Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

5-6. szám - Gerhardt József: Fúrott kutak vízadórétegeinek vizsgálata

Hidrológiai Közlöny 32. évi . 1952. 3- 4. sz. 185 mindig fellépnek. Ezeket a jelenségeket az elméleti kútról a valóságos kútra való átmeneti tényezővel vesszük figyelembe. Mint már tárgyaltuk, a szürőcső vízfelvevőképessége szilaszövetes szűrőknél e,'= Q• r<r kavicsolt kutaknál ö.. Q'

r,k A szürőcső kis vízfelvevőképessége a kutak hozamát lényegesen csökkenti. A kútépílésnél elvégzett egyéb műveletek, a szivattyúzás vagy kompresszorozás, nagyobb átmérőjű és falvastagságú szürőcső beépítése, valamint kavicsolás a vízhozam növekedését idézik elő. A kompresszorozás hatása alatt kialakult rétegváz, valamint a kavicsolás vízhozamnövelő hatását a vízátadóképességi tényezők hányadosával vesszük figyelembe: r

Vr rvk r„ A kavicsolás vastagságának a figyelembevétele D, a kavicsszórás és a kiképzelt szürőcső átmérőinek a hányadosával történik. Ugyanígy vesszük figyelembe a kiképzett szűrőcső és a csőváz vízhozamnövelő hatását is: D, D

k 2 DL D ahol D — a szűrőcső, csőváz belső átmérőjét jelenti. A beszürözött, lecsövezett, megkompresszorozott, tehát teljesen elkészült kútnál is vezessük be a szűrés fajlagos hozamát (qj), melyet megkanunk az elméleti kút fajlagos szűréshozamából (<?/), ha azt megszorozzuk az átmeneti tényezővel: 1f = q'f Sn • QN — az átmeneti tényező útján vesszük figyelembe mindazokat a változásokat, mellekkel az elméleti kút különbözik a valóságos kúttól. Szitaszövetes szűrőcső alkalmazása esetében csökkentőleg hat a szűrőcső vízfelvevőképessége te/). viszont hozamnövekedést idéz elő a rétegváz kialakítása, a szürőcső kiképzési vastagsága és a csőváz falvaslasága (/*•'): /a' = /3

r a'-a

2 = QN = Qv p'; »V D, D

k Dk D r„ D, r

v D ' Kavicsolt szűrők esetében még a kavicsszórás vízhozamnövelő hatását is figyelembe vesszük: ju, = • p

2 • a, • a' • a. QN = Q, • (Jr„r r„

u D

e D, D

k r„ r

v

r D, D

k D r

v

k D, jU = D Ehhez hasonlóan, tetszésszerinti szürőkiképzésnél, az átmeneti tényező meghatározható. A közölt adatok ismeretében a kút maximális hozama <?„,„„ = q

f F, ahol F— a szűrőcső belső felülete m

2, ami meghatározható a szűrőcső belső átmérőjének (D) és a szűrő hosszának (h) adataiból: F — n • D • h. A kútnak az egy folyóméterre jutó fajlagos hozamát a maximális hozam és a maximális depresszió hányadosa útján kapjuk meg. Qmax Az üzemeltetési költségek, a szivattyúval leszívható vízoszlop, vagy a rétegre jellemző kritikus sebesség meghatározzák a depresszió nagyságát (s). Ezen üzemi vízszintre számított hozama a kútnak: Q = s • q [liter/sec]. A csősurlódás okozta ellenállás figyelembevétele csak nagy mélységű és nagy hozamú kutaknál szükséges. Ugyanilyen elvek alapján F. S. Bojarinceo számítási eljárást vezet le a szabad felszínű, valamint a kisnyomású, azaz olyan ku'ak vízhozamszámítására, melyek nyugalmi vízszintje a vízadóréfeg fedője fölött van. azonban a szivattyúzás alkalmával az alá csökken. A megvizsgált kb. 100 db vízadóréteg szemcseösszctétfle, valamin! a kú'ból az 1 fm. depresszió mellett kitermelhető vízmennyiség között igyekeztem összefüggést keresni, vizsgálataim azonban számszerűen kifejezhető eredményi nvel nem járlak. A kutak vízhozamát döntő mértékben a beépített szűrőcső kiképzése határozta meg. Ezután a közölt eljárással kiszámítottam a kutaknak a vízhozamát (4. táblázat). Az 1—8 oszlopok a kutak műszaki adatait tartalmazzák, melyeket a Mélyfúró Vállalat által kitörött űrlapokból állapítottam meg. Az átereszlőképességi együtthatók értékét (9. oszlop) a szemeloszlási görbéből határoztam meg. A 10. oszlop a számítolt vízhozamokat tartalmazza a mért depresszióra vonatkoztatva. Az elméleti kút hozamszámítását, amikor a vízadóréteg vastagsága a szűrő hosszát meghaladta, vagyis nem teljes kút esetében, a Szűrőhossznak 20%-kal növelt értékével vettem figyelembe. A 77 db kút mért vízhozama 5870 liter/perc, míg a kutak számítolt hozamának összege 6380 liter/perc, vagyis az eltérés +8%. Kutanként az átlag mért hozam 76 l/perc, és a számított átlaghozam 83 l/perc. A 11. oszlop a kutak számított hozamát tünteti fel arra az esetre vonatkoztatva, ha kavicsolt sodronyos szűrő került volna beépítésfe. Ezen szűrőtípusnak minden esetben való alkalmazása nem célszerű, és nem is lehetséges a kavicsolásnak kiviteli nehézségei miatt, azonban a szőrözés összehasonlítására a felsorolt példák alkalmasak. A számított hozam a 77 db kútnál összesen 27 150 l/perc, ami