Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

7-8. szám - Juhász József: Törpe vízerőművek

284 Juhász J.: Törpe vízerőművek sokszor nem haladja meg az 1 : 20-at, a mederbe épített törpe erőmű is gazdaságos lehet, mert a duzzasztómű aránylag kis költsége a teljes be­fektetési költségekhez viszonyítva lehetővé teszi azt, hogy a duzzasztóművel egyedül a vízerő­hasznosítás érdekében építsük meg. Ez a kér­dés községek belsőségében létesítendő törpe erő­erőműveknél is felmerül, amikor üzemvízcsator­nás megoldás nem jöhet szóba, vagy keskeny, szakadozott sziklás völgy esetében, amikor az üzemvízcsatorna építése nagyon drága lenne. Duzzasztómű, vízkivételi mű és üzemvízcsatorna Kisvízfolyásaink szélsőséges vízjárása és nagy hordalékossága kizárja azt, hogy fixgátakat al­kalmazzunk a duzzasztóműveiknél, kivéve a la­katlan, aránylag keskeny völgyben lefutó pata­kokat, amelyek árterületén nem okoz kárt, ha az árvizet a fixgát megemeli. Azonban az árvíz utáni helyreállítási munka fixgát esetén sokkal nagyobb, mint mozgógátaknál, mert a patak na­gyobb árvizei könnyen új medret keresnek az elzárt régi helyett Kivételek természetesen a részben a gépház megközelíthetőségének terve­zésénél. Kisvízfolyásaink nagy részénél, különösen azok szóbajöhető felső szakaszán, a felszín alatt kis mélységben megtalálható a szikla, és még a vékony talajréteg sem megfelelő minden esetben töltések készítésére. Ezért általában nem gazda­ságos még a nagy árterü partokat sem visszatöl­3. kép. Háromtáblás, faorsós felhúzószerkezetű duzzasztómű. tésezni a létesített erőműnél csak azért, hogy az árvizet visszatartsuk a patakmederben, ill. a töl­tések között. A duzzasztómű szerkezetileg teljesen meg- . egyezhet a nagy öntözőcsatornákon alkalmazott táblás zsilipekkel. (2., 3. képek.) Abból a célból, hogy a duzzasztási szint tartása mellett könnyen megoldható módon különböző vízhoza­mokat tudjunk a gátszerkezeten lebocsátani, cél­szerű a táblákat függőlegesen, vagy vízszintesen részekre osztani. A vízszintesen kettéosztott, azaz kettős táblát csak nagyobb magasságú táblaszer­kezeteknél alkalmazzuk, mert könnyen rezgésbe jön. 4. kép. Vízátbukás a duzzasztózsilipen. Az utófenék kiképzésében épen úgy, mint a duzzasztómű szerkezeti elrendezésében egysze­rűségre kell! törekedni, vigyázva azonban arra, nehogy az utófenék rövid legyen, mert aiz éven­ként szükséges utófenék javítások teljesen le! emészthetik az erőtelep jövedelmét. (4. kép.) A vízkivételi mű leggyakoribb alakja az egy­szerű zsilipes megoldás, amely lényegében telje­sen megegyezik a duzzasztómű szerkezeti, meg­oldásával, csak kisebb méretű. Az üzemvízcsatorna az erőtelep kis teljesít­ményére való tekintettel természetes földmeder 3. ábra. Vegyes rendszerű duzzasztómű vázlata. nagyrészt karsztforrásokból táplálkozó patakok, amelyeken részben fix gát létesítése egyes ese­tekben célszerű lehet (3. ábra). A vízfolyások árvízhozamát általában nem ismerjük elég pontosan, ezért célszerű a meder­beépített erőmű mellé épülő duzzasztómüvet a vízhozam számításban bemutatott abszolút leg­nagyobb vízmennyiség levezetésére méretezni. Természetesen, amenyiben a nagy árvizek rész­ben a medren kívül folytak le, úgy erre a jö­vőben is lehet számítani, de ilyen esetben az erőtelep tervezésénél ezt tekintetbe kell venni, részben a gépek szintjének megállapításánál, 2. kép. Kéttáblás.faorsós felhúzószerkezetű duzzasztómű az alvlz felől. A zsilip mögött látható a beton utófenék és partfalak. Mozgó gót

Next

/
Thumbnails
Contents