Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

5-6. szám - Dr. Páter János: A kurd-csibráki szénsavas víz

196 Láng S.: Hazánk vízgyűjtőjének felszíne nak melléfolyói forrásvidékén (Wechsel masszívum) az évi csapadékösszeg még 1500 nnn-t ér el, de a hegység lábánál gyorsan csökken az összeg, úgy, hogy a 800 mm-es izohiéta vonal a Kis-Alföld felé kb. az osztrák-magyar határral esik egybe. Tovább K-re, a Kis-Alföld területén az évi csapadék összege tovább süllyed s Győr környékén a 600 mm-t is alig éri el, és Komárom—Esztergom között a legkevesebb (550—600 mm). A Dunántúli középhegységben csak a Bakony csapadékosabb (800 mm). A Rába vízgyűjtőjén a lefolyástényező 0,20—0,25-re tehető. A Kis-Alföld A Kis-Alföld középső része, így főleg a Csallóköz, a Szigetköz, a Rábaköz és a Mátyusföld-Dudvág környéke fiatal süllyedék, melynek mélyén a pliocén rétegek 2000 m-nél is vastagabbak, de még a pleisztocén is tekintélyes (Magyaróvárnál 220 m). A felszínen a Csallóköz és a Szigetköz környékén a Duna jelenleg is épülő kavicsos-homokos törmelékkúpja foglal helyet, amelyen a főág szerteágazó zátonyos, alsószakaszjellegű mederben folyik végig, a szigetközi Duna pedig végig kanyarog. A feltöltődés és a törmelékkúpjelleg azonban a győr-mosoni síkságon, valamint a Rábaköz területén is fennáll, ahol a pár kis löszből álló gorond (sziget) között sok régi, már elmosódott folyómeder nyomozható ki. A jelenkori törmelékkúpos felszínből ÉNy és DNy felé a nyugatmagyarországi pleisztocén-pliocén-törmelékkúptérszínek emelkednek ki (Vas, Sopron, Moson megye), ezek az (Folytatás a 180. oldalról) Programmunk következő pontja már tradícióvá vált cselekedet, amely minden év közgyűlésén megismétlődik: Egyesületünk a Társaság keretében és azon kívül végzett tudományos munikát évenként meg szokta jutalmazni, illetőleg jelét adja annak, hogy valakinek munkáját értélkeli és megbecsüli. Egyik ilyen jele a megbecsülésnek, amelyet Schafarzik Ferenc emlékére alapított emlékérem alakjában ad ki a Társaság. A Schafarzik emlékérem bizottság, amelyik dönt abban, hogy minden évben kinek juttatja a Társaság ezt az emlékérmet, 1952. évben, a tudományos kitüntetést egyhangúan dr. Papp Ferenc műegyetemi tanárnak ítélte oda. Engefljék meg, hogy az erre vonltkozó indokolást felolvassam: „Ez a tudományos kitüntetés olyan embert ér, akinek a munkája a magyar hidrogeológiában és 'balneológiában korszakalkotó. Papp Ferenc dr. 1922. óta tevékeny részt vett a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályának, majd a Magyar Hidrológiai Társaságnak munkájában. 1922— 1933-ig titkára, a Hidrológiai Szakosztálynak. 1929— 1933-ig, majd 1940—1943-ig szerkesztője a Hidrológiai Közlönynek. Papp Ferenc dr. elhivatott munkása a magyar gyógyforrások és gyógyfürdők ügyének. Páratlan agilitása, fáradhatatlan szervezőkészsége és hidrológiai nevelőkészsége fémjelzi munkáját. A Műszaki Egyetem Ásvány és Földtani tanszékén egész iskolát nevelt a fiatalokból maga körül és nyerte meg őket a hidrológiai tudományok részére. Papp Ferenc dr. fáradhatatlan energiájával, mint a Hidrológiai Szakosztály és a Magyar Hidrológiai Társaság vezetőségi tagja meggyőző érveléseive! úgy szakvonalon, mint a laikusok előtt ismertté tette a hidrológiai tudományokat és számtalan hívet szerzett azok részére. Tudományos kutató munkája során hidrogeológiai vonatkozásban nagy jelentőségűek a Alpok és a Lajta hegység K-i lábához csatlakoznák. A Kis-Alföld közepén a kavicsos-homokos törmelékkúptérszínen a lefolyástényező roppant csekély, 0,02—0,03-ra tehető. A felszín ugyanis nagyon permeabilis. IRODALOM Bulla Béla—Mendöl Tibor: A Kárpát-medence földrajza. Budapest, 1947. Bulla Béla: A Kis-Kúnság kialakulása és felszíni formái. A Földrajzi Könyv- és Térképtár értesítője. Budapest, 1951. Kádár László: A Nyírség geomorfológiai problémái. A Földrajzi Könyv- és Térképtár értesítője. Budapest, 1951. Láng Sándor: Geomorfológiai tanulmányok a Rábavölgyben. Hidrológiai Közlöny. Budapest, 1950. Láng Sándor: A Mátra geomorfológiája. Földrajzi Értesítő." Budapest, 1952. Láng Sándor: Geomorfológia vizsgálatok a Miskolci kapuban. Földrajzi közlemények. 1944—47. Láng Sándor: A Börzsöny geomorfológiája. Földrajzi Értesítő. Budapest, 1952. Noszky Jenő: A Mátra hegység geomorphológiai viszonyai. A Debreceni Tisza I. Tud. Társ. Honism. Biz. kiadv III 8—10 fűz Budapest, 1926—27. Noszky Jenő: A Cserhát hegység földtani viszonyai. Magyar tájak földtani leírása. Budapest, 1940. Siimeghy József: A Duna-—Tisza közének földtani vázlata. A Földrajzi Könyv- és Térképtár értesítője. Budapest, 1951. Siimeghy József: A Tiszántúl. Magyar Tájak földtani leírása. Budapest, 1944. Vadász Elemér: A Mecsek hegység. Magyar tájak földtani leírása. Budapest, 1935. Vendl Aladár: Geológia. I.—II. Budapest, 1950—52. magyar gyógyforrások felkutatása és a meglévők vizsgálata terén véigzett munkái. A magyar gyógyvizeik és ásványvizek foglalása, azok részére védőterületek megállapítása és szakszerű kezelése és ezeknek tudatosítása elért eredményei közé tartoznak. Hidrogeológiai vonalon kedvenc témája a gyógyvizek keletkezése és a földtani adottságok hatása azokra. A magyar gyógyvizek és ásvátiyvizek ismertetése terén nemcsak itthon, hanem idegennyelvű közleményeiben a külföld előtt is értékes munkát fejtett ki. Mint a Magyar Eaineológiai Kutató Intézet, majd a Rheuma és Fürdőkutaló Intézet forráskutató osztályának vezetője főleg a budapesti gyógyforrások észszerű kezelése és okszerű kihasználása terén végzett tanítványaival együtt elismerésre méltó munkát. 1950-től kezdve résztvesz a Magyar Tudományos Akadémia Hidrológiai Főbizottságának munkájában. Tevékeny része van az Inotai Erőműtekp vízellátásának mego'dásában, továbbá a Földalatti Gyorsvasút építésével kapcsolatos geológiai kutatások kiértékelésében. Papp Ferenc dr. hidrogeológiai tudását a műszaki vezető káderek képzése terén is hasznosítja nemzetgazdaságunk érdekében. Tudományos közleményeiben, amelyeknek egy része külföldi szaklapokban is megjelent, elévü'hetetlen érdemeket szerzett természeti gyógytényezőink kiértékelése és gyakorlati hasznosítása érdekében.' Fáradhatatlan harcosa a Balaton gyógytényezőinek a közösség érdekében való kiaknázásának. A Schafarzik-emlékérem jelentse Papp Ferencnek a tudományos megbecsülést és legyen számára iránytű a jövő feladatainak teljesítésében. Elnök átnyújtja a Schafarzik Ferenc emlékérmet, melyet dr. Papp Ferenc a következő szavakkal vesz át: (Folytatál 207. oldalon)