Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

5-6. szám - Dr. Erős Pál: A halastavak természetes hozamának változása

0 Hidrológiai- Közlöny 32. évf. 1952. 5—6. sz. 211 fog. Ebből az a gyakorláli szabály vonható le, hogy halastavainkat inkább túl, mint alul népesítsük, mert alulnépesítésnél a rendelkezésre álló lehetőségeket nem haszánltuk ki s így termelésünk lényegesen alulmaradhat a helyes gazdálkodás esetében elérhető jövedelemmel szemben, (Az alulnépesítésnek egyik oka a tenyészidő alatti darabszám elkallódás, amely sokszor nagyobb a tervezett elkallódás értékénél.) 100 0 -100 100 Vto május '// -100100 o -100 100 -100 100 15 junius 2Óf j A 2

5'

c ~ ( i J o// v °y 15 20 \ '^2

5f'V ju/ius X^lv /V / 1V y V 15 20 ' W r\/\ ojgusztus V 15 szept. /C-— jé' Uo V 25' C 15 szept. /C-— oV —" y^ / 15 20 25'C 6. ábra. A természetes hozam értékeinek változása a havi vízhőmérséklet! átlagok szerint. Ezen eredmény Heszögezése után vizsgáljuk meg a továbbiakban az átlaggörbétől pozitív és negatív irányban kapott szóródásokat, mint a vízhőmérséklet függvényét. A következő 4., 5., 6., és 7. ábrában felraktam az 1929-től 1944. évig terjedő 16 év alatt kapott természetes hozam értékeket a vizsgált tavaknál a Balaton vizének VI. to 25'C 7. ábra. A természetes hozam értékeinek változása a havi vízhőmérséklet! átlagok szerint. összehasonlíloltuk előzőleg a Balaton megfelelő évi vízhőmérsékleti adataival és megállapítottuk azt, hogy a kettő közti eltérés oly minimális, hogy a Balaton vizén 1929 óta végzett rendszeres hőmérsékleti adatok nyugodtan alkalmazhatók a Balaton vízhőmérsékleteiből való e'ltérésdkiet csupán a halastavi vízhőmérséletek mérésének pontatlanságának tulajdonithatjuk. A 4., 5, 6, és 7. ábrákban az x-tengellyel párhuzamosan húzott vízszintes egyenes a 3. ábrán kapott kiegyenlítő görbét jelenti. A természetes hozam értékeket előzően az illető év május havi vízhőmérséklet átlagainak függvényében raktam fel mindegyik tónál, majd júniusi és így tovább a júliusi, augusztusi és szeptemberi vízhőmérsékleti átlaghőmérsékletek szerint olyan értékekkel, mint amilyenekkel! az illető pontok a 3. ábrán feltüntetett népesítés szerint kapóit átlaggörbéktől eltérnek. Az így nyert pontokból pontcsoportokat alkotva, azoknak már fentebb ismerteteti módon meghatároztam súlypontjait és e súlypontokhoz kiegyenlítő átlaggörbét húztam minden egyes hónapra és tóra külön-külön. Az így kapott állaggörbék'bőll az következik, hogy ha a természetes hozamokat a hőmérséklet befolyásolná egyedül, akkor annak különböző havi értékei a víz hőmérsékletei szerint e görbéknek megfelelően változnának. E havi vízhőmérsékleti görbék kezdeti és végpontja közölti ordináták különbsége arányos a természetes hozam havonkénti növekedésének mértékével. így a májusi görbét vizsgálva mindjárt látható, hogy azok a hőmérséklet növekedésével intenzíven emelkedő, míg júniusban általában a kisebb hőmérsékleteknél emelkedő, majd később a nagyobb hő mérsékleteknél már csökkenő irányt mutatnak. Júliusban a hőmérséklet emelkedésével kissé emelkedik, míg augusztusban kezdetben kedő, később csökkenő, szeptemberben emelpedig 100-100100 mojus -100 100 -100100 -100 100-1 -100• —T^ 15 20" V 25-C junius \ I \ ! \ 15 juhus 10 25'C | 15 20 / 25'C ' augusztus / 15 20 / 25'C szeptember / 20 25'C ábra. A természetes hozam átlagos havonkénti változásaa III., IV, 2., V. és VI. sz. tó átlagaiban havi átlaghőmérsékletei szerint, május, június, július, augusztus és szeptember hónapokra külön-külön. Ugyanis a buzsáki tavakon egy-egy évben végzett vízhőmérsékleti mérések adatait 4* lassan emelkedő s a nagyobb hőmérsékleteknél kissé visszaeső az iránya. A 8. ábrán a négy tóra külön-külön kapóit eredményeknek átlagait tüntettem fel, minden i