Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)
5-6. szám - Dr. Sarló Károly: Bunsen-szelep dugó vízmintavételi üvegek lezárására
208 Sarló K.: Vízmintavételi üvegek lezárása VÍZKÉMIA Bunsen-szelepes dugó vízmintavételi üvegek lezárására SARLÖ KÁROLY DR Tudományos szempontoknak, főleg azonban gyakorlati érdekeknek egész sora fűződik ahhoz, hogy az elemzésre szánt vízminták eredeti, tehát változatlan kémiai összetételükben kerüljenek vizsgí'.at alá. Ennek a fontos kikötésnek csak akkor -felelnek meg, ha az eredeti víz alkotórészeiből semmit el nem veszíte'tek és semmiféle idegen anyagot nem tartalmaznak. Ennek elérése céljából a vizsgálandó vizet a mintavételi edény aljáig érő üvegcsövön keresztül 10 percig tartó átáramlással gyűjtjük a palackba, amelyből így, az állandóan megújuló víz, a levegő utolsó nyomait is kiszorítja. Erre azért van szükség, mert a víz bizonyos alkatrészei a levegő oxigénjével szemben korántsem közömbös viselkedésűek, pl. a gyógyászati szempontból nagyon .értékes aktívkén egy mg.-jának elemi kénné va'ó oxidálására két cm 3 levegő is teljesen elég. Közismert dolog, hogy a vízben oldott levegő a ferro-sókat igen könnyen ferri-sókká oxidálja és aránylag rövid időn belül vasrozsda alakjában való kicsapódásra kényszeríti, és így az elemzés menetében nemcsak nehézséget, hanem időrabló munkatöbbletet is okoz. Nitritiónok az oxigén hatására ugyancsak könnyen nitrátiónokká alakulnak. A vízben oldott oxigén mennyiségének meghatározása sok esetben nagyon fontos; nyilvánvaló, hogy ezt csak az előbb ismertetett módon begyűjtött vízben lehet pontos, eredménnyel elvégezni. Légtelenítő nyl/cs Védőburck Uvegbot 1. ábra Az ilyen szakszerű mintavétel után a palackot tehát levegőmentesen kell lezárnunk, aminek a környezetünknél melegebb vizek esetében semmi akadálya nincs, mert a víz lehűlése közben térfogatcsökkenés áll elő s így az üveg épségét — jóllehet azt színültig töltve zártuk le — emiatt semmiféle veszély nem érheti. A környezetüknél hidegebb vízmintákkal színültig megtöltött üvegek lezárása csak akkor engedhető meg, ha térfogatnövekedésük meggátlása céljából kellő fokú hűtésükről gondoskodunk és így küldjük a laboratóriumi vizsgálatra. Ellenkező esetben a mintákban a helyszínen ke'.l a kérdéses alkotórészek mennyiségét meghatározni. Ezeknek a nehézségeknek kiküszöbölésére a következő egyszerű üveglezárási módot használom: A vizsgálandó vízzel szakszerűen megtöltött tetszés szerinti űrtartalmú, színtelen és hengeralakú üveg nyakába, az előzőleg forró paraffinban kifőzött Bunsen-szelepes dugót jó beleszorítjuk miközben körülbelül 45°-kal úgy döntjük, hogy az üvegcső domború hajlatának kis kerek nyílása a legmagasabb pontra jusson. így az ott összegyűlt kevés levegő könnyűszerrel kiszorul az üvegből, illetve az üvegcsőből. . . Ezután a gumigyűrűt úgy húzzuk rá #z üvegcsőre, hogy annak kerek nyílása a gyűrű • középvonala alá kerüljön. Ezután a dugót leparaffinozzuk, biztonság kedvéért a közismert patikus kötéssel az üveg nyakához rögzítjük, a szelep megóvása céljából védőkupakkal is leborítjuk. A mellékelt ábrák külön magyarázatot nem igényelnek. Dugórongálás elkerülése céljából a következő módosítással is igen jól lehet dolgozni: a kétfuratú dugó egyik furatába az előbb leírt Bunsen-szelepes üvegcső, a másikba pedig egy ugyanilyen méretű — a könnyebb kihúzás miatt szintén meghajlított — üvegbot kerül, amelynek lejebb tolásával — a már megelőzően helyére juttatott üvegcsőből — a levegő kényelmesen kiszorítható. Ennek előnye, hogy a dugót csak egyszer kell jól az üveg nyakába szorítani, leparaffinozni és végül lekötni. Utána — a dugó kihúzása nélkül is -— sokszor használhatjuk mintavételre. A víz kivétele, a gumigyűrű lehúzása és az üvegbot kiemelése után, az utóbbinak helyébe illesztett és az edény fenekéig érő üvegcsövön át történik, megfelelő hosszúságú gumicső segítségével, azaz szivornyázással. Az üvegek ily módon való lezárásának előnyei a következők: a) a környezetüknél hidegebb vízzel megtöltött üvegek — a víz térfogatának növekedése dacára — szétrepedni nem fognak, mert a víz fölöslegét, a túlnyomás következtében meglazuló gumigyűrű kiengedi, de — a túlnyomás megszűntével újból szorosan zárva, — a külső levegő bejutását meggátolja, és ezért b) az analitikailag kényesebb viselkedésű alkotórészeknek kellő pontossággal való meghatározását a laboratóriumban napok múlva is egészen biztosan lehetővé' teszi, c) egyes kutak, fúrások és források csak egy bizonyos alkotórészének (pl. szabad szénsav, oldott oxigén, szulfidkén, ferrovas, stb.) meghatározása céljából nem kell vegyésznek a helyszínre utazni, mert a vízmintát a fenti célra, a már ismertetett zárású üvegbe, egy átlagintelligenciájú ember is szakszerűen begyüjtheti, végül d) a mintavétel olcsóbbá válik, illetve gyakrabban végezhető, mert elesik a vegyész fizetése, napidíja, illetve kiszállási költsége. Ezt a zárási módot sokszor kipróbáltam és még forró vizek esetében is teljesen megnyugtató eredményeket kaptam, mert pl. a Széchenyi-fürdő kénes héwízében a szulfidión meghatározásakor, 120 óra letelte után is ugyanazt a mennyiséget kaptam vissza.
