Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)
5-6. szám - Dr. Erős Pál: A halastavak természetes hozamának változása
212 Erős P.: Halastavak természetes hozama egyes hőfoknak megfelelő átlagos értékek kiszámítása alapján. így megkaptam a vizsgált négy tó havonkénti és vízhőmérséklet fokonkénti átlagos értékekből az egyes hónapokra eső természetes hozam értékek változási iránygörbéjét, a víz- hőmérséklet függvényében. Ezen ábrán megjelöltem a különböző hónapok vízhőmérsékletének átlagadatát, melynek ordinátáit metszésbe hoztam a természetes hozam görbéjével és a metszéspontokat összekötve megkaptuk a vízhőmérséklet változásának sinus görbéjét a pontozott vonal mentén. Ezen havonkénti görbékből kitűnik, hogy a természetes hozam értéke másképpen alakul másmás hónapok ugyanazon vízhőmérsékleti értékei mellett, mert míg pl. májusban 20 és 21 G között erősen emelkedő, úgy júniusban 20 és 21 G° között és továbbra is csökken, júliusban 23 C°lól felfelé (ezen aluli átlaghőmérséklet nincs) állandóan emelkedő, augusztusban 21—23 C°-ig enyhén emelkedő, majd azután 26 C°-ig csökkenő, szeptember végéig ennél emelkedő. Ez a tény kétségessé teszi, hogy a természetes hozam alakulása a hőmérsékletnek volna elsősorban függvénye. Ezzel szemben valószínűnek látszik, hogy a hőmérséklet helyett inkább az ezizel többé-kevésbbé arányban lévő fényintenzitás játsza a döntő szerepet. A fényintenzitás mérése a vizsgált időben nem történt, így kénytelenek vagyunk a továbbiakban is a vízhőmérséklet függvényében vizsgálni a jelenségeket. A 9. ábra felső részén a növekedő, majd a maximum után csökkenő vízhőmérsékletek szerint a 4, 5, 6, 7, ábrából készített átlagadatokat vettem és azokat tavanként raktam fel. Az így kapott görbék mutatják a vizsgált négy tó természetes hozamának alakulását május 1-től a nyári maximális vízhőmérsékletig növekvő, majd onnan szepiember végéig csökkenő vízhőmérsékletek függvényében. Ugyanitt ábrázoltam a vízhőmérséklctek átlagos adatait feltüntető sinus-görbét. Már ebből az ábrából is látható, hogy a különböző hőmérsékletek különböző értékekkel válloztatják a természetes hozamot. E jelenséggel kapcsolatosan különböző tavak noha kisebb-nagyobb eltéréseket mulatnak is, azonban nagyjában egyformán viselkednek. A 9. ábra alsó részében a vizsgált négy tó vízhőmérséklet C°-kénti adataiból átlagokat képeztem és ezen átlagos értékeket összekötve természetes hozam alakulási görbét rajzoltam meg. Feltüntettem ilt is az átlagos vízhőmérséklet alakulás sinus-görbéjét. E görbéből kitűnik, a vízhőmérsékletének fokonkénti átlagos változása milyen hatással van a természetes hozamra. Látjuk, hogy a természetes hozam május hónapban a hőmérséklet emelkedésével rohamosan nő, majd június hó első felében ez a növekedés tovább tart, amikor a vízhőmérséklet 21 G°-ot eléri, akkor a természetes hozamnak maximuma van, innen július elejéig csökken, júliusban többé-kevésbbé alacsony értékű, majd augusztus elejétől, augusztus közepéig ismét nő, és az augusztusi 23 C°-nál eléri növekedésének második maximumát, utána a víz hőmérsékleti átlaggörbéjével nagyjából megegyező menettel csökken szeptember végéig. Ha a két maximumot vizsgáljuk, akkor szembetűnő, hogy a tavaszi maximum 21 C°-nál, míg«az augusztusi 23 C° nál jelentkezik. Ez a körülmény már az előbb is említett tényt látszik alátámasztani, nevezetesen azt, hogy a természetes hozam növekedése nem a hőmérséklettől függ elsősorban, hanem az avval arányban lévő fényintenzitással. Ezt bizonyítja az is, hogy a 9. ábra felső részén a vizsgált mégy tóniáll a hőmérséklet szerint más és más növekedést látunk, aimi a tavak vizének más és más átlátszóságára enged következtetni. Viszont a négy tó közül háromnak ugyanakkorra esik a maximuma, míg egynél valamivel előbb. Ebből arra következtetünk, hogy a maximális növekedés az optimális fényintenzitásnál következik be. Ugyanezen jelenséget látjuk az augusztus közepi maximumoknál is, amikor két tónál 23 C°-nál és két tónál 24 C°-nál következik be az őszi fényoptimum ideje. A természetes hozamnak e két maximumát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a nyáreleji maximum magasabb érték, mint az augusztusi maximum. Ha pedig a természetes hozam értékváltozása a fényintenzitással állana csak arányban, úgy e két maximumnak egyenlő értéket kellene elérnie. Mi is a természetes hozam? A természetes hozam egy tó területegységére eső halhúsprodukció, a halak etetése és a tó mesterséges trágyázása nélkül. így görbénk a tó területegységének halhúsban, illetőleg halhús gyarapodásban feltüntetett termőerejét ábrázolja. Ezen fogalom