Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

7-8. szám - Egyesületi hírek

256 Bártfai Szabó L.: Biológiai szennyvíztisztítós vizsgálata szerves-anyagának mennyisége ezzel nem csökkent, csak oldott állapotból átkerült lebegő állapotba. Ezért is hangoztatják a szenny víztechnikusok, hogy nagyterhelésü csepegtetőtest okvetlenül megkívánja az utóülepítést. A mi vizsgálataink is igazolták a mondottakat, az utóülepítőben az elhalt szerves lebegőanyag leülepedett és így a csepegtetőtest és az utóülepítő együttes hatásfoka igen kiváló. Mintát vettünk továbbá a kétszintes ülepítőberendezés rotlhasztóteréből is, mindkét fenékleeresztőcsőből. Mindkét iszap megfelelően kirothadt. Feltűnő azonban a kifolyási oldal csekély szerves-anyag és nitrogéntartalma. Valószínűleg nem ürítenek egyformán a két csövön és így a kifolyási oldal rothasztótartánv részében már igen régi és erősen kirothadt iszap van. kozunk a statisztikai paraméterek meghatározá- Megvizsgáltuk végül a szennyvíz befogadójául szolgáló patak vizét a szennyvíz betorkolás előtt és után. A nyert adatok azt a szokatlan képet mutatják, hogy a patakvíz minősége erősen megjavult, a szennyvízbeömlés folyamányaként. Így pl. a BOI, 15,4 értékről 9,2-re, az oxigénfogyastás 16,8-ról 11,6 mg/l-re csökkent, a nitráttartalom 1,08 mg/l-ről 1,82 mg/l-re emelkedett. Az átlátszóság 100 mm-ről 170 mm-re emelkedett, a szárazanyag is csökkent kb. 10%kal. Egyedül az ammónia- és kloridtartalom ér- f tékének csekély mértékű növekedése jelzi azt, hogy szennyvíz került a vízfolyásba. A patakvíz minőségének a szennyvízbeömlés, következtében fellépő javulását az magyarázzá, hogy az ismertetett szennyvíztisztító berendezés a bányászlakótelep szennyvizeinek csak egy részét kapja, a régi település, valamint a bánya szennyvizei, közvetlenül, tisztítás nélkül kerülnek a patakba és így a patak vize már erősen szennyezett állapotban kerül a szenny víz tisz tó berendezéshez. Összefoglalva vizsgálataink eredményét megállapíthatjuk, hogy a vizsgálat tárgyául szolgáló szennyvíztisztó berendezés, kémiai vizsgálat alapján megítélve, igen jól működik. Egyesületi hírek Társaságunk 1952. szeptem'ber 20—21-én ankétot rendez Pécsett, a Városi Tanácjs dísztermében. ,'A Pécsi Hidrológiai Ankét témája a Mecsek természetes vízháztartása és vízgazdálkodása. Az előadások során a vízkutatás és vízhasznosítás, a szennyvíz kérdés és a mecseki, illetve a mecsökkörnyéki balneológiai problémák kerülnek megvitatásra. Ez az ankét ebben az évben már a harmadik vidéki ankétunk, melyet a Magyar Tudományos Akadémiával, illetve annak megbízásából rendezünk, hogy ily módon a vidéki kutatókat is bevonjuk a Társaság tudományos munkájába és ® vidéki gyakorlati szakemberek igényeit megismerve szorosabbra fűzhessük tudományágunk területén a kutatás és a gyakorlat egységét. Mint minden esztendőben, a nyári hónapokban Társaságunk munkáját a munkabizottsági munkák folytatása jellemezte. A szeptember elérkeztével megindulnak őszi előadássorozataink, melyeken belül az Elnökség határozata értelmében négy súlyponti kérdéssel kívánunk foglalkozni. Ezek a súlyponti kérdésekbabkövetkezők: a Duna vízerejének hasznosítása, az öntözéses gazdálkodás bevezetése, a szennyvizek hathatósabb tisztítása és a Tisza csatornázás. Központi előadásainkon ezeknek a problémáknak átfogó, szélesebb tudományos rétegeket érintő kérdéseit fogjuk megvitatni, íjiígt szakosztályi előadásainkon ugyancsak ezeknek,a súlyponti témáknak részletkérdéseit fogjuk tárgyalni. Mivel a Társasági munka megkívánja

1,, hogy részben az Akadémia által kijelölt, részben a gyakorlati élet által fevetett súlyponti terüeteket helyezzük előtérbe, kérjük olvasóinkat, amennyiben szakterületükön ilyen súlyponti kérdések megvitatását tartanák szükségesnek, úgy azt Társaságunk Elnökségével közöljék, hogy ezeket a témákat a következő félévi munkatervünkbe bevehessúk. 1952. év május havában tartott Miskolci Ankétunk eredményeképen megalakult Társaságunk miskolci csoportja. A csoport igen eredményes munkát fejt ki. Havonta tartandó előadásain az Ankéton elhangzott kérdéseket részleteiben is tovább fejleszti. Szépen fejlődik a klubélet, amit a rendszeresen rendezett és igen nívós klubnapok jellemeznek Különösen ki kelt emelnünk a jó működő munkabizottságiak közül a Zsombolykutató Munkabizottságot. Reméljük, hogy miskolci csoportunk életéről, a munkabizottságaikban elért eredményekről rövidesen cikkeik formájában is beszámolhatunk Közlönyünk hasábjain.