szovjet ihaza hatalmának további növelését is szolgálja.