Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)
5-6. szám - Török László: Hő- és vízerőművek gazdasági együttműködése
\ Hidrológiai Közlöny 32. évi . 1952. 3- 4. sz. 179 szerint úgy járunk el, hogy gyakorlati tapasz lalatok alapján előre megbecsülünk egy A értéket, majd, ha a tározótér túl gyorsan ürülne, akkor ezt csökkentjük, ha fellöltődik, növeljük. Mivel azonban hazai viszonyok között főként csak rövidebb idejű, napos, vagy hetes tározásról lehet szó, 'röviden ismertetem a A tényező meghatározására Nikitin szovjet tudós által kidolgozott módszert. Kiindulási adatként ismerjük az egész energiarendszer órákra felbontott terhelési grafikonját, az erőgépek karakterisztikáit és a szabályozási időtartam alatt lefolyó vízmennyiségeket. Az erőművek karakterisztikái alatt a vízerőmüveknél a Q = Q [Tv), a hőerőműveknél a B — B (Th) összefüggést ábrázoló görbét kell érteni. A vízerőműnél az energetikai, hajózási, vagy egyéb vízhasznosítási követelmények rendszerint meghatároznak egy olyan Qmin legkisebb vízhozamot. melyet az erőművön feltétlenül át kell bocsátani és csak az ezen felüli vízhozamokkal rendelkezhetünk szabadon. E minimális vízhozamot is a kiindulási adatok közé sorozhatjuk. Feladatunk, hogy a fenti kiindulási adatok alapján megszerkesszük a nap egyes óráira érvényes A = lf = /( 4<?) görbéket, aQ ahol AQ a minimális Qmin feletti vízhozamokat jelenti. A keresett görbéket a következőképpen határozhatjuk meg. A turbinákon adott H esés mellett keresztülbocsátott Qmin vízhozamhoz a vízerőmű karakterisztikája alapján T' m teljesítmény tartozik. Ha a vízhozamot A Q-val megnöveljük, a teljesítmény A T értékkel fog emelkedni. Mivel azonban az adott időpontban az erőművek összteljesítménye állandó marad, a hőerőművek teljesítménye ugyanekkor szintén A T értékkel 1. íbra. A AB/A<?-/(A0) görbék szerkesztése. csökkenthető és ezzel a hőerőmű karakterisztikájából leolvasható A B fűtőanyagmegtakarítást érjük el. (1. ábra.) Az egymáshoz tartozó A B és A Q értékek hányadosa a A viszonyszámmal egyenlő és ha ezeket a A Q függvényben felrakjuk, a keresett görbét kapjuk meg. Az így nyert görbék a nap egy adott i-ik órájára vonatkoznak. A görbék különböznek egymástól, 2* mert egyrészt változik az adott időpontban leadandó összteljesítmény, másrészt változhat a feltétlenül lebocsátandó Qmin vízhozam is. Ha A B azonban egy adott hoz a hozzátartozó AQ AQ » £ AQi értékből képzett A Q na p = 24 számtani közepet rendeljük, úgy a A viszonyszámok napi görbéjét állíthatjuk elő. (2. ábra.) 2. ábra. A érték meghatározása napi szabályozás esetén. A terhelés megosztását a fentiek alapján a következőképpen hajtjuk végre: A vízhozam előjelzéséből előre ismerjük a napi közepes Q* vízhozamot. Levonva ebből a feltétlenül lebocsátandó Q mi n napi középértéket, a maradékul kapott A Q na p-hoz, egyértehnűleg meghatározhatjuk a megfelelő A értéket. Enne!k alapján az eredeti, órákra vonatkoztatott görbék segítségével megkaphatjuk az egyes órákra jutó AQ V AQ 2, AQ 3 stb., vízhozamokat, ezekhez pedig a vízerőmű karakterisztikájának segítségével AT* 1', AT< 2>, AT< 3> stb. értékeket. Ha ezeket a minimális víz által biztosított TÓ„ teljesítménnyel összegezzük, a vízerőmű által az egyes órákban-- leadott teljesítményeket nyerjük és így a terhelés megosztásának feladatát megoldottuk. Hasonló eljárással megszerkeszthetjük a havi, illetve évi görbéket is és ezek segítségével a terhelés megosztását, hónapos, vagy éves szabályozási periódus esetén is elvégezhetjük. A gyakorlatban a hosszú időre szóló vízhozam előjelzések bizonytalansága miatt az említett módszer csak rövidebb, napos vagy hetes szabályozási periódus esetén vált be. A fenti szerkesztésnél nem vettük figyelembe az esés változását. A kiindulási adatként használt karakterisztika ugyanis csak egy bizonyos meghatározott esésre érvényes. Ha pontosan akarnánk eljárni, úgy azt kellene tennünk, hogy az egyes órákra érvényes AB/AQ görbéket az adott órában uralkodó felső és alsó vízszint által meghatározott esésértékhez tartozó karakterisztika segítségével szerkesztjük meg. Nem követünk el azonban túl nagy hibát, ha a változó esésnek megfelelő görbék helyett, a szabályozási veszteségekkel csökkentett napi középértékhez tartozókat szerkesztjük meg. A közepes esést a következőképpen kapjuk:
