Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

5-6. szám - Venkorits István: Barlangok fejlődésének dialektikája

Hidrológiai Közlöny 32. évi . 1952. 3- 4. sz. 207 szempontból a szénsavas víz felhasználása komoly tényező lenne. Nem különben fontos szerep jutna a kurd-csibráki szénsavas víznek az utazó személyzet, elsősorban a mozdonyszemélyzet üdítő itallal való ellátása szempontjából. Üzemegészségügyi szempontból a foglalkozási ártalmak megelőzése érdekében ez komoly haladást jelentene. : Összefoglalás: 1. Az 1912—13-ban fúrt kurd-csibráki szénsavas vizet szolgáltató 250 m mély, időközben betemetett kút furatából még mindig jelentős tiszta szénsav feltörés észlelhető. 2. Ez a szénsav feltörés a Dunántúl ritka szennyezésmentes szénsav feltörése. 3. Bulneotherápiás és vasútüzemegészségügyi szempontból! kívánatos lenne a szénsavas víz újabb feltárással való kitermelésének és használatbavételének a megkísérlése. IRODALOM: 1. Dr. Pávai Vájna Ferenc. Szóbeli közlés. 2. Alexandrov V. A. Szovjet Orvostudományi Beszámoló 1950. II. évf. 9. sz. (Folytatás a 196. oldalról) ,,Tisztelt Közgyűlés! Ezt a szép kitüntetést a legjobb meggyőződésem ellenére veszem át, de elfogadom és munkatársaimra hárítom azt, amit ezzel az, elismeréssel számomra akart adni a Közgyűlés. Másik gondolatommal Schafarzik Ferencre emlékezem vissza, aki a fáradhatatlan kutató mintaképe volt, akinek öröm volt a munka. Fiatal munkatársaimnak kívánom, hogy az az örömteli munka, mely őt áthatotta, kísérje őket velem együtt további működésük folyamán." Elnök bejelenti, hogy a Társaság másik tudományos kitüntetését, a Bogdánfi' Ödön emlékérmet a bizottság , Csajághy Gábor és Valamin Pál kartársaknak ítélte oda a következő indokolás alapján: „Csajághy Gábor a Magyar Földtani Intézet kémiai osztályának vezetője, hidrexkémiai kutatásai és munkája lévén a Bogdánfi Ödön, emlékérmet kapta. Csajághy Gábor a, Magyar Hidrológiai Társaságban működő hidrokémikusaink legkivátóbbja. Elméleti, felkészültsége és nagy gyakorlati tapasztalata párosulva szigorú kritikai érzékével a hidrokémia terén 'tudományos tekintélyt biztosít részére. Egyik legjobb ismerő je a magyarországi gyógy- és ásványvizeknek és egyetlen szakembere a gyógyiszapok és gyógyföldek kérdésének. Hosszú évek lelkiismeretes kutató munkájával feldolgozta a magyarországi gyógyiszapok kémiáját, fizikáját és thermoflzikáját. Ezzel a vizsgálatával úttörő volt és igen nagy űrt töltött ki, mert így komolyan megalapozta és érthetővé tette a magyar balneotherápiával foglalkozó örvösök részére a gyógyiszapok hatásmechanizmusát és ezzel világosságot és rendszert mutatott az indikációk terén. Ma, amikor népegészségügyi szempontból arra törekszünk, hogy természetes gyógy: ényezőinket minél jobban, felhasználjuk a dolgozó tömegek munikaerőregenerációja során, Csajághy Gábor munkája teljes mértékben méltányo.'ást kap. Ezt a méltányolást a körünkben tartózkodó Nyevrajev szovjet professzor is jogosnak tartotta és Csajághy Gá'bor szaktudását ezen a téren igénybe is vette. Csajághy Gábor másik jelentős munkaterülete az ásvány- és gyógyvíz vizsgálati módszerek módosítása és racionalizálása. Mint a Magyar Hidrológiai Társaság gyógyvíz bizottságának kémiai albizottsági tagja,, tevékeny részt vett az ásvány- és gyógyvíz vizsgálati módszerek egységesítésének'a, munkájában s szaktudásával jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy ezt az időszerű és nehéz kérdést kielégítően rendezhette a kémiai albizottság. Mint a'Hidrológiai Társaság különböző munkabizottságainak tagja, a népgazdasági szempontból jelentős kérdések egész sorának megoldásában nyújt hathatós támogatást. Kémiai kutató munkája során különösen jelentős népgazdasági szempontból a dolomitból való magnézium kinyerésére irányu'ó sikeres eljárása, de nem kiseb'b jelentőségű az alkáli trachitokból kálium műtrágya előállítására vonatkozó vizsgálata sem. Az országos kútka taszter felállításával kapcsolatban a Földtani Intézetben végzett vízvizsgálatok egyik főszervezője és irányítója. Ez a munkája a magyar ivóvízellátás javítása szempontjából jelentős. A Bogdánfi Ödön emlékérem sarkalja Csajághy Gábort arra, hogy munkáját és tudományos kutatásait a magyar népgazdaság érdekében töretlen erővel folytassa." Csajághy Gábor a Bogdánfi Ödön emlékérmet a következő szavakkal veszi át: „Tisztelt Közgyűlési Nem vagyok a szavak embere, tettekkel, jobban szeretek és tudok beszélni. Bocsássák meg, ha talán nem tudnám illő módon megköszönni a mai napot a Közgyűlés és a Társaság vezetőségének. Tíz évvel eze.'őtt, mikor első szerény előadásomat elrebegtem a Társaságban, a legmerészebb álmomban sem mertem remélni, hogy eljön egy nap, amikor a Közgyűlés a Társaság alelnökévé választ és vezetőségünk ezzel a szép éremmel tüntet ki, amelyre halálom órájáig büszke leszek. Engedjék meg, hogy ígéretet tegyek, hogy jó munkával fogom a Közgyűlésnek megköszönni a bizalmat és a vezetőségnek meghálálni a szép kitüntetést. Tudom, hogy ennek az ígéretemnek valóra váltásánál segítei fognak munkatársaim, vezetőségünk és azok a szovjet tapasztalatok, ame'yekre alelnökünk is célzott bevezetőjében. Ez nem üres politikai szólam, és engedjék meg. hogy emlékeztessem a kartársalkat pl. Nyevrajev professzornak az Akadémián tartott utolsó előadására, amikor az ott lévő hidrokémikusokat és balneológusokat frappánsan érte a bejelentés, hogy a szovjet kutatás legújabb eredménye, hogy a nitrogén, ez az inaktív gáz, ame'yről tudjuk, hogy nem szívesen és csak speciális körülmények között egyesül más elemekkel, bevonult a balneológiai tényezők sorába. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy azzal dicsekedhetem, hogy Nyevrajev professzor megtisztelt látogatásával és sok értékes tanácsot, útbaigazítást kaptam tőle. A szovjet kutatás eredményei mind nagyobb mennyiségben jutnak el hozzánk és mindegyik újabb megvilágítást fejez ki, új szempontokat visz bele a gyógyiszapok hatásmechanizmusába és kiértékelésébe. Ezekre a tényezőkre gondo'ok. ani'kor azt az ígéretet merem tenni, hogy ezt a napot, amikor a Társaság alelnökévé választottak és a Bogdánfi-emlékéremmel tüntettek ki, jó munkámmal fogom megköszönni. Kérem, engedjék meg, hogy mégegyszer köszönetet mondjak." Salamin Pál műegyetemi docens számára, a következő indokolás alapján ítélte oda a bizottság a Bogdánfi Ödön emlékérmet: „Salamin Pál műegyetemi docens, tnérnökkaü dékánhelyettes a Magyar Hidrológiai Társaság Bogdánfi Ödön emlékérméit kapta. Erre a kitüntetésre Salamin Pál, mint a hidrológiai tudomány lankadatlan kutatója és mint a Magyar Hidrológiai Társaság érdemes munkása egyaránt rászolgált. Salamin Pál 14 éves műszaki gyakorlata alatt a vízi tervezések majdnem minden ágával foglalkozott. Ezen munkája közben sohasem tévesztette szem elől azt, hogy a tudományos kutatásokra a koronát az teszi fel. hogy milyen azoknak az értéke a gya(Folytatás a 225. oldalon)