Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)
5-6. szám - Gerhardt József: Fúrott kutak vízadórétegeinek vizsgálata
186 Gerhardt J.: Fúrott kutak 4. táblázat ie M 1 f 4J bc MJ a sa ? ti, Oi x 2 CB £ N a > s a o . £ ... tii-í. SS „ a • o 3« (0 Ti 1 .1 •S > „ o 'S -Jt 1 •3 'V .1 ?, > eö 0 A t© t5 X > :0 S cn in s "3 bC 3 S5 - '5 <u a. ^ — t-' a. u •a S CD 11 s. X t> fi . Ov 2 £ >— u c -S'« fcT N «J t/3 © J?o s c 4 sf <81 s . m « 1 2 a 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 15 16 19 20 21 2224 27 29 30 31 32 34 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 54 55 56 58 59 60 «1 62 63 64 65 67 68 69 70 71 72 ^3. 74 75 76 77 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 70 47 30 221 309 69 59 218 35 174 146 565 40 89 66 170 249 48 57 172 59 109 47 172 54 100 106 86 49 131 271 34 365 79 125 74 104 292 91 116 68 81 112 208 64 56 123 53 143 33 208 51 241 177 42 91 260 332 87 42 308 50 85 229 141 149 66 63 251 280 170 66 172 67 321 341 314 9 20 10 10 27 3,5 15 8 9 19 6 6 5 9 5,5 6 3,5 4 7 5 16 6 4 7 5 2,8 7,5 4.4 9 5 66 4 22 6.5 8 8 17 22 10 4.6 5 8 6 12 6 14 19 9 6,5 3.4 5.5 5 21 15 11 6 18 15 17 6 8 6 15 12 9 10 4,1 7 7 7 6 9 2 6 9 12 7 6 3 6,6 4 6 2.5 2 4 3 12 6 5 5 3 5 4 3 4 7 4 4 3 3 5 3 2,8 6 3 5 5 6 4 5 3 8 6 . 10 6 9 4.6 5 8 4 5 6 7 19 2 6,5 3.4 5.5 4 5 10 3 4 10 5 10 6 5 4 15 7 6 10 4,1 6,5 7 7 5 l 4 6' 1 6 10/80 32 32 32 32 32 10/80 32 32 32 40/50 26 32 10/80 32 26 26 10/80 10/80 32 10/80 10/80 10/80 10/80 10/80 40 32 10/80 10/80 10/80 32 26 32 10/80 10/40 10/80 32 32 10/80 32 32 10/80 32 26 26 32 10/80 26 32 32 32 40/50 32 32 40/50 26 40/50 32 32 26 26 40/50 32 26 32 26 '•*2 10/80 32 40/50 32 10/80. 32 32 32 40/50 26 — 4,9 — 3,4 — 3,4 + 6,0 + 6,5 — 4,8 — 2,8 + 2,0 — 3,0 —10.5 —15,7 + 8,0 — 5,5 — 7,0 — 6,5 + 2,2 + 2,5 — 3,3 —25,0 + 0,3 — 3,9 + 0,5 — 5,0 0,0 — 3,0 — 7,4 — 1,6 —11,7 — 9,5 + 0,6 + 5,5 — 3,3 + 5,6 + 5,0 + 5,0 — 3,6 — 0,5 + 2,4 — 4,6 — 2,4 — 2,5 —22,5 — 1,7 + 1,8 — 4,6 — 3,2 — 5,7 — 4,2 — 1,1 — 8,0 0,0 — 1,4 + 3,6 + 1,8 —15,0 — 5,4 + 4.0 + 6,5 — 7,5 — 2,0 + 3,2 — 3,0 — 1,4, + 3.8 — 2,2 + 4,8 — 2,0 — 7,0 + 1,5 + 4,0 + 2,2 — 2,8 + 4,5 — 6,5 + 6,3 + 4,5 + 4,0 25 30 35 140 250 25 35 15 20 300 31 125 50 25 33 10 40 36 20 33 35 60 20 25 40 13 35 26 24 25 150 50 120 25 100 15 155 100 100 70 150 80 30 10 45 100 200 40 60 26 132 50 85 70 20 40 180 130 320 150 90 45 50 110 100' 350 80 60 —J>0 60 50 90 26 25 110 50 100 1,1 0,4 0,4 5,4 6,0 2,0 1,0 1.4 1.5 2,5 2,2 6.5 1.7 5,0 1.3 1.6 5,0 2.4 3,0 3,3 3.3 "3,0 2,0 5,0 4.2 2.4 5.3 2,0 7,0 • 4,5 5,0 4.4 4.5 4.5 2.8 4,0 1,8 6,0 7.6 5,0 7,0 1,0 1,3 1,6 1,5 9,0 3.3 4,0 3,0 4.7 5.4 3,0 1.2 2,0 3.0 5,2 6.1 9.5 2,0 4,0 5,0 0,8 2,9 8,0 4,2 5,0 8.5 3,0 3.2 1.6 4.3 3.8 1,0 5.2 3,5 3.3 0,0023 0,0028 0,0028 0,0015 0,0017 0,0021 0,0088 0,0014 0,0023 0,0018 0,0023 0,0014 0,0016 0,0015 0,0016 0,0020 0,0015 0,0023 0,0014 0,0015 0,0016 0,0019 0,0017 0,0015 0,0018 0,0014 0,0018 0,0018 0,0017 0,0014 0,0017 0.0020 0,0018 0,0015 0,0013 0,0019 0,0019 0,0019 0,0017 0,0020 0,0020 0,0015 0,0019 0,0016 0,0022 0,0020 0,0015 0,0016 0,0022 0,0022 0,0022 0,0015 0,0018 0,0019 0,0008 0,0019 0,0015 0,0019 0,0013 0,0021 0,0019 0,0016 0,0018 0,0018 0,0020 0,0018 0,0019 0,0013 0,0016 0,0017 0,0015 0,0014 0,0013 0,0025 0,0018 0,0019 0,0017 27 13 20 110 195 30 32 21 29 200 59 121 34 35 29 37 63 29 37 57 33 57 20 24 45 32 78 40 23 62 142 95 121 32 91 49 220 60 100 170 140 110 23 28 51 70 260 37 135 55 139 50 83 65 11 70 180 170 310 72 110 73 54 110 250 200 95 85 85 "70 35 60 23 27 140 130 97 200 33 65 310 520 125 125 66 110 900 290 370 83 180 65 175 178 190 210 160 165 450 107 120 380 110 365 370 120 350 450 420 560 165 350 400 355 280 530 890 860 550 100 80 200 300 1500 95 580 220 560 265 430 310 70 300 600 800 1000 410 520 260 250 510 750 800 310 700 250 300 110 300 100 100 500 550 310 5870 6375 27,142 325%-os vízhozamnövekedésnek felel meg a számított hozamhoz viszonyítva. Vagyis számítás szerint a szitaszövetes szűrővel kitermelhető átlag 83 liter/perc helyett sodronyos kavicsszűrő esetében az átlag kitermelhető vízhozam 352 l/perc. A számított és mért hozamokat összehasonlítva, megállapítható, hogy a közölt eljárás a gyakorlatban vízhozam számítására alkalmas. Egyes esetekben az eltérés eléri a 100—150 %-ot, ami szerintem azzal magyarázható, hogy a beküldött minták súlya csak 100—500 g közölt ingadozott. A szokványos vízöblítéses kútfúrásnál a mintavételben annyi a bizonytalanság, hogy egy 5—6 m vastag, esetleg rétegződött vízadórétegből átlagmintához nagyobb mennyiségű mintát célszerű venni. A további bizonytalanság a fúrómester által megadott hozam és depresszió adatokból származik, ami különösen kis vízmennyiségeknél és kis depresszióknál érezteti a hatását. A kutak hozamának számítási eljárása alkalmazható feltárt területeken telepítendő kutak tervezéséhez is. A különböző szűrőkiképzések összehasonlítására pl. ugyancsak 1951-ben megépült kutat hozok fel, melynek adatai:' kész kút mélysége 43,3 m, nyugalmi vízszint —5,8 m. réteg apró szürke homok k=0,0018 m/sec.. csövezés 241/228 mm, beépítve 133/125 mm-es kavicsolt szitaszövetes szűrő 10 m hosszú, 32. számú szitaszövettel, vízhozam 450 liter/perc, 4,6 m depresszió mellett. 5. táblázat SzámíSzűrőAt-» Szfirőkiképzés tott cső meneti Szfirőkiképzés hozam likacsostényező Q l/perc sága A beépítés szerint 530 0,314 0,246 Kavicsolás nélkül 203/192 mm-es sz : taszövetes szűrő 250 0,322 0,066 Ka vicsolással. hasított 133/125 mm-es 250 0,15 0,118 Kavicsolás nélkül 203,192 mm-es hasított szűrő 80 0,10 0,021 133/125 mm-es sodronyos kavirsszuro 1000 0,60 0,470 Az 5. táblázatból látható, hogy a kavicsolás a kutak hozamát lényegesen megnöveli. Tehát ugyanazon furatból kavicsolt szűrő alkalmazása esetében több mint kétszerannyi vízmennyiség termelhető ki, mint a beépíthető legnagyobb átmérőjű szitaszövetes szűrő esetében. Továbbá kavicsolásnál a perforált csőváz, vagy szitasz-övetes helyett alkalmazott sodronyos szűrő beépítésével a vízhozam lényeges megnövekedése érhető el. A vizsgálatokból és számításokból megállapítható, hogy nagy teljesítményű kutak építésénél, különösen apró szemszerkezetű vízadórétegek esetében a sodronyos kavicsszűrő beépítésével jobb hatásfokkal termelhető ki a víz- a rétegből, mint az eddig általánosan használt szitaszövetes és perforált csővázas kutak létesítésénél. Ezen szűrőzési eljárásnak a gyakorlatban való kipróbálása indokoltnak látszik. A munkálatok elvégzéséhez és a tanulmány összeállításához igen hasznos tanácsaival sok segítséget nyújtott Mazalán Pál, melyért ezúton is hálás köszönetemet fejezem ki.