Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

7-8. szám - Juhász József: Törpe vízerőművek

I

?i

(M

>lógiai Közlöny 32. évf. 1952. 7—8. sz. 285 legyen, 0,3—0,7 m/sec-os vízsebességgel. A törpe erőművek által termelt kevés energia nem engedi meg azt, hogy a felvízcsatornát burkoljuk, legfeljebb nagyon rövid szakaszokon, ha a talaj áteresztőképessége megköveteli azt, sem pedig hogy az üzemvízcsatornát hosszabb szakaszon sziklába mélyítsük. Sok esetben tapasztalhatjuk, hogy egy-egy üzemvízcsatornán több malom telepedett egymás A roposztó csotomo Duzzasztómű 4. ábra. Közös üzemvízesatornára épült törpetelepek. után. Ennek az elrendezésnek előnye az, hogy egy vízkivételi müvei és egy duzzasztóművel látunk el több malmot, ill. törpe erőművet. (4. ábra.) Ebben az esetben azonban a szabadzúgoknak olyan méretűeknek kell lenniök, hogy a teljes üzemvizet emészteni tudják, mert ha a sorozatban valameelyik telep meghibásodik, a so rozat többi tagjainak zavartalanul kell működnie. Az erőtelep Törpe erőmű létesítésénél, de malomból való átalakításánál is minden esetben megköveteljük azt, hogy az energiatermelési lehetőség ki legyen használva, ezért a vízikerekes megoldással nem elégedhetünk meg. Azoknál a malmoknál tehát, amelyeket törpe erőművé alakítunk át, a vízikereket miden esetben turbinára kell átcserélni. A gépészeti berendezés az erőmű költségének 19%-a, szovjet vizsgálatok szerint, de ilyen kevésbe csak akkor kerül, ha megfelelő jó hatásfokú, egyszerű szerkezetű és sorozatban előállított gépészeti berendezéseikéit alkalmazunk. A Szovjetunióban három turbinatípus fejlődött ki törpe erőművek számára: a propeller, a Francis és a Bánki turbina. Hazánkban, bár malmaink meglehetősen kis esést hasznosítanak a vízmalmokban néhány kivételes esettől eltekintve csak a két utóbbi turbinatípus terjedt el, mert a magyar és osztrák turbinagyánatk jó hatásfokú, Francis turbinákat sorozatban állították elő. Tapasztalat-szerint a Francis turbinák és a ritkábban alkalmazott Bánki turbinák megfelelX7 Fetviz Hí Banki turbina 5. kép. Függőleges tengelyű Francis-turbina nyitott kamrában. A Fink-lapátok szabályozása a lurbinafedélen látható fogas szegmenssel történik (régebbi meg* oldás). 6. kép. Függőleges tengelyű Francia-turbina nyitott kamrában. A Fink-lapátok mozgatását az előtérben lévő rudazattal végzik (újabb megoldás). 5. ábra. tek a várakozásnak, és miután hatásfokgörbéjük meglehetősen lapos, változó vízhozamnál is kielégítő hatásfokkal működnek. A Francis thrbinákat háromféle elrendezésben alkalmazhatjuk. Legjobb hatásfokkal! működik, ha csigaházas vízrávezetést alkalmazunk, ennek hátránya azonban nagy költsége, amely kizárja azt, hogy hazai viszonyaink közt — egyes egészen kivételes esettől elteikintve -—- kivitelezésre kerüljön. Haizai malmaink jelentős részében spirálház nélküli, kamrás, mozgatható vezetőlapátokkal ellátott Francis turbinát találunk. (5. és 6. kép) Ez a megoldás gazdaságos, mert a mozgatható vezetőlapátok a turbina helyes üzemeltetésének fő kellékei. Semmiesetre sem helyeselhető az az elrendezés, amelyet néhány kisebb malomnál alkalmaztak, melynél a mozgatható vezető lapátokat fix terelőlapátokkal helyettesítették, s így a vízhozamszabályozást egyedül a turbinazsilippel végzik. Sok esetben az eredetileg mozgatható vezetőlapátokkal ellátott turbinákat is így használták, ha a vezetőlapát mozgató szerkezete meghibásodott. Ha ilyen malom átépítését kell elvégezni, a terelőlapátolkiat mindenképen mozgathatóvá kell tenni.