Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

7-8. szám - Juhász József: Törpe vízerőművek

I

?i

(M

>lógiai Közlöny 32. évf. 1952. 7—8. sz. 279 sekor dolgoznak, egyébként kihasználatlanul folyik el a patak vize melletlük és ugyanakkor a legnehezebb mezőgazdasági munkákat is emberi erővel, vagy legjobb esetben igásállatdkkal! végzik. A gabona őrlése jó üzletnek bizonyult a teljesen elhanyagolt útviszonyok miatt, ezért a Dunántúlon, és a Mátra-Bükk vidékén gombamódra szaporodtak a vízimalmok, különösen a niullt század elejétől kezdve. Elsősorban természetesen a legállandóbb vízhozamú karszt patakokat népesítették be, de rövidesen egész sor malom épült szélsőséges vízfolyású kisvízfolyásainkon is. A molnárok a legtöbb esetben természetesen minden vízhozammérés nélkül építették malmaikat. Nem változott meg a helyzet a turbinák elterjedésével sem, legfeljebb annyiban, hogy még nagyobb ütemű lett a malmok építése. A turbinás malmok jobb hatásfokkal hasznosították a vízhozamot, de épen azért, mert minden vízrajzi ismeret nélkül szerezték be a turbinákat, sok malom turbinájának nyelőképessége nincsen összhangban a patak vízhozamviszonyaival. Erre a kérdésre még később visszatérek. Végeredményben tehát a turbinák elterjedésével a törpe vízerőművek kihasználása tekintetében a helyzet nem változott. A malmok egyedül őrlési célokat szolgálnak és mikor nincs őrölni való, leállnak. Ugyanakkor pedig a malmot és a környező lakóépületeket petróleummal világítják, illetve a községi villanyvezetékről veszik az áramot. Századunk eleje óta néhány vízimalmot felszereltek generátorral is, sőt egyeseket teljesen átalakítottak áramtermelésre. De számuk jelenleg sem haladja meg a húszat, és közülük hatnak a teljesítménye 15 kW-nál kevesebb, tehát egészen jelentéktelen. 15—35 kW között szintén hat erőmű teljesítménye mozog, míg 35—60 kW között van a Kis Rábán épült Beledi alsó és Gyöngyösön, Kőszeg mellett lévő Czeke erőmű teljesítménye. A Pinkán "lévő szentpéterfai és a pornóapáti erőművek 86. ill. 82 kW-os, valamint a Laita fol'vó mentén épült márialigeti darálóerőmű 130 kW-os telejesítményükkel már tnlajdonképen nem tartoznak a szorosan vett törne erőművek közé, hiszen a Szovjetunióban általában a 60—100 kW-ot tekintik felső határnak, v Mivel azonban jellegükben, jellegzetes szerkezeleikben megegyeznek a törpe erőművek között sorolom őket. A felsorolt erőművek között több olyan is van. amelva háború óta nem működik, mert vagy az erőtelep, vagy az üzemvízcsatornn. sok esetben

1 pedig a duzzasztómű rongálódott meg annyira, hogy helyreállításuk nagyobb költséget igényelne. Ha minden már kiépült törne erőmüvet figyelembe veszünk is. csak 020 AM kiépített teljesítményt képviselnek. Még rosszabbul állunk, ha évi energiatermelésüket nézzük. Az erőművek ugyanis, írni tán csak helyi és időszakos isénvék kielégítése a céljuk, nagyon kiskihasználási óraszámmal dogoznak, úgv, hogy az ország energiaigényének csak igen kis töredékét. alig 1—10 milliomod részét fedezik. Kisvízfolyásaink 50%-os elméleti vízerőkészlete, a Vízerőmű Tervező Irodában végzett vizsgálatok szerint ininegy ~ 300 000 kW. a 95%-os pedig ~ 30 000 kW-nyi. Sajnos a vízíhoz a m ada t ok megállapításának sokszor legyőzhetetlennek látszó nehézsége miatt, a közölt adatok csak tájékoztató jellegűek. Magyarországon ma mintegy 700 malom, ill. rom» malom van. Ezeknek együttes teljesítménye ikb. 13 000 kW, tehát az 50%-os elméleti értéknek 4

f3%-a. Nyeszteruk sízerint az elméleti vízerökészlet és a műszakilag hasznosítható vízerőkészlel közötti arány: ^mfísz. haszn. ^ ^elm. képlettel fejezhető ki. Természetesen a műszakilag megvalósíthatóból ki kell válogatni a gazdaságos lehetőségeket. Kisvízfolyásokra az együttható kisebbnek adódik, mint a nlagy folyóknál, mert a vízfolyás eredeténél, bár igen jók az esésviszonyok hasznosítási szempontból a vízhiány eleve lehetetlenné teszi erőművek építését. (Kivételek a karsztpatakok. ezek azonban hazai kisvízfolyásainknak csivk tört részét jelentik.) A vízfolyások alsóbb szakaszán már az esés megcsökken, tehát üzemvízcsatornával a rendelkezésre álló teljes esés számottevő részét elveszítjük. Ezekhez járul a vízhozamadatok nagy bizonytalansága, azért a Nyeszteruk által nagy folyóra megállapított 0,56-os szorzó helyett 0.40-es szorzót vegyünk figyelembe. Ilyen szorzó esetén a műszakilag hasznosíható 50%-os kisvízerőkészletünk 120 000 kW, a 95%-os pedig 12 000 kW-ot ad. Ez az érték a meglévő erőművek teljesítményének — malmokat is beleszámítva —r 9.2-szerese. Ha globálisan a/t vesszük alapul, hogy a gazdaságosan hasznosítható teljesítmény a műszakilag kiaknázhatónak ötödrésze út'y tűnik, hosv kisvízfolyásaink gazdaságosan kiépíthető vízereje már meglehetősen jól ki van használva Az egész vizsgálat során eddig teljesítményeket hasonlítottunk össze és ebből úgy látszik, hogy hazai kisvízerökészletiinke't malmaink és "a néhány törpe erőművünk meglehetősen jól kihasználja. Valójában egyálalán nem ez a helyzet. Kitűnik ez, ha a termelt és a termelhető enifrginimennviséget . hasonlítjuk össze. Malmaink ugyanis még az előzőkben ismertetett törpe erőműveknél is kisebb kihasználási óraszámmal járnak. miután céljuk egyedül a helyi őrlési igény kielégítése Egy-egy malom évi kihasználási óraszáma 1600—3500 óra között mozog, sokszor azonban kevesebb. Tehát annak ellenére, hogy a megépült erőmüvek gépteljesítménye a aazdasáaosrin hasznosítható teljesítmény jelentős részét képviseli, ezzel a teljesítménnyel az adott vízrajzi viszonyok közt termelhető energiának alig három-öl tizedét állít iák elő. A hazánkban működő, álló. ill. romokban - heverő mintegy 500 malom a géptel jesítményük adta lehetőségedet nagyon kevéssé használja csaik