Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

5-6. szám - Török László: Hő- és vízerőművek gazdasági együttműködése

180 Török L.: Hő- és vízerőművek együttműködése Hosszabb "időtartamú tározásnál a tározótér ürítésének egy előzetes közelítő tervéből ismertnek vehetjük fel a felső víz 2/ szintjét, míg az alsó vízszintet a vízhozamgörbe szolgáltatja, a Qk napi közepes vízhozamnak megfelelően. A szerkesztéshez 3—5%^os szabályozási veszteséggel számolva a következő értéket vesszük figyelembe: H

k= 0,95 - 0,97 (z

f-z

a) Gyakorlati célokra gyorsasága és egyszerűsége folytán sokkal inkább bevált Gornstein módszere, ő a számítás elvégzésére valamenynyi erőműhöz egy oltyan logaritmikus skálát szerkeszt, amely egymás mellett feltünteti az összetartozó b és T

h illetve a q és T„ értékeket. A vízerőműveknél külön skálát kell készíteni az egyes számbajöhető esésértékekre is. (3. ábra). III' 11 i 1 l,ü! 1 S*H» sli íMÍMIS £ "'l'-TS £ 5 e ^ e e 8 S c,CtaS5S« i&m ; | I ! | ••'XZSoo™ H k g § s e e s • e c S G; R 3 T

T1 3. ábra, Gornstein gyakorlati módszere a terhelés megosztására. Az ilymódon készített skálákat úgy illesztjük be egy foglalatba, hogy ezek abban egymáshoz képest eltolhatók legyenek. A terhelés gazdaságos megosztásának feltétele az, hogy fennálljon a b = X q összefüggés. A b és q skálákat úgy toljuk el, hogy azok egymást ^ viszonyában fedjék. így minden b értékkel szemben megtaláljuk a hozzátarlozó (/-1, és egymás mellett kapjuk meg az egymásnak (Folytatás a 167. oldalról) jó mukát végezni, ha minden egyes tagja átérzi a munkafegyelem szükségességét, a kitűzött határidőket pontosan betartja, illetve betartatja. Kell, hogy mindenki magáénak érezze az Egyesületet. Végezetül kéreim, hogy n Magyar Tudományos Akadémia és a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége kísérje figyelemmel munkánkat, menetközben gyakoroljon kritikát és így is adjon segítséget feladataink sikeres 'megvalósításához." Elnök megköszöni a beszámolót és kéri a hozzászólásukat a múltévi beszámolóhoz és az 1952. évi programimadáshoz. A hcizzószólók közül Mazalán Pál az ivó- és iparivízellátás igen fontos és sürgős megoldásra váró kérdéseit emeli ki, Salamin Pál a mérnökök és hidrogeológusok aktivizálásának kérdésiéhez, az ifjúsági fcgok toborzásához szól hozzá. Említve a Hidrológiai Közlöny nagy jelen'őség t, rámutal az itt elkövetett hibákra. Javasolja az öntözési és belvízkérdések fokozottabb tanulmányozását. Kováts D. Géza a főtitkári beszámolónak a gépészmérnök kartársak intenzívebb bevonásáról szóló részéhez csatlakozik. lhrig Dénes a most alakuló Vízgazdálkodási Kutató Intézet és a Társaság kapcsolatáról beszél, rámutatva azokra a gyakorlati jelentőségű tudományos kérdésekre, amelyek megoldásában a Társaság társadalmi munkájával az Intézet segítségére lehet. Szilágyi Gyula ugyancsak az ifjúság szélesebbkörű bevonásának szükségességét hangsúlyozza, és kiemeli, hogy az ifjúsági tagok megszervezése ne csak » Műszaki Egyetemen folyjék intenzíven, hamim a Tudományegyetemeken is. Dr. Páter János az újonnan-'alakult Balneológia! Szakosztály feladatait vázolja és rámutat arra, hogy milyen nagv hatással volt a Szakosztál feladatinak kijelölésére Nyevrajev professzor szovjet tudósnak magyarországi megfelelő T„ és T

h értékeket is. Az ábrán a terhelés megosztását a ^ = 0,07 esetre végeztük el. így az 500 MW összteljesítmény a két ^ erőmű között 116:384 arányban oszlott meg. Ez a módszer különösen ott alkalmas, ahol a A értéke gyakran változik, tehát a napi szabályozás esetében. A jelenlegi hazai energiatermelési viszonyaink között, amikor vízerőműveink az össz-energiatermelésnek még csak igen kis részét adják, az említett módszerek alkalmazására nincs lehetőség. A szocialista tervgazdálkodás kapcsán kiépülő tiszai vízlépcsők, de főleg a nagyteljesítményű dunai vízerőmű megépítése után azonban a kérdés részleteiben való kivizsgálása feltétlenül szükségessé válik és a munkánál a Szovjetunióban használatos eljárások ismerete nagy segítséget fog jelenteni. FELHASZNÁLT IRODALOM V. G. Ajvazján és V. A Kucenov: Racionálnüe rezsimü szovmesztnoj rabotü gidroelektricseszkih i teplovük sztancij v energosziszteme. Gidrotehnicseszkoje sztroitelsztvo 1951. No. 2. Moszkva, Goszenergoizdat. V. M. Gornstein: O vübore naivügodnejsego rezsima perallelnoj rabotü gidrosztancij sz teplov'mi sztancijami. Gidroxehnicseszkoje sztroitelsztvo 1951. No 2. Moszkva. Goszenergoizdat. V. I. Nikitin: Optimalnüj energeticseszkij rezsim szovmesztnoj rabotü gidrosztancij i teplosztancij v uszlovijah izbütocsnoj pritocsnoszti. Gidrotehnicseszkoje sztroitelsztvo 1951. No 2. Moszkva Goszenergoizdat. T. L. Zolotarev: Szovescsanie po voproszu o szovmesztnoj rabote elektrosztancij v szmesanniih ene

rgoszisztemoh. Gidrotecnicseszkoje sztroitelsztvo. No 8. Gosenergoizdat. 1951. Sóváry Emil: Erőművek korszerű együttműködnének kérdései különös tekintettel a hazai viszonyokra. Magyar Technika. 1947. 4. sz. látogatása. Jakucs László ugyancsak a szovjet tapasztalatok fontosságát h ngsú'yozva a hidrogeológiai szaKosztály feladatát vázolja. Fazekas Károly Társaságunk Balatonnal kapcsolatos munkásságát emeli ki. Ifj. dr. Szabó Zoltán a Limnológiai Szakosztály működését ismerteti röviden és az Elnökség további támogatását kéri, hogy 1952. évi második félévi programmjukat sikeresen hajthassák végre. Tanay Jenő a gyógyforrásokkal és ásványvizekkel kapcsolatos kérdé ek kivitatását tartja szükségesnek. Finály Lajos a munkabizottsági munka nagy jelentőségére mutat rá. Szalay Mihály a haltenyésztésrőt szól N. T. rendeletnek a társasági és szakosztályi munkára való hatását emilíti. Dr. Donászy Ernő a főtitkári programm hiányosságaira mutat rá és kiegészíti azt a Limnológiai Szakosztályban elfogadott munkatervekkel. Végül dr. Láng Sándor beszámol a Hidrológiai Közlöny kiadásának ügyéhen folytatott megbeszélésekről és a kérdés jelenlegi állásáról. Rözsöny Dénes főitkár röviden válaszol az elhangzott hozzászólásokra és ia,r 'elhangzott javaslatokat kéri a Közgyűlés határozati pontjai közé felvenni. Elnök javaslatot tesz a határozati javaslatokat szerkesztő bizottság tagjaira vonatkozólag: Szilágyi Gijula, dr. I'app Szilárd. Pap István, Bözsöny Dénes. A bizottság összeállításához a Közgyűlés hozzájárult. A közgyü'és következő pontja dr. Papp Ferencnek, újonnan alakult Hidrogeológiai Szakosztályunk elnökének előadása „Magyarország víztartó rétegei" címmel. Elnök megköszöni dr. Papp Ferenc előadását, amely rövidségében is plasztikusan vázolta azokat a fe'adatokat és. kilátásokat, amelyek az egész vízellátás kérdéséhen fennállnak, majd így folytatja: (Folytatál 1%. oldalon)