Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

1-2. szám - I. F. Grigorjev: A szovjet földtan fejlődése

Hidrológiai Közlöny. 32. évf. 1952. 1 -2 sz. analitikai kémiai intézet (Institut geochimii i analitieseszkoj cthimii), a Glaciálismiereti Intézel (Institut merzloto — vedeni ja), a Hidrológiai kérdések laboratóriuma (Laboratorija gidrogeologicseszkich pro'blem), a Vulkánológiai intézet (Laboratorija Vulkanologii) és az Aeromethodikai laboratórium (Laboratorija aérometodov) végez kutatásokat. A szovjet korszakban e kutatások által egyrészt új. kevéssé kikutatott területeket vettek fel földtanilag, másrészt helyesbítették a korábban felvett iparvidékek geológiai térképeit és ezáltal hatalmas mennyiségű vizsgálati anyagot gyűjtöttek össze, amely a geológiai ismereteinket mind az egyes vidékekre, mind pedig az elméleti alapon a különböző geológiai folyamatokra nézve is elmélyítették. Ennek az időszaknak a munkáit az újabb felvételező és laboratóriumi módszerek gyakorlati keresztülvitele kísérte. A kutatómunka fellendülése igen sok olyan probléma elé állította a szovjet kutatókat, amelyek beható tudományos vizsgálódást követeltek. Az elméletnek és főleg a hasznosítható ásványkincsek kutatásának gyakorlati feladatai a tudományos vizsgálódások finomabb részletezését, valamint új tudományos diszciplínák és irányzatok keletkezését mozdították elő. Ezek a geológia számára a kémia, a íizika, a fizikai kémia és más exakt természel tudományok legújabb eredményeit is felhasználták. Ebben az időben kezdődött a Szovjetunióiban a tudományos részletvizsgálatok sora a sztratigráfia, paleontológia, lithológia, tektonika, petrográfia, geokémia, hidrogeológia, mérnöki geológia, teleptan és negyedkorkutatás terén. A Szovjetunió geológiai térképezése, amely az egyes vidékek geológiájára nézve a kikutatás fokát és ismereteink állását híven visszatükrözi, jelentősen halad előre. Tetemes nagyságú területekről részben részletes geológiai felvétel készült 1 : 200 000 mértékben. Jelenleg speciális felvételeket készítenek a nemrégen megnyílt iparvidékekről. éppúgy, mint a bonyolult felépítésűekről is. 1 : 5 milliós és 1 : 2.5 milliós mértékű geológiai térképek készültek a Szovjetunió csaknem egész területéről (kivéve a Sarkvidék és az északkeleti tartományok egyes kisebb részeit). Az említett átnézetes térképek előállításában széleskörű geológiai munkaközösség vett részt az Össz-szövetségi Geológiai Intézet geológusainak, valamint a Szovjetunió tudományos Akadémiájának kebelében működő Geológiai Intézet részvételével. Jelenleg európai Oroszországról új, átnézetes geológiai térkép készül, amely a petrográfiai-rétegtani adatokon kívül a vidék tektonikai felépítését is feltünteti. A nagy összefoglaló munkákból, amelyek egyes nagyobb rayonok geológiai leírását is tartalmazzák, nagyobb monográfia sorozatot publikáltak a Geológiai minisztérium kezdeményezésére, ez a Geologija SSSR. Hasonló a Geoíogija Sibiri c. monográfia, továbbá V. A. Obrueevtől Szibéria geológiai kutatásának története — Isto25 rija geologiceskogo issledovanija Sibiri, végül A. I). Archangelszkijtöl „A Szovjetunió földtani felépítése és földtörténete" c. mű. A sztratigráfiai munkálatokat a szovjet periódus kezdetén a Geológiai komité, azután az Összszövetségi geológiai Intézet végezte, a Geológiai Minisztérium és a Kőolajipari Minisztérium gondoskodása mellett. Ez nagyrészt geológiai térképezéssel volt kapcsolatos, de faunaleírásokkal és szelvényekkel is kiegészítették. A Tudományos Akadémia kibővítésével a Geológiai Intézet a stratigráfiai speciális munkálatokat is átvette. Továbbá a Szövetséges köztársaságok Tudományos Akadémiái is dolgoztak stratigráfiai kérdésekkel. A. P. Karpinskij, A. D. Archangelszkij és D. V. Nalivkii} fejlesztette a legjobban a szovjet sztratigráfiát. A regionális és a részletes sztratigráfia munkálatait, a rétegek kormeghatározását a fauna és a flóra paleontológiái és paleofitológiai úton való meghatározása egészíti ki. A szovjet paleontológiái munkálatok megszervezésében és fejlesztésében elsősorban az Orosz Őslénytani társulat elnöke, N. N. Jakovlev munkásságát kell kiemelni, továbbá ínég A. A. Borisjak, A. N. Kristofovics, A. N. Rjabinin, Ju. A. Oslov akadémikusokéi. 1932-ben Borisjak kezdeményezésére pl. Orosz Tudományos Akadémiában Paleontológiái Intézetet alakítottak. Itt a paleontológia fejlődése a biológiai és paleökológiai irányzat felé haladt. Az intézet nagyobb munkái közé t artoznak a fosszilis gerinces-fauna vizsgálata, valamint gerinctelenekre vonatkozó egyes munkák. Ezek az eredmények a nemzetközi paleontológiái tudományban is vezető szerepet biztosították számára. Ebben a rövid összeállításiban csak futólag lehet a szovjet paleontológusok számos nagy monográfiájára és értékes teoretikus munkáira utalni. De említeni kell a tőlük tanulmányozott ama fosszilis élővilágcsoportok jelentős kibővülését, amelyeknek különleges sztratigráfiai értékük van a rétegek meghatározására nézve (Bryezoák, Foraminiferák, Stromatoporák, stb.). Továbbá utalni kell a gyakorlati földtani munka újabb paleontológiái és mikropaleontológiai módszereinek széleskörű bevezetésére, különösen a kőolaj- és szénkutatás terén. Az olajmezőkön foraminiléra-paleontológusok a fúrásszelvények pontos egyeztetését hajtották végre (pl. I). M. Rauzer—Cernoussva, A. V. Fursenko, stb.). A szénmedencék, sztratigráfiájának tanulmányozásában a paleontológusok játszották a főszerepet (A. N. Zalesskij, V. [). Prinada, M. F. Nejburg, S. M. Naumova.) Széles körben fejlődött a szovjet periódusban az az irányzat, amely a szediment-fáciesek sztratigráfiai profiljával és palogeográfiájával kapcsolatos. Ennek alapjait .4. P. Karpinszkij és A. D. Archangelszkij vetette meg, s továbbépítői előbb Ja. S. Samojlov és M. É. Noinskij voltak. D. V. Nalivkjn a Geológiai tudományok intézetében nagy munkát készített a szerves eredetű és a kon-