Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

7-8. szám - Juhász József: Törpe vízerőművek

280 Juhász J.: Törpe vízerőművek ki. Kis átalakítással —amelyről később lesz részletesebben szó — aránylag kevés költséggel jelenlegi teljesítményük megtartásával energiatermelésüket 2—S-szorosra lehet fokoznli. Ez elsőrendű nemzetgazdasági érd dk, minthogy a vízkivételi mű, üzemvízcsatorna, duzzasztómű, az erőtelep mélyépítési része és nagyon sok esetben maga a turbina is változatlanul megtartható és csak egy aránylag kis költséget igénylő elektromos berendezés felszerelésére van szükség, e Miután hazai kisvízfolyásaink vízerőhasznosítása nagy fejlődési lehetőségek előtt áll, első és legfontosabb feladatunknak kell tekinteni, a már meglévő malmok elektromos energiatermelésre való átalakítását, utána pedig meg kell valósítanunk az összes törpe vízerőmű lehetőségeket. mert minden tonna szén. amit ily mó<lon más iparágak számára felszabadítunk az ország gazdasáai életének további fejlődését jelenti. A törpe erőművek jelentősége és előnye A törpe vízerőművek építése jelentős mértékben helyi erőforrások felhasználásával történik. Éppen ezért ezekre a kis erőművekre szocialista építésünkben komoly szerep vár A gépállomásokon kívül ugyanis a törpe vízerőmüvek lesznek a korszerű technika legfontosabb kf'nviselői falun. A falusi fiatalság érdeklődését ezek a művek fel fogják kelleni és e kis művek szerelése, üzembentartása feléleszti és fejleszti a falusi dolgozók természettudományi és műszaki érzékét. Ezeken keresztül a falu fiatalságából sok értékes kádert fog adni a műszaki iskolák, főiskolák és ezen kereszUil a termelés számára Ez a tény gvorsan féilődő gyáriparunk szempontjából nem elhanyagolható szempont. A tnrr>e vízerőműveknek eneraiatermelés szempontjából is komoly a jelentőségük. Hazánk kisvízfolyásain az eddig még nem télies felvételek szerint évi 27—30 millió kWó energiát lehetne gazdaságosan termelni. A módosított ötéves terv megvalósításához hatalmas mennyiségű energiára van szükség, minden energiaforrásunkat a legteljesebben ki kel" hasz nálni. ezért nem közömbös az, hogy ezt az energiamennyiséget kihasználatlanul hagyjuk. Ezek a helvi erőműveik jelentős sezrepet kannak a falu villamosításában és a mezőgazdasági munkák gépesítésében. Olyan vidékeken, amelyek távol esnek a már megépített. vagv építendő távvezetékektől a legolcsóbb energiaforrást jelentik. Egv-egv nagvobb patakra éníilt vízerőtelep önállóan szolgálhatja ki a mellette lévő falu vagy tszcs mezőgazdasági gépeit és üzemeit, darálóikat, malmokat, szecskavágókat, stb. Egy 30—50—100 kW-os telep kb. egv 1000—4000 lakosú falu energiaszükségletét tudja fedezni. Ott ahol a falu már be van kötve az elektromoshálózatba, a törpe erőmű is bedolgozhat a vezetékbe. Ilyen esetben nem baj az sem. ha szakaszos az erőmű termelése, mert amikor nem termel, a falu a külső vezetékről elégítheti ki energiaszükségletét. 1 kWó energia kb. egy fizikai munkás esv napi teljesítményével egyenlő. Ha kiépítjük törpeerőműveinket, amivel évi 27 millió kWó energiát termelhetünk, évente 27 milHió munkanapot, vagyis 74 ezer munkás teljes évi munkáját takaríthatjuk meg mezőgazdaságunkban, tehát mezőgazdaságunknak törpe erőműveikkel termelt energiával való gépesítése révén 74 ezer ember sízabadul fel a gyáripar számára. A mezőgazdasági elektromos energiaigény a jövőben szovjetunióbeli adatok alapján végzett közelítő számítások szerint egy falusi lakésra 700 óra /év X 200 Watt = 140 kWó. Egy 30 kW teljesítményű, 5000 kihasználási óraszámú törpe erőtelep tehát még a jövőben is elegendő egy 1000 lakosú falu energiaigényének fedezésére. A teljesímény ugyan csak akkor áll rendelkezésire. amikor víz van és nem akkor, amikor az igény felmerül, de ez a hátrány a többi erőművel való cffvüHműködés megteremtésével, amelyről még később lesz szó megszüntethető. A törpe erőművek hidrológiája A hazai törpe vízerőhasznosítási lehetőségek nasvrésze. mint nzt az előzőkben már említettem, malmokból átalakítható erőművekből áll. Ilyen esetdkíben, miután a turbinák már megvannak, nem az a feladat, hogy a vízjárási adatok alapján megfelelő kiénítési vízhozamot állapítsunk meg, hanem épen fordítva: azt határozzuk meg. honn a már meglévő turbinával meghatározott kiépítési vízhozam fa turbina nyelőképességé) hány százalékos tartóssági! vízhozamnak felel meg. A meghatározásra rendesen olyankor van szükség, amikor valószínű, hogy a malom turbinája túlságosan nagy százalékú, tehát kicsi vízre van szerkesztve, és ugyanakkor a malom törpe vízerőművé való átalakítása u'lán a termelt energia mindenkor fogyasztóra talál, tehát pl. a lörne erőmű távvezetéket fog táplálni Űj művek tervezésénél a kiépítési vízhozamot többféle esetre kell vizsgálni. A Szovjetunió törpe erőtelepei legnagyobbrészt olvan kolhozokban, szovhozokban, vagy községekben éniiltek, amelyek távol esnek minden távvezetékitől, tehát energiatermelés szempontjából teljesen magukra vannak haguatva. Ez az eset gyakori, mert. ha a Szovietunió ha talmas területét átszelő távvezetékhálózat meszszebb esik valamely helvi termelési egységtől az ott felmerülő kis energiaigény kielégítésére igen nagymértékű pazarlás lenne hosszú- és a veszteségek csökkentése céljából — nagyfeszültségű Jeáaazó vezetéket építeni. Természetesen minél kisebb egv kolhoz, állami gazdaság, vagy falu. azaz mennél Ikevesebb energiát igényel, annál rövidebb az a távvezetékhossz, amelyet még gazdaságos érte megépíteni. Ezért a szovjet kormány épen a törpe erőművek építésének erőteljes fokozásával gondoskodott az ilyen kis energiaigényű települések, gazdaságok villamosárammal való ellátásáról. Ebben az esetben miután a fogyasztókört egyedül a törpe erőmű látja el, helyénvaló, hogy olvan vízhozamra énítsük ki. amely az év nagyrészében meg van. Természetesen ebben az esetben sem a mindenkor ren-