Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

1-2. szám - I. F. Grigorjev: A szovjet földtan fejlődése

24 Sü'itiegihy J.: Tanulmány Szekszárd vízellátásáról juk a legbővebb talajvizet, de egyúttal a legtisztább, legjobban megszűrte! is, vagyis a legmegfelelőbb összetételűt.kutatófúrásokban elvégezhetők a vízmennyiségmérések is, de az innen vett minták vegyi vizsgálata a víz minőségére is gyorsan megadhatja a feleletet. Ezek után már könnyebb feladat lesz a vízmű táplálására építendő vízgyűjtő kútsorozat helyének kijelölése és a kutak megépítése. 4. A mélységi víz A Szekszárdi Szőlőhegyen még a tszf. 150— 200 m magasságban, de a várostól K-re már 11 —35 rn mélyen kezdődő pannóniai képződmények felszíne valahol a Duina vonalában hirtelen nagyobb mélységre zökkent le. A l.'pcsősen lesüllyedt pannonrögök közén tlámadt vetödési vonal igen nagy mélységig lehatolhat s mint nyitottabb hézag alkalmas arra, hogy benne a nagy mélységekben rejtőzködő vizek feltörhessenek. Nincs kizárva, hogy a tervezett, szekszárdi kutatófúrások segítségével ezt a lezökkenési vonalat is ki lelhet nyomozni, ebben az esetben, arra a megoldásra lis gondolhatunk, hogy megfelelő mélyfúrással a vetödési vonalban felszálló mélységi vizet is felhozzuk. Mivel ez a vízszerzési mód roppant költséges és eléggé bizonytalan eredményű is, mint kuriózumot említem csak meg. Ugyanakkor megjegyzem, több alföldi város vízellátásánál rövidesen foglalkozni kell a mélységi vizek felfakasztásának kérdésével is, mert az ártézi kutakat tápláló, úgynevezett rétegvizek apadófélben vannak. Ezt szemelőtt tartva, Szekszárdon is reá kell térni egyszer már a szabványos vízgazdálkodásra, amely kizárja egyik legnagyobb vagyonának, vizének egyoldalú felhasználását. A szovjet földtan fejlődése I. F. GRIGORJEV A Forradalomig Oroszországban csak a Geológiai Komité (Geologicseszkij Komitet) végzett jelentősebb geoilógiai kutatásokat. Kisebb szakcsoport (geológusok, mineralógusok) a Tudományos Akadémia Geológiai Muzeumában (Geologicseszkiz musej Akademii Nauk) dolgozott. Kisebbfajta földtani kutatómunkát végeztek az egyetemek, a Gornyj Institut és más főiskolák intézményei. Eredményeik nagyrészt a Geológiai Komité dolgozta fel, valamint néhány ipari cég és az áványtani, földtani vagy más tudományos társaságok. A forradalomelőtti idők legjelentősebb szakemberei A. P. Karpinsícij, V. 1. Vernadskij, D. S. Fedorov, U. /. Andrusov, V. A. Obrucsev, F. N. Gernysev, A. P. Pavlov, F. Ju. LevinsonLessing, I. V. Muskotov, K. I. Bogdanovics, V. V. Nikitin, L. /. Lutugin, N. K. Vysockij, N. N. Jakovlev, Ja. V. Samojlov, A. P. Gerasimov és V. N. Veber. Azonban Oroszország földtani felvétele ekkor még nagyon lassan haladt előre s évente 80—100-nál több felvételező expedíció nem is dolgozott. A geológiai komité hivatalos tevékenysége pusztán csak Európai-Oroszország 10 versztes térképeinek előállítására szorítkozott. Készletfelvételeket a Kaukázus olajtelepei környékén, a Donvidéki szénmedencében és az Ural egyes bányavidékein végeztek. Szibériában, Közép-Ázsiában és a Kaukázusban pedig éppen csak elkezdődtek a részletes geológiai vizsgálatok. A Szovjet Szocialista Forradalom után a sztálini ötéves tervek magasfokú követelményei miatt nagyban növekedett a szovjet ipar teljesítőképessége s emiatt a szovjet geológusokra sürgős, de egyben nagyon megtisztelő feladat hárult: megvizsgálni az egyes vidékek geológiai felépítését, kifürkészni az ásványi nyersanyagokat is és ezáltal nagy ásványi anyagforrásokat tárni fel a népgazdaság minden ága számára. Az Állam és a Párt állandó figyelme és gongondoskodása révén e feladatokat meg is oldották és az ipart a fejlődéséhez mérten el is látták az elkerülhetetlenül szükséges nyersanyagkészletekkel. Ennek megfelelően ebben az időben a földtani kutatómunkálatok ütem, méret és kiterjedés szempontjából erősen kibővültek és az expedíciók száma, amelyeket a Geológiai Minisztérium, az ipar és a Tudományos Akadémia az utóbbi években szervezett, ezrekre rúgott. Az expedíciókat idővel a külön erre a célra létesített Geológiai Minisztérium gondoskodásával szervezték, kapcsolatban az alájarendelt tudományos kutatóintézetekkel (Össz-szövetségi Geológiai Intézet, Vsevojusny j Geologicseszkij Institut Vsegei ; Összszövetségi Ásványi Nyersanyag Intézet — Vsesojusnyj institut mineralnogo syrja Vims, az Össz-szövetségi hidrológiai és mérnök-geológiai intézet — Vsesojusnyi j institut gidrogeologii inzsenernoj geologii Vsegingeo —; az Összszövetségi geofizikai kulató-intézet — Vscsojusnyj institut rasvedognoj geofiziki-Virg.) Hasonló rendeltetésűek voltak még a gazdasági minisztériumok geológiai célú ellátmányai, az Orosz Akadémia és fiókjainak valamint a Szövetséges Köztársaságok Akadémiáinak gondoskodásai is. Az utolsó években a Szovjet Tudományos Akadémiában különböző gyakorlati vonatkozású teriileteken is bevezették a geológiai kutatást, így a Geológiai tudományok intézete (Institut geologicseszkich nauk), a Tüzelőanyagok intézete (Institut gorsiucsich iskopaernyih), a Geokémiai és