Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

1-2. szám - I. F. Grigorjev: A szovjet földtan fejlődése

26 Grigorjev: A szovjet földtan fejlődése tmentális lerakódások szinkranizációjáról. Ennek az irányzatnak a sikere szorosan összefügg nemcsak kapcsolatban az organikus világ sajátságos fejlődésére vonatkozó tanulmányok újabb eredményeivel, a különböző paleogeográfiai fekvéssel függ szorosan össze, hanem az üledékes kőzetek ama litológiai vizsgálataival is, amelyek a legutolsó 25 évben önálló tudományos diszciplínaként különültek el. Azok a konkrét feladatok, amelyek a biológusokat az iparvidékek geológiai vizsgálatánál, valamint a kőolaj-, szén-, foszforit-, vas- és mangánérctelepek vizsgálatánál foglalkoztatta, ezt az új irányzatot az újabb kutatásmődszerek komoly kidolgozására és a szedimentképződés különböző folyamatainak felderítésére készítették. A megvizsgálandó kérdések bővebb vizsgálatára a szediment petrográfusok, lithogeológusok és litliogeokémikusok iskolái alakultak. Nagy tudományos érdeklődóst keltett a mai tengerek és tavak üledékeinek összehasonlító vizsgálata A. I). Archangelszkij és N. M. Strachov vezetésével. Sok lithoiógiai munkálatot végeztettek a kőolajvállalkozások az össz-Szövetségi Földtani Intézet, a Trágyázás és az Insektofungisid (Rovar-gomba, Niuif) kutatóintézete és az Orosz Tudományos Akadémia akadémikusai (L. V. Pustovalov, V. P. Baturin, N. M. Strachov, Vu. A. Zemcsusznikov, A. V. Kazakov, M. S. Svecov, P. P. Andusin.) A szovjet lithológusok számos munkája foglalkozik a különböző üledékes kőzetek speciális vizsgálataival, a szedimentek mai képződésével és a fizikai-kémiai egyensúllyal a szedimentek képződésében. A szovjet éra alatt végzett munkálatok során jelentősen kibővült a Szovjetunió részletes sztratigráfiájának és minden korszak sztratigráfiájának ismerete is a prekambriumtól egészen a harmadkorig. De a szovjet sztratigráfiáfusoknak még igen sok a tennivalójuk, nemcsak az aránylag még kevéssé kikutatott rayonokban, hanem a jobban tanulmányozott területeken is kapcsolatban a montángeológia új és gyakorlati feladataival, valamint az egész geológia kérdéseinek teoretikus meghatározásával kapcsolatban. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája monográfiasorozatot ad ki, amelynek címe Stratigrafia SS'SR, amely az egyes formációk kutatásának eredményeit általánosítja. Említésreméltó a szovjet periódusban a negyedkori rétegek kutatásának jelentős fejlődése. A többi paleontológiái, paleofitológiiai és lithoiógiai módszerek mellett az archeológia és az ásatások, a paleogeográfia,, a geomorfológia ós pollenanalitika eredményeinek felhaszdálásával a negyedkorkutatás egészen önálló tudományággá fejlődött ki. Az összegyűlendő anyagot már 1932ben feldolgozták a Szovjetunió európai részének negyedkori térképén, mely 1 :2,5 milliós mértékű. Később egyes részlettérképek kiadására is sor került. Jelenleg a negyedkori geológiai térképek készítése a komplex geológiai felvételek sorába tartozik a részletes felvételek alapján. Az utolsó években Szibéria, Közép-Ázsia és az Arktisz negyedkori rétegeinek részletes felvétele kezdődött meg. Sok részletmunkát szétszórt lelőhelyek geológiai vizsgálatának szántak. A negyedkori rétegek geológiája részére nagy tudományos kutatócentrumok ezekben az években az Orosz Tudományos Akadémia Geológiai Intézetének megfelelő osztályai, az Össz-Szövetségi Geológiai Intézet és az Arktiszkutató Intézet (V. J. Gromov, S. A. Jakovlev, G. F. Mircsink). Sikeresen dolgozott a negyedkorkutató kommisszió V. A. Obrucsev akadémikus elnöklete alatt, aki a különböző szervezetek munkamódszereinek összeegyeztetését is végrehajtotta. A pollenanalízis módszerei is általános elismerést váltottak ki és régibb üledékek megfelelő vizsgálatakor is 'használják. A tektonológiai vizsgálatok a szovjet periódusban egy új, speciális irányban fejlődtek a regionális geológiai munkálatokban. Korábban ugyanis a sok irodalmi adat alapján, melyek egyes területekre vonatkoztak, csak ritkán készítettek egyes nagy kiterjedésű territóriumok tektonikájára vonatkozó összefoglalásokat. Hozzá- 4 juk tartozott A. P. Karpinskij összefoglalása Európai Oroszország geológiai múltjáról, valamint V. A. Obrucsev munkái Szibériáról és KisÁzsiáról. A szovjet periódusban egyes területekről nagy összefoglaló tektonikai müvek készültek, pl. V. P. Rengarten, I. G. Kuznecov, A. P. Gerasimov és K. N. Paffenogolc művei a Kaukázusról, míg A. N. Zavarickij és /. I. Gorsk az Urairól, N. G. Kassán Kazahsztánról, V. P. Nechorosev az Altájról, V. A. Nikolajev, I). V. Nalivkin, V. I. Popov, N. P. Cheraskov KözépÁzsiáról, M. A. Uzov, K. V. Radugin, Sa. S. Edelstein és M. K. Korovin Nyugat-Szibériáról, M. M. Tetjaev, E. V. Pavlovsk és Ju. M. Senimann Kelet-Szibériáról, 5. V. Obrucsev, N. P. Cheraskov és P. N. Kropotkin Észak-Szibériáról, D. N. Sobolev Ukrajnáról készítettek összefoglaló . munkát. Ezenfelül még számos más mű is foglalkozik a Szovjetunió tektonikai felépítéséről. (V. A. Obrucsev, M. M. Tetjaev, D. V. Nalivkin, A. D. Archangelszkij és N. S. Stark.) Kapcsolatban a Szovjetunió geológiai térképezése általánosan nagymértékű haladásával annak a követelménynek a kielégítésére is volt lehetőség, hogy nagyobb vidékeken, vagy csak egyes rayonokra nézve is hajthassanak végre önálló tektonológiai vizsgálatokat. Ilyeneket sok vidéken végeztek, közülük különösen értékes a Kaukázus kutatása V. V. Belousovtól, a TjanSané S. S. Sulce, a Sorin hegységé K. V. Radugintól, stb. A keleteurópai és szibériai tábla, az Ural, Kazahsztán, K.-Szibéria területéről az akadémia geológiai intézetének tektonológiai osztálya készíttetett még részlettanulmányokat. Erősen kifejlődött a kőolajtermő területek struktúrájának részletkutatása is a szovjet kőolajmezők területén (Kaukázusban, az Orosz síkságon, Ny. Kazahsztánban, Centrál-Ázsiában, Szibériában és Távolkeleten.) Ezeket a munkálata-